Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Dr. Juhász József-Kárpáti Lajos: Vízbeszerzési lehetőségek Hosszúhetény környékén

VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK HOSSZÜHETÉNY KÖRNYÉKÉN DR. JUHASZ JÓZSEF — KÁRPÁTI LAJOS EM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat — Országos Földtani Főigazgatóság Bevezetés A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása ezen a vízsziegény területen igen nagy gondot okoz. Az ősközség és a 1000 új bányászlakás lakói összesen 800 m

3/nap vízmennyiséget igényelnek. A községékben jelenleg ásott közkutakkal próbálják a vízellátást megoldani, de a kutak kevés és rossz minőségű — sokszor fertőzött — vizet szolgáltatnak. Legtöbb esetben a kutak ki is száradnak. Vízföldtani viszonyok Júrarétegek. A falutól északra az észak-déli irányú völgy északi végénél kb 3 km-re a falutól található egy forrás, amely a felsőjúra tűzköves mészkőből fakad, 147 l/p vízhozammal. E forrástól délre 500 m-re szintén ebből a kőzetből egy 80 l/p hozamú forrás fakad. Tovább haladva délfelé a völgyben a tavaszi időszakban több helyen lehet szivárgást észlelni, amely táplálja a patak vízét. Az említett források vízhozamát rendszeresen nem mérték, s így annak szárazság utáni hozamát nem ismerjük. A júrarétegek tehát sem fúrt, sem ásottkutas vízellátásra nem alkalmasak. Miocén rétegek. A déli részen települő miocén üledékből két forrás fakad. A településtől déli irányba húzódó Gyüké völgy északi részén az 1. forrás és völgy déli részén a lajtamészkőből fakadó 2. forrás. Mindkettőt 1957 március 15-én 20 l/p hozamúnak mértük. A források vízhozama rendszeres mérésekkel nincsen ellenőrizve, s így csak a helybeli szőlősgazdák tájékoztatásából tudjuk, hogy egész évben kifolyó vizet adnak és csak a nyári szárazság után csökken hozamuk. Pannóniai rétegek. A pannóniai durva homokos képződmények vízföldtani viszonyait kutatásaink előtt pontosan nem ismertük, csak következtetni lehetett annak vízadó képességére. E rétegösszlet részletes hidrológiai ismertetésére a fúrások leírása során fogunk kitérni. Pleisztocén, holocén rétegek. A pleisztocén és holocén korban lerakódott durva kavicsos üledékek szintén tartalmaznak több-kevesebb vizet a völgyekben kialakult patak terasztxkban. Kutatásainkat az alábbi területeken végeztük: 1. Vasas-Romonya közötti patakitarasz. 2. Csokoládé-pusztától délnyugatra eső terület. 3. Hird- és pécsi homokbánya közti terület. 4. Hosszútétény és Pécsvárad környéki források hidrológiai vizsgálata. 1. Vasas-Romonya közti kutatási terület A környék morfológiai viszonyait megvizsgálva a Hosszúheténytől délnyugatra kib 5 km-re elhelyezrkedő Vasas-Romonya közt észak-déli irányban hú- * zódó völgy bizonyult teraszkutatás szempontjából a legkedvezőbbnek. A 162. m. A. f.-i magasságban elhelyezkedő 500 m szélességű völgyet északról a Mecsek hegység, keletről és nyugatról a hegység déli előterében elterülő 200 m magas dombvidék határolja. A völgyiben kaszálónak használt rét található, melyet kétoldalt szántóföld vesz körül. A növényi vegetációból megállapítható, hogy a csapadékutáni időszakban a víz sokáig a réten marad, mert a talajfelszín vizet záró agyag. A völgy két oldalán és a völgyben is a holocén pleisztocén korú üledékek találhatók a felszínt borító takaróként. Magában a völgyben a patak ártéri üledékei alatt 6—10 m mélységben megtaláljuk az egykori patakteraszt, mely agyagos, durva kavicsos képződményekből áll. A holocén és pleisztocén lepel alatt mindenütt a pannóniai agyagos vagy homokos rétegek képezik a feküt. A völgyet 4 db, átlagosan 20 m mélységű kutatófúrással tártuk fel. Célunik volt a remélhető patakteraszkavics vastagságának, valamint a belőle kinyerhető víz mennyiségének és minőségének meghatározása. A fúrásokat az említett völgyben lévő patak jobb és bal oldalán mélyítettük le. A feltárások helyét az 1. ábrán láthatjuk. Az 1. és 2. sz. fúrás a patak baloldalán 20, illetve 25 m mélységű. Az 1. sz. fúrás 6—10 m közt harántolta a fent leírt kavicsteraszt. A fúrás további részén agyagban haladt (2. ábra). A 2. sz. fúrásban 2,20—3,30 m közt iseapos, homokos kavicsot, 5,90—8,40 m között agyagos kavicsot és 16,80—17,90 m-ig homokos agyagot tártak fel. A fúró ezután 25 m-ig agyagot harántolt. Az 1. és 2. sz. fúrásiban feltárt agyagos kavicsréteg a 2. sz. fúrás irányában elvékonyodik. A patak jobb oldalán a 3. sz. fúrás felé, azaz északi irányban a kavicsréteg ugyancsak elvékonyodik, kiékelődé9t mutatva. A fúrásokiban átharántolt agyagos kavics rétegek bizonyultak vízadónak. Ezeket szivattyúztuk meg. A fenti fúrások fontosaibb szivattyúzása adatait az 1. táblázat tünteti fel. A lemélyített 4 db teraszkutató fúrás alátámasztotta azt a feltevést, hogy a vasas-romonyai völgyben kavicsterasz található. A feltárt kavicsteraszból — a szivattyúzási eredmények szerint — lehet vizet nyerni. Ezen kutatási területen 8—10 nagyobb átmérőjű kút telepítésére van lehetőség, mellyel a szükséges vízmennyiséget, jobb híján, ki lehetne elégíteni. A vegyvizsgálati eredmények a 2. táblázatban találhatók. Megjegyezzük, hogy a vegyvizsgálata táblázatban a bányászlakótelep területén fakadó két Mshozaimú forrás és egy kiválasztott ásott kút vízminőségét is féltüntettük. A vegyvizsgálatokat Sellyei Gyula vegyészmérnök végezte. 43