Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

A Magyar Hidrológiai Társaság 1964. évi célkitűzései

rási gyakorlatot és elő kell segíteni a vizek szennyezésé­ben és a vízhasználatokban érintett valamennyi szervnek a mozgósítását a vízszennyezés elleni védekezés munká­jára. El kell érni, hogy 1965 végére a vizeinkbe jutó szennyvizek jelenlegi mennyisége mintegy l/3-dal csök­kenjék, 1970 évre pedig ezek a szennyeződések meg­szűnjenek, új szennyező források pedig ne keletkezzenek. Vízépítéstechnológiai feladatok Az évről évre nagyobb volumenű vízépítési munkák ma már nélkülözhetetlenné teszik, hogy a vízgazdálkodás kü­lönleges építési feladatainak építéstechnológiai megoldá­sait fokozottabb ütemben továbbfejlesszük és a világ­színvonalra emeljük. Az 1964. évben néhány főbb építés­technológiai eljárás kialakítása szerepel a Magyar Hidroló­giai Társaság terveiben. Ezen a téren különösen fontos a széleskörű együttműködés az általános építéssel foglal­kozó egyesületek között. Téma- és tervbírálat A társaság a jövőben fokozottabban részt kíván venni a nagyobb vízi létesítmények műszaki kialakítását szolgáló munkákban, illetőleg ezeknek az elfogadása előtti bírála­tában. A megoldásokat elő kívánja segíteni azzal is, hogy a konkrét tervezéseket megelőzően az alapelgondolások kialakításában a Társaság kiemelt szakembereiből alakított bizottságok, vagy pedig maguk a szakosztályok aktívan részt vesznek az állami beruházások előkészítésének szer­vezeti vitájában, hasonlóan több tudományos egyesület­nél kialakult gyakorlathoz. * Az említett fő témacsoportok között megjeiolt felada­tok mellett időszakos, vagy állandó munkabizottságok egy-egy összefüggő gazdasági, vagy vízgazdálkodási egység komplex vízgazdálkodási feladataival is foglalkoznak, így pl. a Balaton, a Fertő tó stb. kérdéseivel. Az oktatás és könyvkiadás kérdéscsoportjában három fő témával kívánunk foglalkozni: a) egyrészt a vízügyi vo­natkozású alsó-, közép- és felsőfokú könyvkiadási program társadalmi bírálatát és a könyvkiadás rendezésére vonat­jozó javaslatunkat tesszük meg; b) figyelemmel kísérjük az egyetemi oktatási reform fejlődését és biztosítjuk, hogy a társadalmi bírálat minden esetben időben jusson el az egyetemi szervekhez; c) foglalkozunk a felsőfokú techni­kumok tananyagának helyes kialakításával és annak kap­csán a közép- és felsőfokú technikum, valamint a műszaki egyetem céljának, tananyagának összehangolásával. Az év folyamán felmerülő legfontosabb és a legáltalánosabb ér­deklődést számottartó kérdésekről I napos vitaülést rendez a Társaság tagjainak bevonásával. * A Társaság szervezetének és munkamódszerének kér­dését illetően a Társaság munkája színvonalának emelését tűztük ki célul a központi létszám jelenlegi szinten tar­tása mellett. A tagság létszámának növelését a vidéki csoportoknál továbbra is fontos tényezőnek tekintjük. A színvonal emelkedését a rendezvények számának csökken­tésével, a nemzetközi kapcsolatok bővítésével, a külföldi korszerű gyakorlati eredmények átvételével, az előadások, rendezvények, szakfolyóiratok megfelelő előkészítésével is elő kívánjuk segíteni. IV. Tatabánya, 1963. A „Bányászati Kutató Intézet" rendezésében megtar­tott konferencia tárgya főleg vízföldtani témákat tartal­mazott. Gazdag földtani anyagot adtak az előadások és az előadásnak beillő hozzászólások. Vigh Ferenc vízvédelmi célból a hegységszerkezet elem­zésének fontosságát és a földtani értékelés jelentőségét emelte ki. Távlati kutatásokban a társintézményekkel és üzemekkel való kooperációt hangoztatta. Willems Tibor a törések geomechanikai összefüggéseit, irányait, mereteit vizsgálta. Szerinte a Dunántúlon össze­függő hidrodinamikai tér alakult ki. Fontosnak tartotta a bányavízvédelmi térkép elkészítéséhez a paleozóos-mezo­zóos határ tisztázását és a törések rendszerének részle­tesebb vizsgálatát. Együttműködésre szólította fel a válla­latokat a középdunántúli 100 000-es szerkezeti térkép részletadatainak kidolgozásánál. Ajtay Zoltán a nagyüzemi termeléseknél látja megold­hatónak jobban a vízvédelemre való felkészülést. Szívesen vár a konferencia után is a témákkal kapcsolatban kiegé­szítő anyagot. Bérezés László a folyamatos együttműködés jelentőségét méltatta. A beruházások, termelés és vízvédelem gazda­sági vonatkozásait vizsgálta. Vendel Miklós szerint a lefelé záródó törések miatt a mélyben a karsztvíz veszélye kisebb. Gerber Pál a depressziós területek kérdését tárgyalja a karsztos térfogatvizsgálat víztükörmérés és kémiai nyom­jelzés módszereinek tükrében. Borbás László a szerkezeti térkép fontosságát méltatja és a részletek kidolgozását sürgeti. >GIAI KONFERENCIA szeptember 5—7. Mészáros Mihály a szerkezet ismeretének a készletszá­mításoknál való jelentőségét emelte ki. Alföldi László a karsztos felszínnel és a vízszín ingado­zásokkal foglalkozott. Mike Károly a törések vizsgálatánál a nyomások irányai­nak, a szerkezetek hajlítottságának és a negyedkori moz­gásoknak összefüggéseit kereste. Szentiványi Ernő az oroszlányi mélyművelés hasznos ada­tait ismertette. • Gondozó György Pusztavám környékéről eocén víztáro­lóról tesz említést. Gondos György megállapítja, hogy a kréta kőzetek triász­ból kaphatnak vízutánpótlódást. Martos Ferenc a kőzetmechanikai vizsgálatok szükséges­ségét emelte ki, mivel a fajlagos védőréteg nem mindig 1,00. Láng József a Wéber üregek szerepét fontosnak tartotta a középdunántúli vízbetöréseknél. Bakk László az alaphegység és a fedővíz esetleges össze­függéseit elemzi. Juhász István a radioaktív nyomjelzés helyett spórás módszert javasol. Fekete Sándor a víztelenítés fagyasztási kérdéseit tár­gyalta az urkúti tapasztalatok alapján. Öllős Géza kismodell kísérleteket ismertetett. Schmieder Antal a mennyiségben egyelőre csekélyebb ré­tegvíz jelentőségével foglalkozott. A vizsgálatok megszer­vezése hasonló lesz a karsztvíz megfigyelésekhez. Állandó vízmérés és adatgyűjtés lesz. Dr. Siposs Zoltán 7• 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom