Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
Tóth Zs. József: Az öcsi 2. sz. vízkutató fúrás
belvizes felszín volt valamikor, erre utalhat a kloridion és a keménység nagyobb értéke. A vizsgálatok számszerű eredményeit azonban feltétlenül befolyásolja az adott altalaj összetétele, s már csak ezért sem tekinthető vizsgálat sorozatunk befejezettnek. Vizsgálataink első szakaszának eredményei alapján azonban már világosan látható: a mocsaras, szeméttel feltöltött teriiletek felső talajvízrétegei évekig, évtizedekig megőrizhetik vegyi szennyezettségeiket. Az ilyen talajvizekre telepített kutak vize egészségre ártalmas mértékben tartalmazhat vegyi szennyeződést. Éppen ezért az ilyen területek csak a közműhálózat egyidejű kiépítésével telepíthetők be. AZ ÖCSI 2. SZ. VÍZKUTATÓ FÚRÁS TÓTH ZS. JÓZSEF Bakonyi Bauxitbánya, Halimba A fúrás és környéke a Bakony hegység karsztos vonulatában helyezkedik el, Szentgáltól DNy-ra mintegy 15 km-re. A Bakony hegység átnézetes karsztvízszintvonalas térképe alapján Szentgálnál a legmagasabb a karsztvízszint (+ 288 m A. f.). Öcs felé haladva kezdetben meredekebben (Csékút—Pula), majd egészen laposan (öcs—Szöc—Kapolcs) esik a karsztvíz nyugalmi vízszíne. A csökkenés átlagosan közel 100 m, amely a vízáramlás szempontjából kedvező (1. ábra). Jelmagyaracat i ¥ * m —«— Vétó so • •• • Ffltolódár to^m-ej vi'zizinfvona/ck Fe/rit'ní vr'zvafa/zfó - s ^ Karszfor képződmények Q Porráj 1Ő6 Karszfv/'z/zinf a O.2. V/zkL'/ctó fúrc'r 1. ábra. öcs környékének vízlatos karsztvízszintvonalas térképe Öcstől ÉNy-ra működő bányáktól (szén- és bauxitbányák) emelnek felszínre nagyobb vízmennyiséget (25 —30 m 3/p), D-re és DK-re pedig több forrás található (Kapolcs 7,6 m 3 p, Nagyvázsony 0,6 m 3/p vízhozammal). A kutató fúrástól D—DK-re kb. 1 km-re található a Kinder tó forrása, amelynek az átlagos vízhozama 3,0 m 3/p. A földtani vízgyűjtő terület 40 km 2, a sokévi átlag csapadék 750 mm. A beszivárgási tényező 37%. A dinamikus vízkészlet 12 millió m : ! amely megfelel 22,8 m ;\ p vízhozamnak. A létesítményen mért karsztvízszint + 196 m A. f. A felszínt az Orom-hegy, a Magyal és az Átiibor dolomitbércei, valamint a Nagyvázsonyi karszt tagolja. A felszín átlagos tengerszint feletti magassága -f-230— + 260 m A. f. A kutatási létesítmény helyén pedig -f215,2 m A. f. A földrajzi vízgyűjtő terület szempontjából a Torna-patak, a Marcal és a Rába vízgyűjtőihez tartozik a terület. A jellemző földtani képződmények átlagos vastagságát és vízföldtani jellegét az 1. táblázatban adjuk. A preturon vetők elmozdulás hézagait bauxitos agyag tölti ki. így a vízáramlás szempontjából a fiatalabb kéregmozgások során kialakult hézagok és repedésrendszerek a jelentősebbek. A területre jellemző vízáramlás-irány: északkelet-délnyugati. A karszt jellege leszorított tükrű, fedett karszt. A vízutánpótlódást a földtani vízgyűjtő terület egyéb helyein található szabadtükrű, nyilt karszton keresztül kapja. A kutatófúrás adatai a következők: A fúrási szelvény 76 mm átmérőjű. A fúrás rendszere jobb öblítésű, forgatva működő magfúrás (Craelius). Az átfúrt rétegsort és a képződmény vízföldtani jellegét a 2. táblázatban foglaltuk össze. A víznyerés szempontjából legkedvezőbb a vízkutató fúrás a 60—80 m közötti szakaszon. A fúrásban 65, 80 és 95 m-ben végeztünk kompresszorozást. A 65. ,m-ben elvégzett kísérlet során 2 órán keresztül 150 Vp vizet emeltünk ki. Kiszerelés után 0,5 m-es vízszíncsökkenést mértünk a nyugalmi vízszínhez viszonyítva, amely a következő 45 percben ismét helyreállt. A 80. m-ben elvégzett kísérlet során a vízszín 0,2 m-t csökkent, és 55 perc alatt állt helyre az egyensúly. A 95. m-ben elvégzett kísérlet során a vízszín szintén 0,2 m-t csökkent, és a következő 65 percben ismét beállt az eredeti helyzetébe. Az utóbbi két esetben is 2 órán keresztül emeltünk ki 150 í'p vízmennyiséget. A három kompresszorozási kísérlet a közbeeső vízszín mérési időkiesésektől eltekintve folyamatos volt. A továbbiakban 8 órás szünet után a 2. kísérleti mélységben végeztünk 1 órás kompresszorozást, melynek hatására a vízszín csupán cm-eket csökkent és a kompresszorozás után ismét beállt a nyugalmi vízszín. A kompresszor üzemi nyomása 6 atm, teljesítőképessége pedig 3,5 mVp volt. A kitermelhető karsztvíz kristály-tiszta, íztelen, szagtalan. Hőmérséklete + 10 C°. A víz vegyi tulajdonságai a következők: összes keménység: 17 nkf. Karbonát keménység: 16,5. nkf. Lugosság 6,6 Ca++ 75,0 mg/l Mg++ 33,5 mg/l HCO3- 400,- (mg/l PH 7,8 Ca : Mg 2,3 A várható vízkiemelés mennyisége gyakorlatilag nem fogja éreztetni hatását a karsztterület vízháztartásában. Nem áll be lényeges változás az áramló karsztvíz paramétereiben: áramlási irányban, sebességben és hidraulikus esésben. Ugyanis a minimális vízhozzáfolyással számolva 215 ezer m 3/p a kút kitermelhető vízkészlete. A jelen vízszükséglet pedig kb. 220 m 3/nap, ami a vízkészlet valamivel több mint ezred része. összefoglalva: a kedvező vízföldtani adatok (a vízszín hidraulikus esése 5m/fcm, a közelben 3,0 m 3/p átlagos vízhozamú forrás, amely a vízáramlás szempontjából kedvező helyen van, továbbá a vízkutató fúrás eredményes volta) alapján a szükséges vízmenynyiség rendelkezésre áll. 33
