Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
Dr. Szalóczy Bálint: Az esőztető öntözőberendezések néhány beruházási és méretezési kérdése
A 2., 3. és 4. ábrák meglepő — a köztudattól eltérő eredményt mutatnak. Az egy üzemállásból öntözhető terület növekedésével nő az amortizációs és fenntartási költség és csökken az előkészítési költség. Ugyanakkor, ha kis mértékben is de — növekedik az összes öntözési költség. Ennek az a magyarázata, hogy az amortizációs és fenntartási költség növekedése nagyobb, mint az előkészítési költség csökkenése, illetve az összes öntözési költségen belül az amortizációs és fenntartási költség lényegesen nagyobb arányt képvisel (34—47%) mint az előkészítési költség (2,7—6,9%). A következő lépésben a hidraulikai viszonyok figyelembevételével kell meghatározni az egy szárnyvezen téken működtethető szórófejek szamát ( ~ )• Ennél a munkánál azt a hidraulikai követelményt kell alapul venni, hogy az egyes szórófejek teljesítménye kczöct ne legyen nagy különbség ( + 20%). Az egy szárnyvezetéken működtethető szórófejek és a szórófejek egymást óH távolsága (1) ismeretében a szárnyvezeték hossza kiszámítható: * y, 30 O v't - rtóAúrí/rr ßrct/jff ft/t/nmo/a Yg • cm irüíoc/!?*// li.ifürra'I kö/trrg Ft/Oitmóro y' - r jér ön/özét/ Jcv/tjég fí/mm/hA. irt?.-iC..-' nam Infi V* f •J 6 •i* •3.1 •SO •UL 82 (-: - )• + 0,5 1. A szárnyvezetékhossz ismeretében a terület szélessége (Sz) a következő séma szerint számítható ki. Sz = 2-L„ +1. Az elmondottakat egy példáin keresztül- mutatjuk be. MA—120-as berendezést (Q = 20 lit/sec) MR—22-es szórófejjel 6 7-es fúvókával (q = 1,44 lit/sec és 24x24 m-es kötésben kívánunk üzemeltetni, mivel így tudjuk a kívánt 9 mm/óra intenzitást biztosítani. Kérdés, hogy hány szórófejet (n) kell egyidőben üzemeltetni, milyen legyen a szárnyvezeték hossz (L s z ) és az egy üzemállásból megöntözhető terület szélessége (Sz) Q ?o 1.44 = 14 db szórófejnek kell egyidejűleg üzemelni. /ffy ii/iwe/Ä/ m*fonfo?offferuM /rn Ixl 4. ábra. Egy üzemállásból megöntözött terület és az előkészítési-, az amortizációs fenntartási-, valamint az összes öntözési költség közötti összefüggés (MA—240 berendezés 6 szárnyvezetékkel) Vizsgálataink azonos összefüggést mutatnak a különböző nagyságú hordozható berendezéseknél, ezért általános érvényűnek fogadható el, hogy a jelenlegi ár arányok mellett az egy üzemállásból öntözhető terület növekedésével nő az egységnyi vízmennyiségre vonatkoztatott öntözési költség. Ezért a hidraulikai és üzemi követelmények által meghatározott tartományon beiül az egy üzemállásból öntözhető terület, illetve a beruházás csökkentésére célszerű törekedni. Az ismertetett összefüggés alapos megfontolás tárgyát képezheti a tervezésnél. Napjainkban ugyanis tapasztalható egy olyan törekvés, hogy adott berendezéssel egy üzemállásból minél nagyobb területet öntözzenek meg. A feltárt összefüggés viszont nyitva hagyja azt a kérdést, hogyan határozzuk meg az egy üzemállásból megöntözhető terület nagyságát? Erre a kérdésre konkrét hidraulikai és gazdaságossági számítások alapján adhatunk végleges választ, amelyek során a következőket kell meghatározni. A szárnyvezeték hossza, illetve az egy üzemállásból öntözhető terület szélessége, Az egy ,üzemállásból öntözhető'terület optimális alakja. A fenti két tényező ismeretében az egy üzemállásból megöntözhető terület pontosan kiszámítható. A szárnyvezeték hosszának meghatározása. A szárnyvezeték hosszát (L Sz ) elsősorban a szárnyvezetéken elhelyezendő szórófejek típusa, száma és kötése, valamint a berendezés hidraulikai viszonyai befolyásolják [3], Első lépésként az egyidejűleg működtethető szórófejek számát (n) kell meghatározni. Ezt a szivattyú (Q) és az adott szórófej vízszállításának (q) a hányadosa adja meg. ' A hidraulika követelmény figyelembevételével a 14 szórófejet 2 szárnyvezetéken kell elhelyezni, egy szárnyvezetéken tehát 7 db szórófej üzemel 1 l+ 0' 51 -f (o,5.24)— 165 m 24 + A terület szélessége S« = 2 • L s z + 1 + 24 = 336 m ' (2- 156> + Az egy üzemállásból öntözhető optimális terület alakot gazdaságossági szempontból a beruházási költség és a csővezeték összes súlya döntően befolyásolja, tehát e két tényező alapján célszerű azt meghatározni. Az a területalak tekinthető legkedvezőbbnek,. amelynél a hidraulikai követelmények kielégítése mellett — az azonos területre vonatkoztatott csősúly és beruházási költség a legkisebb. A célszerű területalak . meghatározása érdekében sokoldalú vizsgálatokat égeztünk és a következő matematikai összefüggést tártuk fel: terület szélessége: terület hosszúság = • 1 b ahol: a = a terület szélességének x távolsággal való növelése mennyi beruházási, illetve súlytöbbletet jelent; b = a terület hosszúságának x távolsággal való növelése mennyi beruházási, illetve súlytöbbletet jelent. Természetesen az a és b értéknél azonos x távolságot kell felvenni. A módszert a következő példán mutatjuk be. MA—200-as berendezésnél, amely 3 szárnyvezetékkel üzemel a terület szélességének 48 m-el való növelése (a) 10262 Ft, a hosszúság 48 m-el való növelése (b) pedig 8904 Ft többlet beruházást jelent. Szélesség: hosszúság = r— = 1 1 10272 : 8904 = 1 :1,1 5 18
