Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Domján József: A talajvizek összehasonlító vizsgálata Győr város területén

Irodalom Bulla B.: Néhány szó a poláris és szubpoláris' tundraképződmény kutatástörténetéhez. Földrajzi Közi. 1936. Bulla B.: A magyarországi löszök és folyó teraszok problémái. Földrajzi Közi. 1934. Bulla B.: A magyar medence pliocén és pleisztocén teraszai. Földrajzi Közi. 1941. Bulla B.: Geomorfológiai megfigyelések a Balatonfelvidéken. Földt. Közi. 1943. Bulla B.: Általános természeti földrajz. II. k. Bp. 1954. Bulla B.\ A magyar föld domborzata fejlődésének ritmusai az újharmadkor óta a korszerű geomorfológiai szemlélet megvilágításában. MTA Közi. 1956. Bulla B.: A szilárd kéreg domborzata fejlődésének sajátosságai. Földrajzi Értesítő 1955. Bulla B.: Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Bp. 1962. Bulla—Mendöl: A Kárpát-medence földrajza. Bp. 1949. Ferenczi I.: Geomorfológiai tanulmányok a KisMagyar Alföldön, annak déli öblében. Földrajzi Közi. 1924. Gedeon T.: Adatok a sümegi bauxit előfordulásához. Földtani Közlöny. 1933. Jaskó S.: A pápai Bakony hidrológiája. Hidrológiai Közi. 1935. Jugovics L.: A Kisalföldön felbukkanó bazaltok és bazalttufák. Földtani I. É. J. 1916. Kádár L.: A kovárványos homok kérdése. Földr. Ért. 1957. Kerekes J.: A pestlőrinci fosszilis tundraképződmények. Földtani Közlöny. 1939. Kovács L.: A Devecser és Nyirád közti harmadkori terület földtani viszonyai. Földtani Int. É. J. 1948. Kriván P.: Jéglencsés-leveles állótundra jelenségek Magyarországon. Földtani Közlöny. 1958. Láng S.: Folyóterasztanulmányok. Földtani Közi. 1938. Láng S.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába völgyében. Hidrológiai Közi. 1950. Láng S.: Geomorfológiai megfigyelések a Zalai dombvidéken. Földrajzi Ért. 1954. Láng S.: Jégkori talajfolyás Budakeszi határában. Földrajzi Közi. 1943. Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Bp. 1960. Pécsi M.: A periglaciális talajfagy-jelenségek főbb típusai Magyarországon. Földr. Közi. 1961. Török E.: Geomorfológiai és hidrológiai megfigyelések a Marcal völgyében. Hidrológiai Közlöny. 1961. Török E.: A Marcal hordalékának ásvány-frakciós vizsgálata. Földrajzi Értesítő. 1961. Török E.: A Marcal-medence bazalttufa előfordulásainak településviszonyai. ÉKME A FT Emlékkiadványa. Bp. 1961. Török E.: Hidromorfológiai és hidrogeográfiai megfigyelések a Marcal völgyében, annak Adorjánháza— Marcal tő közötti szakaszán. Természettudományi doktori értekezés. 1962. Török E.: Periglaciális talajfagy-jelenségek Magyargencs—Egyházaskeszői bazalttufa településben. Földrajzi Értesítő, 1962. Török—Bidló: A Marcal hordalékának ásványtani vizsgálata. Földtani Közlöny 1963. Török E.: Periglaciális talajfagy-jelenségek a Marcal-medencében. Földrajzi Értesítő. 1962. Vadász E.; Magyarország földtana. Bp. 1960. A TALAJVIZEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA GYŐR VAROS TERÜLETÉN DOMJAN JÖZSEF Győr-Sopron megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Győr Sok országban, így hazánkban is az összegyűjtött házi és ipari szemét igen nagy hányadát fordítják a mélyfekvésű mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek feltöltésére. Legtöbbször a szállítási költségek miatt a városok, községek határában fekvő mocsaras területet választanak ki ilyen célra. Az adott város, község fejlődése során évek, vagy évtizedek múltán e területek hasznosítására is sor kerülhet. A kültelki övezetben azonban a közművek kiépítése csak időben megkésve követi a lakóház építkezést, ezért az itt lakók öntözésre, főzésre, sőt ivóvízül is ásott, vagy vert kutak vizét használják fel. A közfelfogás egészségügyi szempontból nem látja különösen aggályosnak, ha szeméttel és földdel feltöltött területen évtizedek múlva lakótelep épül. Feltételezhető ugyanis, hogy az ilyen mocsaras, szeméttel feltöltött talaj bakteriális szennyező hatása az évek múlásával fokozatosan megszűnik, bár erre irodalmi adat és feldolgozás nincs. A vegyi hatás — ugyancsak feltételezhetően — jóval tovább kihat a talajvízre. Vizsgálat sorozatunk, melyet 1961. júliusában Győrött a Rábca folyó melletti városrészben folytattunk le, arra irányult, hogy kimutassuk: milyen jellegű és mértékű elváltozásokkal számolhat a higiénikus a talajvíz legfelső rétegében a leírt esetekben. A kiválasztott területet mintegy nyolc évig töltötték, s a már feltöltött területen kertes családi házas lakótelepülés keletkezett. A feltöltést 1960. év folyamán átmenetileg abbahagyták, s így módunkban állt magát a mocsár vizét, a közeli Rábca folyó vizét, s a. lakótelep vizét az ásott kutak segítségével egyidejűleg megvizsgálni. A vizsgálatok és összehasonlító vizsgálatok leírása Megvizsgáltunk összesen 12 db vízmintát. Ebből 5 a mocsár körüli lakótelep kútjaiból való volt, 1 vízminta a mocsárból, 1 a Rábca folyóból, 4 minta a város távolabbi, magasabban fekvő és nem feltöltött talajú lakónegyedeiből való, végül 1 vízminta a városi ivóvízből való volt. A vízminták számozása: 1. vert kút, mélysége ismeretlen 2. vert kút, mélysége ismeretlen 3. ásott kút, vízfelszín a felszín alatt 2,5 m 4. ásott kút, vízfelszín a felszín alatt 2,0 m 5. ásott kút, vízfelszín a felszín alatt 2,0 m 6. mocsár víz, felszíne a felszín alatt 1,8 m 7. a Rábca folyó vize 8. ásott kút Révfalu városrészben 9. ásott kút Révfalu városrészben 10. ásott kút Nádorváros városrészben 11. ásott kút Nádorváros városrészben 12. városi ivóvíz 31