Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
Dr. Juhász József-Kárpáti Lajos: Vízbeszerzési lehetőségek Hosszúhetény környékén
2. A nyugati és keleti dombokról lefutó és ű peremeken leszivárgó csapadékvízből; 3. A pannóniai homokos összlettel érintkező helyeken annak vízéből. 1. táblázat. A hirdi teraszfúrások hidraulikai ada ai Fúrásszám Mélység (m) Ny. v. sz. a felszín alatt Vízhozam (l/P) Depresszió (m) 1 20,00 1,00 30 \ 0,65 2 25,00 0,00 70 5,00 3 10,20 0,50 — — 4 25,00 1,15 33 5,85 A felszíni vízutánpótlódás csak a peremeken lehetséges, ahol a teraszkavics kijön a felszínre, vagy porózusabb fedőrétegekkel érintkezik. A völgyben általában 5—6 m vastag vízzáró agyagréteg van a vízadóréteg felett, s így a csapadék közvetlenül nem hat döntően a talajvízre. A dombokról leszivárgó víz mennyiségére adatunk nincsen. A patakból való utánpótlódás, ha van is, általában minimális, mert medre iszapos és alatta még 4—5 m vastag agyagréteg helyezkedik el a fúrások szerint. A csapadéknak közvetve lehet hatása a talajvízre, mégpedig úgy, hogy a pannóniai homokon keresztül jut bele a teraszba, ott, hol a két réteg érintkezik egymással (pl. 3. sz. fúrás). A terület alkalmasnak látszik vízmű telepítésére, a víz minősége és mennyisége megfelelő. 2. A Csokoládé-pusztától délnyugatra fekvő terület A további kutatásainkat a pannóniai homokos rétegekben tárolt vizek feltárására irányítottuk. Így a további kutatási területnek a létesítendő bányászlakóteleptől délre kb 1 km-re elhelyezkedő völgyszakaszt jelöltük meg, az ottani felszíni kibúvásokban található pannóniai durvahomokos rétegek alapján. Az itt lemélyített 5. sz. 72 m-es és 6. sz. 35,50 m-es kutató fúrások a zavart településű pannóniai képződményeknek sajnos csak az agyagos és márgás kifejlődésű rétegeit harántolták. A fúrási szelvényeket a 3. ábrán mutatjuk be. E két fúrástól 300—400 m-re délebbre nagyobb valószínűséggel telepíthettünk volna további fúrásokat, de a völgyszakasz több kút telepítésére nem alkalmas, s így a kutatást újból a Vasas-Rom anya közti völgyben tartottuk célszerűnek folytatni. 3. Hird és a pécsi homokbánya közti terület Ezen kutatási terület egyrésze egybeesik az 1. sz. kutatási területtel, de attól annyiban tér el, mégis, hogy most a pannnóiai rétegek homokos képződményeinek feltárását tűztük ki célul, és azt keleti irányban egészen Hirdig kiterjesztettük. A Vasas-Romonya-i völgy keleti és nyugati peremén található pannóniai durva hoamokösszlet jelenléte és az ebbe mélyülő fűtőházi kút alapján feltételeztük, hogy a völgyben is megtalálható a pleisztocén üledék alatt. A pécsi homokbánya a homok észak-déli irányú kiterjedésének meghatározására kutató fúrásokat mélyített le, melynek során az északdél irányú kiterjedést a homokbánya vezetője szerint 300 m széles sávban észlelték. Ennek ellenőrzése érdekében az 1. sz. ábrán feltüntetett fúrási pontokon mi is kutató fúrásokat mélyítettünk le. 2. táblázat. A hirdi teraszfúrások vízminőségi adatai 1, fúrás 2. fúrás 3. fúrás 1. fúrás Na mg/l 20,5 31,0 12,6 11,3 NH 4 mg/l 0,90 0,58 0,40 0,49 Ca- mg/l 132,1 101,1 105,2 106,2 Mg- mg/l 46,7 35,4 40,0 41,3 Fe- mg/l ül: 0,34 ül: 0,34 — — Mn- mg/l — — — — N0 3' mg/l 3,4 2,4 28,1 2,0 N0 2' mg/l i. gy. ny. 0 erős ny. gy. ny. Cl mg/l 10,0 11,0 13,0 8,0 S0 4 mg/l 75,7 64,6 63,0 34,6 Si0 2 mg/l 22,0 41,0 14,0 37,5 Szabad C0 2 mg/l — — — — Oldott oxigén mg0 2/l — — — — pH 7,2 7,1 7,1 7,1 össz. szárazmaradék mg/l 397,5 499,0 487,5 470,0 m lúgosság ml n/10 HCl 9,47 7,64 6,93 8,25 össz. keménység nkf. 29,20 22,23 23,88 24,36 Karbonát kem. nkf 26,52 21,39 19,40 23,10 Állandó kem. nkf 2,68 0,84 4,48 1,26 Oxigén fogy. mg/l 2,08 3,78 3,24 1,88 Mészagr. C0 2 mg/l — — — — Colititer — — — 45
