Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Láng Miklós: Az öntözéses zöldségtermelés. Füssy Aladár hozzászólásával

folyások tökéletes kihasználásán kívül megyénk területén az ún. rétegvizekből az öntözés megvalósítható. Szabadjon most ismertetnem a termelőszövetkezetet, ahol dolgozom. Ez a termelőszövetkezet a megy» legcsapadékszegényebb vidékén van. Az évi csapadék mennyisége tíz év átlagát véve alapul, nem éri el a 600 mm-t. Területe nagyrészt homokos vályogtalaj. Először az 1961. évben kezdetleges módszerrel öntöztünk 6 kh paprikát. Ugyanis az 1961. év tavaszán a Megyei Tanács hozzájárulásával a VÍZIG 1 db csőkutat vert le kísérletképpen.. Ebből öntöztük az említett 6 kh-t. Hozam kh-ként 180 q volt, ugyanakkor az 3ntözés nélküli, szántóföldi paprika csak nagyon jó esetben érte el kh-ként a 60 q termést. A csőkút leverési költsége — 1 db-ról lévén szó — viszonylag nagy, 10 200 Ft. A vizet egyszerű centrifugál szivattyúval vettük ki, ennek segítségével kh-ként az elmúlt év folyamán mintegy 300 mm mesterséges csapadékot tudtunk biztosítani és ennek következtében 600ft Ft többletráfordítással kh-ként 33 000 Ft. bruttó bevételre tettünk szert. Meg keli említenem, hogy a jelzett nagy paprikatermés elérésében az is közrejátszott, hogy legalkalmasabb fekvésű helyen, kh-ként 2.50 q istállótrágyát 1 q nitrogén műtrágyát, 2 q foszfor műtrágyát kapott. Meg kell említenem, hogy az 1961. évben a Szarvasi öntözési Kísérleti Gazdaságban egy tanulmányi kiránduláson vettem részt, ahol személyesen győződhettem meg, növényféleségként, kellő tőszám biztosítása mellett az öntözött területekről milyen holdankénti termésmennyiséget lehet betakarítani. Nem feladatom ezek részletezése, csupán pár számadat közlését engedjék meg: lucerna száraz szénasúlyban, 80 q/kh kukorica csövesen 65 q/kh, stb. A tavasz folyamán termelőszövetkezetünk újabb 4 db csőkutat veretett le a Vízügyi Igazgatósággal. Ebben az évben 67 kh cukorrépát, 12 kh paprikát és 30 kh lucernát kívánunk öntözni, valamint 20 kh kukoricát, vegyszeres gyomirtás után. Terveink megvalósításához 1 db MA 120. szivattyúmotort és hozzá esőztető berendezést kaptunk. — öt csőkutunkból négy. 2000—2500 l/p vizet tud adni. 1965-ig tervünk szerint 400 kh összterületet kívánunk öntözni, ebből 150 kh takarmány-öntözést irányoztunk elő. Végezetül szabadjon beszámolnom az öntözőberendezéssel kapcsolatos személyes tapasztalatomról. Mint előbbiekben említettem, szövetkezetünk kapott egy MA 120 szivattyúmotort és tartozékait. Azonban hiába volt hozzáértő szerelő brigád, a tervezett időpontban nem lehetett a műszaki átadást megejteni; a többrendbeli gyártási, műszaki hiba, miatt. Azért kívántam ezt megjegyezni, hogy az illetékesek figyelmét felhívjam a lehetőség szerint alapvető műszaki hibák ne akadályozzák az öntözőberendezések átvétele utáni gyors üzembehelyezést. Befejezésül a magam részéről is kívánom, hogy ezen ankét is segítse előbbre hazánkban az öntözéses gazdálkodás kifejlesztését. Füssy Aladár, Szövetkezetek Győr-Sopron Megyei Értékesítő Központja, Győr, hozzászólása: Röviden szeretnék rávilágítani megyénk zöldségtermelésére, ezembelül az öntözés fejlesztésének lehetőségeire. Mindkét tekintetben ezeknek lehetőségei adottak. Zöldségtermelés megyénkben jelenleg összesen kb. 5000 kh területen folyik. Ebből az öntözésre alkalmas intenzív kultúrák területe, pl. paprika, káposztafélék, uborka, stb. — majdnem eléri a 2 000 kh-at. Ha öntözés vonatkozásában vizsgáljuk; hány tsz. és mekkora területen foglalkozik a termelést elősegítő öntözéses formával, láthatjuk, hogy a területek igen elaprózottak, a szóródás igen nagy, s ha átlagot vonnánk, kb 20 kh öntözött terület esne egy-egy tsz-re. Ez az elaprózódás és kis területi öntözés elgondolkoztató. Most tárgyaljuk a megye zöldségtermelésének fejlesztési tervét, és kívánjuk kialakítani azokat a nagyüzemi kertészetelket, ahol az éghajlati és talajadottságok mellett az öntözés lehetőségei, munkaerő és egyéb szükséges tényezők is biztosítva vannak. 1962-ben valószínű 4—5 ilyen tsz. — amelynek műszáki tervét már jóváhagyták — részére lesz beruházás biztosítva, a következő évben további 20—30 tsz-t kívánunk ilyen formában fejleszteni. Ezekben a korszerű 200—250 kh-as nagyüzemi kertészetekben kell biztosítani az egyéb technikai felszerelések mellett a korszerű esőztető öntözőberendezéseket is. Megyénk összes öntözött területe — ÁG és Tsz együttesen — 1960-ban 10 000 kh-at tett ki. Ezt a területet 1965-re 40 000 kh-ra kívánjuk felfejleszteni. Ebben a fejlesztési terviben elsősorban az öntözést legjobban megháláló kultúrák részére kell a berendezéseket folyamatosan biztosítani. Visszatérve a zöldségtermelés helyzetére, meg kell mondani, hogy nagyüzemi zöldségtermelésről még egyelőre nem igen beszélhetünk. Jelenleg az a helyzet, hogyha egyes tsz-ek nagy területen is termelnek zöldségféleséget, túl sok fajtával foglalkoznak, nincsenek technikai berendezésekkel felszerelve. Az előbbiekből következik tehát, hogy megfelelő nagyüzemi kertészetek kialakítása csak szakosítással oldható meg. Megyénkben megvannak a kialakult termőtájak, pl. a Szigetköz egész területén a káposzta, Kunsziget, Öttevény, s a Fertő melletti részeken a petrezselyem és sárgarépa termelhető sikerrel. De ezenkívül egyéb cikkféleségek termelésének is különösen jó adottságai vannak, gondolok itt az uborkára, paprikára, zellerre, stb. Mindezen féleségek termését öntözéssel biztonságossá tehetjük. Tisztázott tény, hogy az egész Szigetközben — egyrészt csőkutak, másrészt természetes vízkivétel formájában, továbbá ugyanúgy az egész Rába és Répce mentén az öntözéshez kellő mennyiségű és minőségű jó víz rendelkezésre áll. Ezeken a területeken a zöldségfélék megtalálják a maguk kedvező életfeltételeit, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a zöldségfélék minden éviben kellő terméseredményt biztosítanak. A terméseredményekre jellemző a szakaszosság, és ezt egyedül az öntözés megfelelő alkalmazásával küszöbölhetjük ki. Természetesen az már egy részletesebb termesztéstechnikái kérdés, hogy melyik zöldségfélét hogyan és mikor, mennyi vízzel öntözünk. A zöldségtermelő üzem hasznosítja leggyorsabban és legelőnyösebben a befektetéseket. A zöldségtermelésnek nagy jelentősége van nemcsak belföldi ellátás, hanem a konzervipar és a nyersexport szempontjából is. A fejlesztés tehát ezen a téren feltétlen indokolt. A népgazdasági szükségletek biztosítása egységnyi területről elérhető korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásával, többek között az öntözés bevezetésével. Az öntözés termésnövelő hatását azonban csak akkor tudja kifejteni, hogyha az adott területre vonatkozóan már az összes egyéb termelési lehetőségeket biztosítottuk (talajelckészítés, mélyművelés, helyes tápanyag, ellátás, stb). Szeretném kihangsúlyozni az előbbiek mellett a szakember kérdést. Nemcsak a vezetés színvonala és eredményessége kívánja meg a megfelelő szakvezetőt, hanem az egyes részfeladatok, így többek között az öntözés megfelelő kivitelezése és helyes alkalmazása szintén csak kellően képzett szakemberekkel biztosítható. Nem mindegy, hogy értékes és nagy beruházást 77