Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Szabó Attila: Az Általér-völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és gazdasági kérdései

Az előbbieket f i gy elembe véve a vízmű két körzetre oszlana, amelyek közül a nagyobbiknál magasságilag két zóna lennie kialakítva. Az. egyes területek, illetőleg az egyes zónák vízigénye a lakosszám függvényében százalékosan kb. így alakulna: I. zóna 75%, II. zóna 15% és a fel6Őga.llai terület 10"Vízmennyiségben kb. annyit jelent, hogy az I. zóna vízigénye 13 500 m

3/nap, a II. zónáé 2 700 mP/naip s a felsőgaliai területé 1 800 m

3 nap. Megjegyezzük azonban, hogy ezek az értekek a 15 éves távlat adataival számolva és 30 éves távlatra extrapolálva adódtak. Ettől esetleges eltérés lehetséges. Fontos még az átmeneti állapot vizsgálata, bár ez utóbbi kérdés könnyen megoldhatónak látszik, vagyis a felszámolt területek, a felszámolás mértékének megfelelő kiiktatása a vízellátási rendszerből és ugyanakkor az új létesítmények fokozatos kiépítése. Megkönnyíti a helyzetet, hogy a felszámolásra kerülő teiyületan jelenleg meglevő csőhálózat legnagyobb része, a csövek méreténél és a jelenlegi minőségi állapotuk miatt, már egyébként sem jöhetne számításba. összegezve az élőbb felsorolt szempontokat a város ivóvízellátásának megoldásához, helyesebben' a távlati igényeket is kielégítő vízmű kialakításához a következő feladatokat kell megoldani: 1. Mint már rámutattunk, a jelenleg üzemelő 2x1500 m

3 víztároló medence és a mellette épült átemelő szivattyúház alábányászásra kijelölt területen van és tönkremenetelével számolni lehet. Ezért mind a medencét, mind az átemelőtelepet olyan területen kell ismét kiépíteni, amely alábányászásra nem kerül, de hidraulikailag a legkedvezőbb. Tekintettel arra, hogy a XlV/a. akna bekapcsolásával, a helyzet lényegesen megváltozik, nem szükséges a medence és az átemelőtelep egymás melletti elhelyezése. A medence elhelyezésénél a legfontosabb — az alábányászotit területek elkerülésén kívül — egy olyan magasságú hely kijelölése, ahol a 210,0 m A. f. túlfolyószint biztosítható. Fontos ezenkívül, hogy az új helyzetnek megfelelően is, ellennyomó medenceként üzemeljen. Előbbi szempontokat szem előtt tartva és a lehetőségeket mérlegelve, a medence helyéül a Turul alkna melletti hegyoldalt javasoljuk. Emellett a terület mellett szól az is, hog^ a távlati nagy vízfogyasztó helyekhez is egészen közel kerül a medence. Üj víztároló medence építése szükséges a II. zóna részére is. 1961. év elején megbízást kapott a MÉLYÉPTERV egy 400 m

3-es víztároló medence tervezésére, amely a régi Il-es zóna vízellátását szolgálná. A medence helyét hosszas tárgyalások után a XII -es akna mellett, alábányászott területen jelölték ki. Az alábányászás körülményeinek megfelelően a medence tervét úgy készítették el, hogy 2—3 m-es süllyedést és 80%-os billenést elbírjon. 2. A XlV/a. jelű akna vize tápvezetékeken keresztül .közvetlenül az l-es zóna hálózatát táplálná. A II. zóna részére tehát egy átemelő szivattyúház építése szükséges, amely közvetlenül a tápvezetékből is és az alsó zóna hálózatából is kiveheti a szükséges vízmenynyiséget. Ez utóbbi lehetőség éppen a medence kapacitás kihasználása miatt szükséges. Az átemelőtelep helyéül az Ó-temető melletti területet jelölték meg, mely helyzeténél fogva mind a hidraulikai, mind az elhelyezhetőség szempontjait mérlegelve a legalkalmasabbnak látszik. 3. A XlV/a. jelű aknát a Szénbányászati Tröszt építteti. Jelenlegi kialakítása következtében mint ivóvíznyerőhely nem megfelelő.. Ezért féltétlenül szükséges kooperációval egyrészt a Szénbányászati Tröszt, másrészt az ipartelepek, illetve a városi vízmű között megegyezést létrehozni. Biztosítani kell, hogy a víztermelőhely olyan kiképzést kapjon, hogv a közegészségügy szempontjai szarint is megfeleljen. Feltétlenül tisztázandó az üzemeltetés kérdése is. A Tröszt véleménye szerint még a leggondosabb kiképzés mellett is előfordulhat, hogy a dolomit réteg repedésein keresztül a bányászatból kifolyólag szennyeződés jut a vízbe. Ezért lehetséges, hogy a víz kiemelése szükséges, amint az a VI-os ipari aknánál is történt. 4. A XlV/a. aknából az ivóvízellátás céljait szolgáló kb. 12 000 m

3'naip vízmennyiség elszállítása két, egyenként 0 400 mm-es tápvezetéken (acélnyomócsövön) történhet. A vezetékek alábányászott területen haladnak keresztül, azért gyakori meghibásodásukkal számolni lehet. Megoldási változatként megadható egy olyan nyomvonal is, amely elkerüli, az alábányászott területeiket. Ez a nyomvonal a régi 80-as sz. állami út mentén haladna és Tatabánya felső állomásnál keresztezné a vasútvonalat. A fenti .négy pontban felsorolt létesítményekkel 25—30 óv távlatában js megoldható a város jó és korszerű igényeket kielégítő ivóvízszolgáltatása. Megállapítható az is, hogy a négy pontban felsorolt létesítmények a városi vízmű jelenlegi rendszerébe könnyen beilleszthetők. Azok a kijelölt területek, amelyek a városrendezési terven mint új beépítésre kerülő körzetek jelentkeznek, könnyen illeszthetők a vízellátási .rendszerbe. Az I. zóna gerincét képező nagy körvezeték (már majdnem teljesen kiépített) kiépítetlen szakaszának az építése jelenleg folyamatban van. Ez a (körvezeték, illetve az Alsógalla felé eső szakasza táplálná az Újvárostól délkeleti irányban épülő új sűrű beépítésű városrészeket. Az itt meglevő ° 400 mm-es és 0 300 mm-es vezetékek méreteikriel és állapotuknál fogva is alkalmasak e nagy vízfogyasztó helyek táplálására. Megemlítem még, hogy abban az esetben, ha a XlV/a. jelű akna olyannyira nem váltaná be a hozzáfűzött reményeket, ahogy vízhozama nem érné el a 'minimális 5—6 ezer m

3 napot, vagyis már gazdaságrtalaninak látszana, hosszú tápvezetékekkel a hálózatiba való táplálása, akkor szóbajöhet mint víztermelő hely a XV'b. akna is. A jelenlegi diszpozíció szerint ez az akna is biztosíthatná távlatilag o naipi 12 000 m

3 vizet. Bár a tervek, szerint 1974-ban befejezik itt a széntermelést, de a továbbiak folyamán már mint vízakna üzemelhetne. Ebben az esetben is a négy pontban lefektetett elveknek megfelelően alakítható ki a városi vízmű, csupán a víztermelő hely változik. N'agy hátránya ennek a megoldásinak, hogy a kitermelt bányavizet tisztítani kell, amely állandó többlet-üzemköltségeit jelent és többlet beruházási költséget igényel. Másik hátránya, hogy külön szivattyútelep szükséges a víznek az I. zónáiban való átemelésére, tekintettel arra, hogy a XV/b. aknánál a felszín kb. a 165,0 m A. f. szinten van. Ipari vízellátás. Az ipari vízigények kielégítésénél — amely kb. 45 000 m

3/nap — szintén több szempontot kell figyelembe venini. 1. Az ipari vízellátás akkor tekinthető megfelelő biztonságúnak, ha elvileg a legnagyobb vízhazamú akna vizének teljes kiesése mellett is biztosítani tudják az üzemek részére a teljes vízmennyiséget. 2. A vízellátásba csak olyan aknák vonhatók be, amelyek vízhozama a folyamatos bányászat és a hidrológiai viszonyok folytán kb. 25 évre biztosítottnak tékinthetők. 3. A bányászat részére a vízminőség érdekében javaslatba hozott intézkedések kihatását fenntartással lehat csak számításba venni. A létesítendő rendszernek a bányaműveléstől függetlenül is biztosítani kell az üzemek által megkívánt vízminőséget. 4. A műtárgyak elhelyezésénél az alábányászás körülményeire és következményeire messzemenően tekintettel kell lenni. A XlV/a. jelű akna, bár valószínűleg a legnagyobb vízhozamú akna lesz, ebből a szemponbtól nem jön számításba, tekintettel arra, hogy csak víztermelés a 129