Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Szabó Attila: Az Általér-völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és gazdasági kérdései

feladata. A XIV/a. jelű aknát tehát, számításon kívül hagyva, a legnagyobb vízhozamú a VI-os akma. Ennek vízhozama kb. 12 000 m

3 nap, tehát ennek kiesésévei kell számolni. Látható azonban, hogy még ilyen vízmennyiség kiesése esetén is, a vízmérleg pozitív lehet. Ez azonban csak úgy biztosítható, ha a Illa. jelű aknából kitermelt vízmennyiséget legalább 12 000 m

3/nap vízhozamig növelik. Erre a lehetőség megvan, csak szivattyúkapacitás kérdése ennek a megoldásaPozitívumként és biztonság javára szolgáló momentumként jelentkezik az is, hogy a vízmérleg készítésénél az Erőmű vízszükségletét 17 000 m

3/nap vízmennyiséggel számoltuk, holott egyrészt a jelenlegi vízfogyasztást tekintve, a 14 000—15 000 m

3/nap vízmennyiség látszik reálisnak, másrészt az Erőmű bővítése távlatilag sincs tervbevéve. Megjegyzem, hogy a Bánhidai Erőmű 12 000 m

3/nap vízszükségletét — miután az az Általér felszíni vizéből lesz biztosítva — levonva a 45 000 m

3-es napi ipari vízigényből, kb. 33 000 m

3 az a vízmennyiség, amelyet az ipar igényel a bányától, Az előzőeket szem előtt tartva, az ipari vízellátásba a következő í.knák kapcsolhatók: 1. Ill/a. akna 2. VI-os akna 3. XIV-es akna 4. Sasbérci akna 5. XIV/a. jelű (jelenleg épülő) vízakna. E két utóbbi akna nem is rendszerezhető ilyen értelem,ben. Ezekből az aknákból kitermelhető vízmennyiség kb. 70 000 m

3'napra becsülhető. Ennek azonban résizben az is fel,tétele, hogy a IlI/a. jelű aknát is bekapcsoljuk a vízszolgáltatásba. Sok évi és több bányíihelyen nyert tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ezt a kérdést a bányaüzemek másodlagos jellegüknél fogva elhanyagolják. Éppen ezért ezt a szempontot tervezési szinten nem tanácsos számításba venni. Heyesebibnek látszik, ha a jövőbsn is, mint kiindulást, a jelenlegi állapotot tekintjük mértékadónak. A jelenleg megtevő műtárgyak közül egyedül a Téglagyár meíletti 3 000 m

3-es derítőmedencét érinti az alábányászás kérdése. Ez a medence mint tartalék medence, a jövőben is megmaradhat, die o végleges ipari vízmű kiépítésénél nem vehető számításba. A vízföldtani adottságoknak megfelelően két "változat dolgozható ki. Az egyik megoldásnál a XIV/a. jelű aknából, a szakértőik szerint varható vízmennyiséggel lehetne számolni, a másik megoldásnál enr>ek csak kétharmadával. A valóságos vízhozam csak a vízakna elkészülte után, a szivattyúzási eredmények birtokában állapítható meg. A XIV'a aknából valóban .kivehető vízmennyiség természetesen a megadott két határértéken belüli eredményt is adhat. Ebben az esetben, a vízmennyiségtől függően vagy az egyik, vagy g másik változat szerinti megoldás jöhet csak számításba. Harmadik változat készítése előreláthatólag nem szükséges. Az ipari üzemeket vízzel ellátó mai rendszert egyébként teljes egészében — mint tartalékot — meghagyjuk. Az új rendszerbe való beillesztését csak részben javasoljuk mert a csővezetékek legnagyobb része régi korrodált acélcső, és így nem elég megbízhatóak. A tervezett nyomóvezetékeik hegesztett acélcsöveikből készülnek. Azok a csőszakaszok, amelyek alábányászott területen haladnak keresztül, 50—60 m-ként csúszó kötéssel csatlakoznak egymáshoz. A bányavíznek, illetve a XIV/a aknából kiemelt karsztvíznek fogyasztókhoz való eljuttatása a bányaszivattyúkkal egy lépcsőben történik illetve történhet. Az aknák közül csak a III a. jelű akna magassága alacsonyabb, mint a vízműtelep, illetve a fogyasztók. A többi aknák mind olyan magasan helyezkednek el, hogy a felszínre emelt víz gravitációsan továbbvezetve is elégséges nyomással rendelkezik. I. változat. A XIV'a. jelű aknából kitermelt vízmenny..- '..•, kb. 36 000 m

3 nap. Ebből a vízmennyiségből 24 000 m

3 jut az iipari üzemek részére. A víz minőségileg megfelel az előírt követélményeknek, víztisztítás tehát nem szükséges. A palahányó 14 400 m

3 nap vízigényét nem vesszük számításiba, tekintettel arra, hogy csak kb. 3 évig üzemel és ilyen rövid időn belül nem valószínű, hogy kiépüljön az új ipari vízrendszer. Egyébként is, ha ez bekövetkezne, a VI-os, valamint a XIV-es aknából biztosítható a kívánt vízmennyiség. A bányaüzemek mintegy 4 300 m

3 ínap vízigénye a VI-os és a XIV-es aknákból biztonsággal fedezhető. A VII-es akna vizét nem vehetjük számításba, mert azt teljes egészében a strandra vezetik. A Ill/a. jelű akna, mely jelenleg az Alukohó és a Mész- és Cementmű vízellátását biztosítja, továbbiakban is mint tartalék vízmű ezen ipartelepek részére megmaradna. A Téglagyár melletti 3 OOO m

3-es víztároló medence — amely tulajdonképpen derítőmedence — megszűnik. A medence ugyanis alábáinyászás"a kijelölt területen van, tehát tönkremenetelére számítani lehet. Abban az esetben, ha az új ipari vízellátást szolgáló létesítmények ütemekre bontva épülnék, akkor felhasználható az I. ütemben, mint víztároló medence. Az Erőmű részére új víztároló medence építése szükséges. Az új medence célszerűen a Kukoricahegyen lenne elhelyezve. Nincs is egyéb lehetőség az Erőmű közelében, magaslati medence elhelyezésére. Szóba került még Felsőgallán a 80-as sz. út melletti terület is. mint olyan terület, mely magasságilag és helyszíni adottságainál fogva alkalmas a medence elhelyezésére, de ezt a lehetőséget nem lehet számításba venni, mert innen az Erőmű felé kiinduló vezetékeik alábáinyászott területen haladnak keresztül és egy esetleges csőtörés esetén éppen a medence nem tudná funkcióját teljesíteni. A most kiépített Sasbérci aikna szintén bekapcsolódik az ipari vízellátásba, de csak mint tartalék víznyerő hely, mert az innen kiemelhető 5000—600(1 m

3' nap vízmennyiség már a minőségi iparivíz valóban igényelt mennyisége felett jelentkezik. Az Alukohó és a Karbidgyár jelenleg üzemelő 2x1 800 m'-es víztároló medencéje a jövőben is megmaradna. • A XIV/a. aknától építendő új tápvezeték rendszer kb. 2 km hosszon alábányászott területen haladna, így a leggondosabb csőfektetés' és a lehető legjobb csőanyag mellett is csőtörésekkel lehet számolni. II. Változat. A XIV a. jelű aknából kitermelt vízmennyiség kb. 26 000 m

3/nap. Ebből a vízmennyiségből 12 000 m

3 jut az ipari üzemek részére. Az igényelt össz vízmennyiség kb. 23 000 m

3, tehát 10 000 m

3/nap vízmennyiséget szükséges állandóan pótolni. A palahányó vízigénye nem vehető számításba, az I. válozatnál már közölt indokok alapján. A hiányzó 10 000 m

3 vízmennyiség pótlásánál szóbajöhet a VI-os, XIV-es és a Ill/a. jelű akna. Ezek közül bármelyik fedezni tudná a szóbanforgó vízmennyiséget, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy előzőekben is már ismertetett szempontra, hogy a legbővizűbb víztermelő hely kiesése esetén is el kell tudni látni az ipari üzemeket a szükséges vízmennyiséggel. Ebből az következik, hogy a felsorolt aknák közüi legalább kettőt be kell kapcsolni az ipari vízellátásba. A felsorolt aknák közül helyzeténél fogva elsősorban a III'a, jelű akna jöhet számításba. Egyrészt közel van az üzemekhez, másrészt az innen kiinduló vezetékek nem haladnának alábányászott területen, így a cső meghibásodásra lényegesen kevesebb lehetőség van. A VI-os és a XIV-es aknák közül, az előbbi melíett az szól, hogy közelebb van az ipartelepekhez, rövidebb vezetékszakasz fektetése szükséges. Ellene szól viszont az, hogy a — Szénbányászati Tröszt véleménye szerint — ennél az aknánál valószínűbb a vízhozam csökkenés. Ezen utóbbi lehetőség miatt döntöttünk a XIV-es akna mellett. 130