Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Ádám Antal-Holló Lajos-Verő József: Sósvzkutatás a Fertő tavon geoelektromos módszerrel

Tudományos Akadémián keresztül a MTA Geofizikai Kutató Laboratóriumát kérte fel a kutatások elvégzésére. X 16-64 X PCx 3350x Mérési módszer és felszerelés Ismeretes volt előttünk némileg az a mérési eljárás, amelyet V. Fritsch követett. Nem követtük eljárását, hanem négyzetkilométeres hálóban 1—1 vertikális elektromos szondázást végeztünk, 450 m-es legnagyobb elektródatávolsággal. Később szükség szerint sűrítettünk. A mérési pontokat a nagykiterjedé-" Vf -j P, 'i,e t. n a to w w ea too ?oo ,00 f/'í" 4. kép. Partközeli, ingoványos területen történő mérés A méréseket 1962. júliusában és augusztusában végeztük, amikoris a Fertői Nádgazdaság az idényszünet következtében vízi járműveket tudott rendelkezésünkre bocsátani. 3. ábra. A mérési terület É-i részén lévő 12. pont szondázási görbéje nádasokban a nádszállító csatornákban helyeztük el. A terítések irányát a csatornák szabták meg. A méréseket részben a sekély, legfeljebb 1 m-es vízben végeztük, de nagyrészt a csatornák partjára kikotort iszapon mértük. Eltekintve a legfelső réteg ellenállá4. ábra. A mérési terület D-i részén lévő 38-as pont szondázási görbéje. sától (víz, vagy hordalék) a szondázási görbék teljesen egyenértékűnek bizonyultak a vízben vagy a csatorna partján végzett mérésnél (1. ábra). Szívesebben választottuk a parti méréseket, mert a csatornában való vízáramlás által keltett potenciál a A V mérését erősen zavarta. 2. ábra. A 30—50 Ohm m-es képződmény térképe 5. ábra. Keresztszondázás a B pontban 21