Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
Firbás Oszkár: A sorponi hegyvidéki forrásokról
gyalogolni akarók az Erdei Iskolánál szálljanak le az autóbuszról. A brennbergi országúton haladva az Űttörő tábornál találhatják meg az egymásmelletti két forrást az Üttörő forrást és a Manninger forrást. Évekkel ezelőtt 1955. augusztus 27-én posványos vizenyős területek voltak a forrástövek. Bánfalva község marhái legelésztek a réten, s a vizenyős területen keresztül-kasul vezettek a marhacsapások. Említett napon is két tehén állt a vízkibúvások helyén, melyeket előbb el kellett terelni onnan, hogy a vizsgálathoz hozzáfoghassak. Minimális tisztogatási művelet után megtaláltam a vízkibúvások helyét. Hőmérsékletméréssel megállapítottam, hogy nem talajvízről, felszíni vízfolyásról, hanem forrásról van szó. Néhány nap múlva 1955. szeptember 1-én és 2-án történt a foglalás. A nagyobbik ágat a régi helyi elnevezés szerint Tölgyfa forrásnak, a kisebbik hozamút a közelben eltemetett Manninger Vilmos professzorról neveztük el. Az első évben a forrás hozama jelentősen emelkedett. A földalatti vízerek hálózatában lévő víz a foglalás helyére szivárgott és az első év végére a vízhozam elérte a 30 l/p-t. A Manninger forrás jóval szerényebb hozamú volt: mindössze 3—fi VP-t adott. A források magassága 327 m A. f. A következő években ismeretlen tetteseik a Manninger forrást teljesen szétrombolták. A forrás melletti mezőn 1958 nyarán úttörő tábor létesült. A forrás épségének megóvása érdekében az úttörő tábor parancsnokával érintkezésbe léptem és nemcsak azt sikerült elérni, hogy az úttörők a forrás környékét tisztán tartják és a foglalást nem bántják, hanem azt is, hogy önkéntes munkával megjavítjuk magát a foglalást is, és szebbé tesszük a forrás környékét. Ezidőtől kezdve a Tölgyfa forrás neve Üttörö forrás. A vízhozam 16 és 30 l/p között ingadozik. Az első évi 30 1/p-es hozam azóta jelentősen megcsappant és az elmúlt 3—4 év átlaghozama 15—18 1 p körüli. Elhagyva a forrásokat a Tolvajárok völgyében haladunk déli irányban. Festői útvonalon negyven perces séta után érhetünk a Magasfenyvesi forrást. Foglalt vascsöves kis forrás. Ideiglenes foglalása miatt vize kissé humusszal szennyezett. Vízhozama igen kicsi 1—2 l|/p. Volt rá példa, hogy szárazabb időjárás esetén a csőből csak csöpögött a víz. A vízhozam itt is az egyre növekvő lombfelülettel van összefüggésben. A jelzett útvonalon továbbhaladva elérhetjük a Bánd, nevű forrást. Ez a forrás azonban még n ncs foglalva. Évek óta elég bővízűnek mutatkozik. Innen 72 óra alatt elérhetjük az autóbusz megállót. A 4. 6zámú túra útvonala három óra alatt megtehető. * Az 5. számú túra útvonala (4. ábra) öt forrást érint Az út kiinduló és végpontját az autóbusz-megállóhoz kötöttük. Az öt forrás közül elsőnek a Dr. Fehér Dániel forrást. nézhetjük meg. Ez a forrás a Görbehalom előtti fehér híd közvetlen közelében ered. A híd alatt folyik át a Rákpatak és a hídtól mintegy 10 m-re nyílik a patak jobbpartján a forrás. A forrás színtje a patak színe felett mintegy 40 cm-re van. Hőmérsékleti adatokkal lehet bizonyítani, hogy valóságos forrásról van szó és patakvíz hozzászivárgás valószínűleg nincs. Például a nyári hónapokban, míg a patakvíz hőmérséklete 16—18 C°, addig a forrás hőmérséklete csupán 9—10 C°. Patakvíz átszivárgása esetén a víz nem hűlhetne le rövid úton ilyen nagy mértékben. Iható, jóízű vize van. Az Erdészeti Technikum tanulói 1962 májusában foglalták. Sopron környékének egyik legszebb forrása. Magassága 305 m A. f. Vízhozama 6—10 l/p. A jelzett útvonalon haladva elérjük a Rámcl kutat. Nagy kőfoglalatban 1 m vastagságú a víztömeg. A kőfoglalat fával fedett, s alóla vascsöves elvezetés nyílik. A vascsövön 3—4 l'p a vízhozam. Nagyon sok víz elszökik. A környék lakossága innen viszi a vizet. Magassága 390 m A. f. Ezután átmehetünk a Kovácsárokba. Itt három forrást találhatunk egymás után, melyek köziül a Kovácsároki forrás foglalatäan, inind sem lehet belőle, mert kis hozama és tisztátalansága miatt nem lehet hozzáférni. A Kaposvári féle házikótól mintegy 200 m-re, közvetlenül az erdő szélén egy kis betonaknából ered a követ kaző forrás, amelynek addig még neve nincs. A Névtelen forrás hozama rendkívül kicsi és ingadozó. A Kaposvári ház előtt, a patakparton nyílik a Kaposvári féle akna. A Kaposvári ház vízszükségletét innen fedezi. Kaposvári, volt vadőr, elbeszélése szerint sohsem tudta még kiismerni az aknát, mert a hozzáfolyás mindig nagyobb volt, mint a kimérés gyorsasága. A Kaposvári féle háztól 10 perc alatt elérhetjük a Vörös hidat. Még két forrást említek meg, a Borsóhegyit és a Hidegvíz forrást. Mindkettő határsávban van és szinte megközelíthetetlenefc. A Hidegvíz forrás a környék legnagyobb forrása, becsült hozama 50—60 l/p lehet. Megközelíthetetlensége miatt egyelőre nem érdemes foglalni. Megfigyelése pedig jelentős, mert a Róth féle kísérleti szálalóerdő terül el vízgyűjtő területén. A Borsóhegyi forrás közvetlenül az Ágfalva felé vezető kocsiút mentén nyílik. Már régebben foglalhatták, jelenleg azonban igen elhanyagolt. Magassága 340 m A. f., hozama 3—7 l/p között ingadozik Felemlített forrásokon kívül számos forrás található még a soproni hegyvidéken. Ezeknek elsősorban tudományos jelentőségük van, a nagyközönség számára szinte jelentéktelenek. * Hidrológiai szempontból nagyjelentőségű az a betonprizma, amelyet a Tanulmányi Erdőgazdaság a Rákpatak medrében a 157 á erdőrészlete mellett, a 64 és 65. számú pontok között építtetett 1961 nyarán. A Rákpatak egyik kanyarulatát vágja át ez az 5 m hosszú be27