Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Németh László: Az öntözés fejlesztésének lehetőségei az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. Horváth József hozzászólása

nagyszerűek megyénkben az adott lehetőségek? Gondolom, most a termelőszövetkezetek megszilárdítása után meg lehet tenni azt a lépést, amiről itt ma hallottunk és aimiket az elkövetkezendő években megtehetünk. Ez a kérdés azonban nem egyszerű. Már itt az előadásokban szó von arról, hogy nekirugaszkodtunk a kisebb termelőszövetkezeteken belül a felületi öntözések megtervezésének és bizony ez az elképzelés nem vált be kellőképpen. Talán még ma is vannak olyan tartózkodások, amelyek éppen ezekkel a lehetőségekkel nem esnek egybe, mivel az akkori kudarcot más, egyéb okök is akadályozták, de feltétlenül ez még él a termelő§zö ve tkezeti tagságban. Van egy olyan elmélet: minek öntözzünk? Pedig itt a terméshozamok növelésével, az öntözés kiszélesítésével még nagyobb eredményeket tudunk elérni. A Központi Bizottság márciusi határozata — ahol a termelés fejlesztéséről tárgyalt — igen komoly feladatot ró a Győr—Sopron megyei termelőszövetkezetekre, ahol harmadik évüket zárják le és a megszilárdulás következtében lehetőség lesz arra, hogy az öntözött területek terén előbbre léphessünk. Ezen gondolatokkal foglalkozva a magam részéről úgy látom, a lehetőségek nincsenek kellőképpen tudatosítva a termelőszövetkezeti vezetők és a tagok előtt, azon túl, hogy ez elsősorban óriási munka is. El kell érnünk, hogy a termelőszövetkezetek vezetői úgy lássák ezt a kérdést, ahogyan az itt ma megmutatkozott. Mi — a Megyei Tanács, Pártbizottság — nem vagyunk türelmetlenek, mert az az elképzelés, hogy megalapozottan, meggondoltan lépjünk előbbre ezen a területen. Mégis az az aggodalmunk, hogy é|ppen a Szigetköz területén, ahol a legnagyobbak a lehetőségek az öntözéses területek kiszélesítésére, az 1963. évre nem jelentettek be igényt az öntözött területek növelését illetően. A termelőszövetkezetek részéről tehát ez a hozzáállás. Persze, ezt több minden befolyásolja. Az eddig leszállított öntözőművek olyon hiányosságokkal rendelkeznek, hogy ezekkel valóban nem lehet az előírt programot megvalósítani. Szeretném továbbá felvetni a Földművelésügyi Minisztérium felé, miért olyan nagy a saját-erő hozzáadás megyénkben, holott másutt kevesebb ez a szám? Termelőszövetkezeteink jobban állnak bizonyos mértékben, mint az ország egyéb részein, de mégsem tudják biztosítani az előírt összeget, s ez is nagymértékben elvette kedvüket. Megjegyezném továbbá a csőkutak építésével kapcsolatban, hogy a Vízügyi Igazgatóságnak sokkal tervszerűbben kellene a csőkutak leverését biztosítani, hogy már elfogadott termelőszövetkezeteknél is megfelelő tervek alapján legyen építve a tervszerű öntözés biztosítása érdekében. Egyetértünk Budavári Kurttal, amikor javasolta, hogy a termelőszövetkezetek küldjenek más termelőszövetkezetekbe, vagy Állami Gazdaságokba olyan dolgozókat, akikkel majd az öntözést meg akarják valósítani. Kevés az öntözési szakemberünk, s szakértelem híján hogyan valósítjuk meg programunkat? Egyetértek azon véleménnyel, hogy Győr—Sopron megyében a lehetőségeket sokkal jobban ki kell használni, mint eddig tettük. Ezért itt arra kérem a jelenlévő termelőszövetkezeti vezetőket, de talán az egész hallgatóságot, hassanak oda, hogy valóban megnyerjük az öntözésnek a termelőszövetkezeteket és ezen keresztül nagyobb jövedelmet biztosítsunk a termelőszövetkezeteinknek; ahol pedig már van öntözés, ott azt úgy végezzék, hogy bebizonyítsák a nagyobb terméseredmények elérhetőségét, amely szükséges a népgazdasági igények kielégítéséhez. Ha ezt most, az indulásnál be lehet bizonyítani, akkor ezt az ügyet megnyertük és kiszélesítjük az öntözőrendszerek kiépítését, az öntözés elterjesztését. A Megyei Pártbizottság részéről meg vagyunk győződve, hogy — amint más esetekben — ezen "eladatunkat is eredményesen tudjuk majd megoldani. ÖSSZEFOGLALÁS Megköszönöm az értékes előadásokat, hozzászólásokat. Ezzel végéhez értünk kétnapos ankétunk első napjának. Ügy gondolom, elértük az első napon a célt, amit magunk elé tűztünk, amikor ezt az ankétot elhatároztuk. Elértük elsősorban azt, hogy az érdeklődést e nagyjelentőségű kérdés iránt méginkább felkeltjük egyrészt a megyei, járási, de nem utolsósorban községi termelőszövetkezeti vezetők körében ahhoz, hogy az eddig megtett úton tovább haladva, szemléletünkben — helytelen nézetek, távolmaradás, tartózkodás ettől a kérdéstől — amire Horváth József elvtárs is utalt — fordulatot teremtsünk. Fordulatot azoknak a lehetőségeknek fokozottabb kihasználására, saját érdeket, népgazdasági érdeket szem előtt tartva, amelyről itt az elvtársak előadásában és hozzászólásában megemlékeztek. Ügy hiszem, ez az ankét méginkább hozzájárult ahhoz, hogy felsőbb szerveink az elkövetkezendő időben figyelembevéve Győr—Sopron és a szomszédos megyék öntözéses gazdálkodás kiszélesítésére vonatkozó adottságait, még nagyobb odaadással, támogatással segítsék az észak-dunántúli megyék munkáját, fejlődését, a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése és nem utolsósorban dolgozó népünk igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében. Hiszem, hogy ez a mai ankét nagyon hasznos volt, az előadások és hozzászólások ráirányították figyelmünket azokra a kérdésekre, fogyatékosságokra, hiányosságokra, amelyek e tekintetben gátolják további fejlődésünk gyorsabb ütemét, továbbá rámutattak azokra a lehetőségekre, amelyekkel rendelkezünk, amelyek kiaknázása komoly feladatok elé állítja megyénk állami, vízügyi „szerveit, gazdasági, műszaki vezetőit egyaránt. A kétnapos ankét szervezői nevében köszönetet mondok azoknak, akik előadásokkal és hozzászólásokkal elősegítették, hogy az ankét célkitűzéseit megvalósíthatjuk. Fel kívánom hívni a figyelmét a megye jelenlevő termelőszövetkezeti vezetőinek, hogy részben a Járányi, részben a Láng elvtársak által tartott előadás alapján helyes lenne, ha az öntözéses gazdálkodást megvalósító termelőszövetkezetek a jövőben költségfelhasználást az öntözéses gazdálkodást illetően különválasztják az egyéb költségektől, hogy necsak azt tudják kimutatni, 1 kh-n mennyivel emelkedett a paprika, vagy egyéb zöld_ségféle termelési mennyisége, hanem közgazdasági elemző munkával, tudományosan szétbontva: mibe került ennek, vagy annak az előállítása, hol kell még szükséges intézkedéseket megtenni ahhoz, hogy a termelési költségeket lejjebb szállítsuk annak érdekében, hogy a vásárló közönség mind -olcsóbb cikkekhez jusson. Nagyon helyes lenne, s úgy hiszem, ezen rendezőbizottság feladatát kell, hogy képezze az ősz folyamán jelen ankét tapasztalatait és tanulságait felhasználva már külön megbeszélésre összehívni azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek az öntözéses gazdálkodással erőteljesen foglalkoznak. Ezekkel külön megbeszélnénk, hogy a közgazdasági elemző munkát figyelembevéve, milyen eredményeket értek el, s szerzett tapasztalataik alapján tennénk észrevételeket, hogy világosan lehessen meghatározni a célt, amelyre a termelőszövetkezetek figyelmét irányítani kell. Ügy hiszem, nagyon helyes volt a hozzászólások közben Kocsis elvtárs megjegyzése, hogy realizáljuk ezen ankét tanulságait, a megtett utat, s üzemegységekre vonatkozóan tudjuk megszabni a soronkövetkező feladatokat. Nagyon hasznos és tanulságos volt Fiissy elvtárs által felhozott hasonlat az ipari üzemek és mező85