Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Ozoray György: A Tétényi fennsík vízföldtana

A Tétényi-fennsík rétegvízszíne féloldalas, egy ferde táblához hasonlít. Törökbálint vonalában, az É-i fennsíkperemen, a vízzáró oligocén képződmények kibúvásánál a legmagasabb (kb 230 m A. f.). A fennsík É-i lábánál az oligocén rétegek meddők, illetve elszigetelt vízadó lencséikből kevés és rosszminőségű vizet adnak. Törökbálinton a hősi emlékműnél levő kút nyugalmi vízszíne kb. 115 m A. f. volt, de a kút jelenleg nem működik. Kénytelenek voltak a Szanatórium és a község vízigényét a fennsíkról, az Anna-hegyről fedezni, 228 m-es nyugalmi vízszín mellett (10, 11, 12 sz. kút). A kutak a burdigalai kavicsot az oligocén fekvőig harántolják. Innen dől a rétegvízszín Budafok, Nagytétény felé, ahol az erózióbázis és Érdliget, Tárnok felé, ahol a peremi duzzasztás határozza meg. A Mechanikai Művek kútcsoportja (14, 15, 16, 17 sz. kút) egy közbeeső magasságban éri el (160—180 m A. f.). Az eláramló rétegvíz egy része a Dunát táplálja közvetlenül, vagy a kavicsteraszokon keresztül. Más része, mint a Tárnok és Érdkörnyéki kutak nyugalmi vízszíne mutatja, a dunántúli artézivíz-medencébe szivárog. Itt vízzáró képződmények alatt és között elhelyezkedő rétegek veszik át a Tétényifennsík vízfeleslegét. Vízkémia. Az oligocén összlet stagnáló rétegvizei nagy oldottanyag-, magnézium- és szulfát-tartalmúak. Törökbálinton a Szanatórium udvarán lévő 120 m mély kút (9. sz.) vize 70 (német?) keménységi fok volt. A burdigalai-helvéti összlet rétegvizeit nagy szulfáttartalom jellemzi, mely a hidrogénkarbonátét is megKutyavári-K»rrásból való. Bár lajtai mészkőből fakad, javarészt burdigalai kavicsból utánpótlódik. Az 1 forrás vize 2994 mg/l oldottanyag tartalmával és 77,23 anion százalék szulfáttartalmával még a Kutyaváriforráson is túltesz. Ezt az elemzést a 2. ábra nem ábrázolja, sem az e, f, g, h, jelű forrásokét sem, melyek az első csoport vegyi képét mutatják. A lajtai mészkő vize kis oldottanyag tartalmú, kalciumhidrogénkarbonátos jellegű (7. vízelemzés = a vízmű kifolyója; n, o, p, s források fel nem tüntetett elemzése). A 9. vízmintát egy felsőpannóniai rétegből fakadó csapadékvíz-útánpótlódású, kishozamú rétegforrásból vettem (t, Valpurga-hegy). Kalcium-magnézium szulfátos-hidrogénkarbonátos jellegű víz. A pannóniai összlet artézi vizét a 8. vízminta jellemzi, (Érd—Öfalu, 50. sz. kút). Oldottanyag tartalma nagy, sziksós-konyhasós jellegű (nátrium 92,96 kation %• A 42. és 51. számú kút vize (a 2. ábrán nem szerepel) a két típus közti átmenetet mutatja. Vízellátás. Budafok és Nagytétény a fennsík odaáramló vize és a Duna közelsége miatt kedvező vízellátási helyzetben van. Törökbálint község artézi- és talajvize egyaránt kevés és rosszminőségű. Az annahegyi vízművel a község fölé emelkedő fennsíkperem mögül nyernek vizet. Budatétény és a Mechanikai Művek 100—150 m mély- kútjai ugyancsak a fennsík rétegvizét csapolják meg. J /tm oftw« nstyt ít/fa/rog f/n/rr* fi* O forrot /torom l/p o/a# • Ferrof/toiom lO-tOO^AÖlf • förrot,/torom *oo f/pÁrölt o fog/o/f fórra/ ° AArro'r kúf «A/eooftV or/A//rút fmrrr , , focmmé/yreg fiffr/ffr orfáS/eUt // vm- , . , föCm/rt* /S/rdr Je/mogt/aro'zof T/ran-f fyytne'rMr fOO % o/T/eyt 2. ábra. A Tétényi fennsík vízkémiai térképe haladhatja. A kationok közül az uralkodó kalcium mellett sok magnézium és nátrium is szerephez jut. Az oldottanyag tartalom változó: a 2, 3, 4, 6. vízmintánál kevés, az 1. és 5. mintánál 1000 mg feletti. Az 1. vízmintar aknás kútból való, helyi vízzárón megrekedő talajvízből (7. Sz. kút). Az 5. vízminta a szerkezeti típusú Diósd a félmedence szélén a pannóniai rétegeket átfúrva a miocén rétegek (szarmata mészkő, lajtai mészkő, tortonai—helvéti kavics- és homok) vizét hasznosítja. Az 1962-ben létesített két mély kút (27,29 sz.) a Csapágygyár és a község vízellátását lényegében megoldotta. 38