Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kleb Béla-dr. Török Endre-dr. Zsilág György László: A gudai oldal ár- és belvízveszélyes területei 1963 tavaszán

A BUDAI OLDAL ÁR- ÉS BELVÍZVESZÉLYES TERÜLETEI 1963 TAVASZÁN KLEB BÉLA-DR. TÖRÖK ENDRE-DR. ZSILÁK GYÖRGY LÁSZLÓ ÉKME Ásvány- és Földtani Tanszék Buda csatornázásának története, ármentesítések A főváros mai területén a csatornázás módja az ókorig vezethető vissza (Aquincumi ásatások). Ezt azonban még­sem tekinthetjük a jelenlegi csatornahálózat ősének, ennek rendszereit ugyanis a későbbi építések során nem használ­ták fel. A mai főváros területén csak egyetlen középkori csa­tornarész van: a Donáti utcában. A csatornának a Belga Követség előtti szakasza (I., Donáti u. 34.) vörös márvány I m 2 -es darabjaiból készült, ezt később lefedték és a csatornahálózatba illesztették. A főváros csatornázásával csak az 1700-as évek végén kezdtek komolyan foglalkozni. A csatornaépítés az 1844— 45-ös években szerepel először önálló költségvetési tétel­ként. Az első csatornázási jogszabály 1847-ben jelent meg. A csatornák hosszára vonatkozó első adat 1861-ből szár­mazik, ekkor 58 km összhosszúságot tartottak nyilván. A tényleges csatornázási munkálatok 1891-ben kezdőd­tek és az 1900-as években fejeződtek be. Az ekkor épített 5 nagy gyűjtőcsatorna és szivattyútelep képezi a főváros mai csatornahálózatának alapját. A csatornák építési költsége kereken I I millió forint volt. A csatornahálózat fejlődésének számszerű értékeit az /. táb/dzotban láthatjuk. I. táblázat. Budapest csatornahálózatának fejlődése 1867—1939-ig Év Lakosság Csatornahossz összesen Év (fő) Pesten (m) Budán (m) (m) 1867 186.360 54.000 26.000 80.000 1883 412.000 160.000 50.000 210.000 1935 1,060.000 456.544 242.065 698.609 1936 1,060.720 458.906 245.271 704.177 1939 1,115.900 468.713 261.365 730.078 A budai dombos oldalon a csatorna elrendezésének az egyes vízgyűjtőterületek völgyvonulatához kell alkalmaz­kodnia (/. ábra). A hegyvidékről lezúduló csapadékvizek I. ábra. A budai oldal vízfolyásai és csatornarendszerei biztonságos levezetése az Ördögárok burkolásával, 1872­ben kezdődött meg. Az Ördögárok alsó szakaszának szabályozása nagyméretű munka volt, erre jellemző, hogy fm-ként 15 m 3 építőanyagot használtak fel. A 2. ábrán a szabályozás során kialakított zárt, illetve nyílt szelvé­nyeket láthatjuk. ? Aronyfagyr /Htftt* 2. ábra. Szabályozási mederszelvények Az óbudai főgyűjtőcsatorna 1912—14-ben készült, ugyancsak ebben az időben, 1912—17 között épült meg a Zsigmond téri szivattyútelep is. A rohamosan épülő Kelenföld csatornázására 1914-ben készítettek tervet, melyet 1926-ban hagytak jóvá. Az egész budai oldal csatornázásának fő hibája, hogy a mellék­csatornák építése megelőzte a központi főgyűjtő kiépítését. A budai oldal völgyeinek egy részében a patak- és A/yS/f jrtrt/erfTe/rrny / 0r</öfár«Á *s

Next

/
Oldalképek
Tartalom