Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

A Magyar Hidrológiai Társaság 1964. évi célkitűzései

rási gyakorlatot és elő kell segíteni a vizek szennyezésében és a vízhasználatokban érintett valamennyi szervnek a mozgósítását a vízszennyezés elleni védekezés munkájára. El kell érni, hogy 1965 végére a vizeinkbe jutó szennyvizek jelenlegi mennyisége mintegy l/3-dal csökkenjék, 1970 évre pedig ezek a szennyeződések megszűnjenek, új szennyező források pedig ne keletkezzenek. Vízépítéstechnológiai feladatok Az évről évre nagyobb volumenű vízépítési munkák ma már nélkülözhetetlenné teszik, hogy a vízgazdálkodás különleges építési feladatainak építéstechnológiai megoldásait fokozottabb ütemben továbbfejlesszük és a világszínvonalra emeljük. Az 1964. évben néhány főbb építéstechnológiai eljárás kialakítása szerepel a Magyar Hidrológiai Társaság terveiben. Ezen a téren különösen fontos a széleskörű együttműködés az általános építéssel foglalkozó egyesületek között. Téma- és tervbírálat A társaság a jövőben fokozottabban részt kíván venni a nagyobb vízi létesítmények műszaki kialakítását szolgáló munkákban, illetőleg ezeknek az elfogadása előtti bírálatában. A megoldásokat elő kívánja segíteni azzal is, hogy a konkrét tervezéseket megelőzően az alapelgondolások kialakításában a Társaság kiemelt szakembereiből alakított bizottságok, vagy pedig maguk a szakosztályok aktívan részt vesznek az állami beruházások előkészítésének szervezeti vitájában, hasonlóan több tudományos egyesületnél kialakult gyakorlathoz. * Az említett fő témacsoportok között megjeiolt feladatok mellett időszakos, vagy állandó munkabizottságok egy-egy összefüggő gazdasági, vagy vízgazdálkodási egység komplex vízgazdálkodási feladataival is foglalkoznak, így pl. a Balaton, a Fertő tó stb. kérdéseivel. Az oktatás és könyvkiadás kérdéscsoportjában három fő témával kívánunk foglalkozni: a) egyrészt a vízügyi vonatkozású alsó-, közép- és felsőfokú könyvkiadási program társadalmi bírálatát és a könyvkiadás rendezésére vonatjozó javaslatunkat tesszük meg; b) figyelemmel kísérjük az egyetemi oktatási reform fejlődését és biztosítjuk, hogy a társadalmi bírálat minden esetben időben jusson el az egyetemi szervekhez; c) foglalkozunk a felsőfokú technikumok tananyagának helyes kialakításával és annak kapcsán a közép- és felsőfokú technikum, valamint a műszaki egyetem céljának, tananyagának összehangolásával. Az év folyamán felmerülő legfontosabb és a legáltalánosabb érdeklődést számottartó kérdésekről I napos vitaülést rendez a Társaság tagjainak bevonásával. * A Társaság szervezetének és munkamódszerének kérdését illetően a Társaság munkája színvonalának emelését tűztük ki célul a központi létszám jelenlegi szinten tartása mellett. A tagság létszámának növelését a vidéki csoportoknál továbbra is fontos tényezőnek tekintjük. A színvonal emelkedését a rendezvények számának csökkentésével, a nemzetközi kapcsolatok bővítésével, a külföldi korszerű gyakorlati eredmények átvételével, az előadások, rendezvények, szakfolyóiratok megfelelő előkészítésével is elő kívánjuk segíteni. IV. Tatabánya, 1963. A „Bányászati Kutató Intézet" rendezésében megtartott konferencia tárgya főleg vízföldtani témákat tartalmazott. Gazdag földtani anyagot adtak az előadások és az előadásnak beillő hozzászólások. Vigh Ferenc vízvédelmi célból a hegységszerkezet elemzésének fontosságát és a földtani értékelés jelentőségét emelte ki. Távlati kutatásokban a társintézményekkel és üzemekkel való kooperációt hangoztatta. Willems Tibor a törések geomechanikai összefüggéseit, irányait, mereteit vizsgálta. Szerinte a Dunántúlon összefüggő hidrodinamikai tér alakult ki. Fontosnak tartotta a bányavízvédelmi térkép elkészítéséhez a paleozóos-mezozóos határ tisztázását és a törések rendszerének részletesebb vizsgálatát. Együttműködésre szólította fel a vállalatokat a középdunántúli 100 000-es szerkezeti térkép részletadatainak kidolgozásánál. Ajtay Zoltán a nagyüzemi termeléseknél látja megoldhatónak jobban a vízvédelemre való felkészülést. Szívesen vár a konferencia után is a témákkal kapcsolatban kiegészítő anyagot. Bérezés László a folyamatos együttműködés jelentőségét méltatta. A beruházások, termelés és vízvédelem gazdasági vonatkozásait vizsgálta. Vendel Miklós szerint a lefelé záródó törések miatt a mélyben a karsztvíz veszélye kisebb. Gerber Pál a depressziós területek kérdését tárgyalja a karsztos térfogatvizsgálat víztükörmérés és kémiai nyomjelzés módszereinek tükrében. Borbás László a szerkezeti térkép fontosságát méltatja és a részletek kidolgozását sürgeti. >GIAI KONFERENCIA szeptember 5—7. Mészáros Mihály a szerkezet ismeretének a készletszámításoknál való jelentőségét emelte ki. Alföldi László a karsztos felszínnel és a vízszín ingadozásokkal foglalkozott. Mike Károly a törések vizsgálatánál a nyomások irányainak, a szerkezetek hajlítottságának és a negyedkori mozgásoknak összefüggéseit kereste. Szentiványi Ernő az oroszlányi mélyművelés hasznos adatait ismertette. • Gondozó György Pusztavám környékéről eocén víztárolóról tesz említést. Gondos György megállapítja, hogy a kréta kőzetek triászból kaphatnak vízutánpótlódást. Martos Ferenc a kőzetmechanikai vizsgálatok szükségességét emelte ki, mivel a fajlagos védőréteg nem mindig 1,00. Láng József a Wéber üregek szerepét fontosnak tartotta a középdunántúli vízbetöréseknél. Bakk László az alaphegység és a fedővíz esetleges összefüggéseit elemzi. Juhász István a radioaktív nyomjelzés helyett spórás módszert javasol. Fekete Sándor a víztelenítés fagyasztási kérdéseit tárgyalta az urkúti tapasztalatok alapján. Öllős Géza kismodell kísérleteket ismertetett. Schmieder Antal a mennyiségben egyelőre csekélyebb rétegvíz jelentőségével foglalkozott. A vizsgálatok megszervezése hasonló lesz a karsztvíz megfigyelésekhez. Állandó vízmérés és adatgyűjtés lesz. Dr. Siposs Zoltán 7• 99