Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

Hírek

Dobroljubovszka M. G., Ilcsenko A. N.: Mészkő vízben való oldódása. (Gidrotechniccskoje Sztroitelstvo 1963 2.) A Szovjetunió odesszai Építési Egyeteme kémia tanszékén több éve folytatnak kísérleteket a mészkő vízben való oldódásával kapcsolatban. A kutatók megállapították, hogy a mészkő vízépítési célokra történő hasznosításának jelentőségét mindezideig kellőképpen nem tanulmányozták. Különböző szilárdságú mészkőpróbákat vetettek vizsgálat alá a célból, hogy megállapítsák, hogy reagálnak folyami, vagy tengervíz hosszantartó hatására. Az alábbi szilárdságú mészkőpróbákat vetették vizsgálat alá: 1. Kisszilárdságú (13,5 kg cm

2) mészkövet. 2. Fehér, nagypórusú mészkövet, 3. Közepes szilárdságú (26.3 kg cm-) mészkövet, 4. Nagyszilárdságú (67,7 kg cm-) mészkövet. A kutatások eredményeképpen megállapították, hogy a mészkőpróbák súlyt veszítenek, ez a súlyveszteség azonban nem függ attól az időtartamtól, amenynyit a próba a vízben tölt, hanem kizárólag a mészkő mechanikai kimosódási folyamatának időtartamától. A vízből kiemelt, megszárított és lemért próbákat* szilárdsági vizsgálatnak vetették alá. A kisszilárdságú mészkő viselkedése a vizsgálat során nem változott. A nagyszilárdságú mészkőpróbák folyami vízben való 30 napos állás után szilárdságukat harmadára csökkentették, tengervízben való 45 napi tartózkodás után pedig szilárdságuk felére csökkent. A további 135 napos vizsgálat során változás nem következett be. A mészkőpróbával folytatott elemzések — amelyeket még a vízben való vizsgálat előtt végeztek — azt. mutatták, hogy a közepes és nagyszilárdságú mészkő viselkedése alig tér el egymástól. Kimutatták, hogy a vizsgált fehér, kisszilárdságú és nagyhézagú, likacsos mészkövek sokkal kevesebb Fe

2O

s-at (0,43) tartalmaztak és lényegesen kevesebb Sió. tartalommal rendelkeztek (0.16) A másik két vizsgált mészkőpróba hasonló adatai: 1,09 és 1,15%, továbbá 0,78 és 1,04%. Az említett fehér kisszilárdságú mészkőpróba 1,55—1,91%kal több CaO-t tartalma? és 0,18—0,20" „-kai több SO

;

;at, mint a másik két vizsgált próba. Terijiészetesen ez az összetételi különbség magyarázza, hogy a próbák különbözőképpen viselkednek a vízen való hosszú tartózkodás alatti vizsgálat során. Ez a kémiai öszetételbeli különbség okozza továbbá, hogy a fehér, kisszilárdságú mészkő pl. alig változtatja szilárdságát a folyóvízben, vagy tengervízben való vizsgálat alatt. A mészkőpróbák vízben való vizsgálata során a kémiai összetételben semmi lényegesebb változás nem történt, csak a CO-, mennyisége változott meg valamennyi mészkőfajtánál. A tengervízben vizsgált mészkőnél pedig a MgO csökkent lényegesen. A próbák külnböző viselkedése szerkezeti felépítésük különbözőségéből adódik. Megemlítendő, hogy pl, több kalciumszultát tartalom növeli a mészkő szilárdságát. Az anyagot tartalmazó mészkő kisebb szilárdsággal rendelkezik, mivel az agyag kolloid részecskéi által lehetséges a vízmolekulák adszorbciója. Ez maga után vonja % mészkő cementáló képességének és így szilárdságának csökkenését is a víz hatása következtében. A mészkő szilárdsága vízben való tartós állás után különböző. Az alacsony szilárdságú, szilárdságát nem veszítő mészkő teljes biztonsággal felhasználható a vízépítésben. A nagyszilárdságú, kispórusú és a közepes szilárdságú, nagypórusú mészkő szilárdsága fe~ lére-harmadára csökken, különösen a sebesen áramló folyami vízben. A szilárdsági különbség a kémiai összetétel különbözőségéből adódik. A kálciumszulfát jelenléte nagyobb szilárdságot eredményez. A hosszabb ideig való vízbentartózkodás lényegében nem eredményezi a kémiai összetétel változását. Megfigyelhető azonban folyami vízben a CO^ tartalom, tengervízben pedig a MgO tartalom csökkenése. Borza Dezsőné HlREK Csongrád megye legmélyebb hévízkútját. Szegeden a Torontál téren 1962-ben létesítette az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat. A kút 1905 m talpmélységet ért el. Mivel nagy hőmérsékletű víz kitermelése volt a cél, ezért kizárólag az 1700 m alatti vízadó rétegeket csapolták meg. A víztermelésben az 1756—1750, 1789—1799,5 és 1862,5—1866,5 m közötti homokrétegek vesznek részt. A megnyitott rétegekből a felszín felett 1,2 m-es üzemi szinten 1450 1 p vízmennyiséget nyernek ki. A víz hőmérséklete igen kedvezően alakult, mivel az 90 C°-ot ért el. Nagy oldott sótartalma miatt ásvány-gyógyvíz jellegű. Az eredeti terv szerint a rendelkezésre álló vízzel az újonnan létesítendő lakótelep, a közelben levő Városi Kertészet és az uszoda melegvíz ellátását fogják biztosítani. Dr. Dobos Irma * \ A Bódva völgy alsó szakaszának szerkezeti és vízföldtani viszonyaira értékes adatot szolgáltatott az „Alkotmány" Tsz területén legutóbb lemélyített 72,4 m mélységű fúrás. A tervezett 120 m mélységű fúrás célja a baromfi-telep vízellátásának megoldása volt, s a szükséges vízmennyiséget a legfiatalabb korú kavicsból, vagy az alatta levő miocénkori képződményből kívántuk biztosítani. Az aránylag vékony (4,5 m-es) negyedkori takaró alatt 18,30 m-ig miocén kavics fejlődött ki, majd a talpmélységig paleozóos (karbon vagy devon) mészkőben haladt a fúrás. Miután a mészkő kedvező vízszolgáltatónak látszott, ezért 42,3—67,7 m közötti mélységszakasz került megcsapolásra. A nyugalmi vízszín (-1,9 m) alakulása és a mészkő kedvező vízszolgáltató (-14,4 m-en 333 1 p) képessége miatt a kutat kiképezték. A víz vegyi összetétele azonban a nag 7 vastartalom miatt nem kielégítő. A rétegeredetű (28 mg 1) vastartalom mellett a víz erősen agresszív is, mert lassú szivattyúzás esetén a vastartalom 46 mg 1 mennyiségre növekedett. Az artézi kút fúrását az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1963-ban végezte. Dr. Dobos Irma A törökszentmiklósi strandfürdő közelében jelölték ki — a város vízellátásának megjavítása érdekében — a II. sz. vízmű területét. Az első fúrást 300 m-re tervezték, de már a 70,0—86,0 m közötti homok-, réteget kivizsgálták. Mindezideig a meglevő hasonló mélységű és azonos vízadó réteget megcsapoló kutak kizárólag átlagosan 150—200 1 p vízmennyiséget adtak. A legeredményesebb kutat az elmúlt években a strandfürdő területén létesítették 90 m-es talpmélységgel, s a felújítás után 500 1 p vízmennyiséget termeltek ki a felszínalatti 16 m-es üzemi szinten az 59—85 m között kifejlődött két rétegből. A szokásos szűrőcső méretektől eltérően itt már 165 mm átmérőjűt alkalmaztak. A vízmű 1. sz. kútját továbbfúrás nélkül 101,40 m-es mélység elérése után kiképezlek s eddig még ezen a területen ismeretlen vízmennyiséget nyertek ki. A szűrőcső 241 mm átmérőjű és 40 45-ös szitaszövettel borított. A legnagyobb vízmennyiséget (1300 1 p) a felszín alatt 23 m-es üzemi szinten érték el. Az újonnan létesített kút és a működő strandfürdő 90 m-es kútja között azonban kompresszorozáskor kölcsönhatás állt elő; annak mértékére vonatkozóan a kiértékelések folyamatban vannak. A vízmű területén a kutatást a Szolnoki Víz- és Csatornamű Vállalat végzi a Mélyépterv irányítása mellett. Dr. Dobos Irma 152