Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Járányi György: Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei

vonalon mintegy 4000 kh öntözés beruházását és üzemelését tervezik megvalósítani az ötéves terv végéig. Ennek beruházásait természetesen a társulatok viselik. Továbbiakban, tekintettel az 1950-es években épített és várit eredményeket nem mutató felszíni öntözőtelepekre, a jövőben a permetező öntözés lesz a fő öntözési mód, a Hanságban megvalósítható nyílt árkos altalaj-öntözés mellett. Ezt indokolja a megye területén a gravitációs vízkivétel aránylag egész, kis lehetősége, a sok esetben keskeny és alul kavicsban folytatódó termőtalaj, általában vízáteresztő talajaink és a Dunántúl nyugtalan felületű domborzati viszonyai, adottságai. Természetesen az öntözést folytató termelőszövetkezetekben a víz, mint termésfokozó tényező mellett fokozott figyelmet fordítanak a megfelelő szerves- és műtrágya-ellátottságra, szervestrágyát elsősorban a megnövekedett állatállomány és a zöldtrágya szolgálta. A legtöbb termelőszövetkezet, ahol az öntözést eddig megvalósították, állandó szakképzett öntöző brigád' dal rendelkezik és mindenütt bevezethető — amennyiben az időjárás úgy kívánja — a két műszakos, tehát legalább napi 14 órás öntözési idő. Az elmúlt években vásárolt öntözőberendezéseket ezévben teljes egészében teljessé tették a termelőszövetkezetek és az 1962. évi berendezések már így kerülnek átadásra. Az átadásoknál azonban voltak műszaki tekintetben hiányosságok. Az új fejlődési folyamat, a nagyobb eredmények egyik alapja a szakmailag és erkölcsileg fejlettebb termelőszövetkezeti tagság. Ezenkívül a többtermelés, amely elérhető a megfelelő agrotechnika, nagyüzemi nemestíett növényfajták használata, megfelelő gépesítés és üzemszervezés útján; fokozható az öntözéssel is. A korábban felsorolt tényekkel bizonyíthatók az adottságok és lehetőségek megyénk területén, s a gyakorlatban bemutatjuk majd kezdeti eredményeinket, s a rendelkezésre álló műszaki lehetőségeket. Az ismert adatok példát mutatnak, hogy valóban, az eddig megtett út eredményeinek további felhasználásával meggyorsítsuk megyénk területén a termelés gyorsütemű fejlesztése érdekében az öntözéses gazdálkodást. Az itt elhangzó előadások és felszólalások értékeljék eddig megtett utunkat, eredményeinket és a hiányosságokat. Kérem a résztvevőket, tárgyilagosan mondják el munkánk fogyatékosságát, melyeket esetleg ,mi nem vettünk észre, hogy ezek feltárásával az elkövetkező időben rájuk tudjuk irányítani figyelmünket, s azokat kiküszöbölve, a hibákat, hiányosságokat kijavítva, valóban előremenjünk és segítséget, támogatást adhassunk más észak-dunántúli megyéknek, hogy ők hasonló hibákat már ne kövessenek el. Minket necsak a saját, hanem más megyék eredményei is érdekeljenek. Segítsük egymást. Célunk egy: dolgozó népünk életének szebbé-jobbá tétele. Jelen ankétból tanulni akarunk munkánk tökéletesítése érdekében. AZ ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI JAEANYI GYÖRGY Földművelésügyi Minisztérium öntözési Igazgatóság Az öntözéses gazdálkodás lehetőségeiről és fejlődésének irányairól kellene szólnom. — Neves külföldi szakemberek véleménye szerint .a század első felében a műtrágyázás, a század derekán a kemizálás, egyéb műanyagok, s a század • második felében az öntözés forradalmasítja a mezőgazdaságot. A mezőgazdaság hosszú ideig ki volt téve a természet esetlegességeinek és ezek az erők még ma is sokkal nagyobb mértékben uralkodnak, mint szeretnénk. Az emberiség évezredek óta figyeli a természet életét, s olyan lehetőségeket igyekszik teremteni, melyekkel kiküszöbölheti annak viszontagságait. Ezen az alapon fejlődik a mezőgazdasági tudomány, így alakultak ki azok a módszerek, amelyek ma már nagy biztonságot nyújtanak a termelés számára. A növény fő biológiai feltételei: fény, hő, levegő, tápanyag, víz. Az első három tényező látszólag rendelkezésünkre áll, azonban tovább vizsgálva rájövünk, hogy sok esetben igen gondos és költséges munkával tudjuk biztosítani ezeket a feltételeket. Déli oldalra telepítünk bizonyos növényeket. Gyakran szükséges költséges melegágyak, növényházak, egyéb berendezések létesítése. Még a levegő biztosítása is sokszor különleges agrotechnikai intézkedéseket követel. A tápanyagellátást jobban kezünkben tudjuk tartani. Hiszen trágyázással, műtrágyázással ezt a tényezőt biztosítani tudjuk. A víz az utolsónak említett, de legfontosabb életfeltétel, a termelés igen döntő tényezője. Szerepe biológiai szempontból dönitő. A növények vízben oldva veszik fel a tápanyagokat, a víz végzi a tápanyagszállítást, a párologtatást, a növényi szervezet hűtését, beépül a növény szervezetébe és a sejt feszültségen keresztül megadja a növény alakját. A víz biztosítása azonban, sajnos, nincs kellőképpen kézbefogva. Éppen ezért mezőgazdaságunk az ország legnagyobb részében ki van téve az időjárás változékonyságának. Csapadékos években jobb termést érünk el, szárazabb esztendőkben viszont termésünket komoly veszteségek fenyegetik. Időjárási feltételeink még Győr megyében is, átlagos csapadékos évben csak közepes terméseket biztosítanak. Pl. 1 'kg herefüves; széna vízszükséglete 400— 600 liter víz. Az átlagos csapadék elegendő 25—30 q szénaterméshez, azonban 65—80 q-s szénaterméshez kb. 300—400 mm csapadékai kell pótolni. — Mivel láthatjuk, hogy átlagnál csapadékosabb évben jobb a termés, könnyen kimutatható az öntözés termésfokozó hatása. Mezőgazdaságunk formájában, módszereiben és technikájában forradalmi változás megy végbe. Egyre több termelőszövetkezet használja ki a gazdálkodás általános lehetőségeit a termés fokozására. Így egyre több termelőszövetkezet éri el azt a szintet, amikor a termelés növelésének és a termésátlagok növelésének gátja már a vízhiány lesz. Bár a vízhiány bizonyos intézkedésekkel átmenetileg korlátozható — jobb trágyázásnál a növények kevesebb vizet használnak fel, — egyes agrotechnikai eljárásokkal a vizet jobban meg lehet őiizni, — azonban ezek egy mértéken felül már igen költségesek. Eljutunk tehát oda, amikor a termések növelésének leggazdaságosabb feltétele az öntözés lesz. „Hiba lenne azonban az öntözés bevezetésének szorgalmazása ott, ahol még az egyéb olcsó, egyszerűbben elterjeszthető termésfokozó tényezőket nem használták ki, viszont káros elhanyagolni az öntözés bevezetését ott, ahol a vízhiány gátolja a termelés növelését." A száraz jellegű gazdálkodás világszerte kevesebb termést ad. Mezőgazdaságunk kényszerűségből alkalmazkodott az időjáráshoz. Kisebb termőképességű, szárazságtűrő fajtákat kellett termelnünk. Azonban látjuk, hogy a vízigényesebb fajták nagyobb termésre képesek. Ezt a tényt nem szabad szem elől téveszteni. Ki gondolhatott volna évtizedek előtt arra, hogy a Duna, Tisza, Rába, stb. vizét, sőt a felszín alatti vízkészleteket is felhasználhatjuk öntözésre. Ki gondolhatott arra, hogy hazánkban több mint 2 millió kh terület öntözhetővé válik? Az öntözés ma még beláthatatlan távlata a mezőgazdaság fejlesztésének. 72