Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Zoller József: Az Általér-völgyi ipartelepek regionális ivó- és ipari vízellátása

terveit ismerjük, illetve a tervek kidolgozásánál a vízellátási szakköröket is bevonják. A bányászati és vízellátási érdekek összehangolása és újabb, a vízellátást veszélyeztető károk elhárítása érdekében legyen szabad az alábbi javaslatot előterjeszteni: 1. A bányászat és a vízellátás illetékes szakemberei tartsanak legalább negyedévenként közös kollégiumi ülést, ahol a bányászok legközelebbi terveiket ismertetik, a vízellátás szakemberei pedig a vízellátást érintő kérdéseket felvetik és á szükséges intézkedésekre javaslatot tesznek. 2. A bányászat a gazdaságossági számításoknál mindenkor vegye figyelembe az új víztermelőhelyek várható kihatását a meglevő vízellátási létesítményekre 3. A bányászat és a vízellátás távlati tervei készüljenek egymással összhangban. (Megjegyzés: 1963 februárjában az OFV és a NIM között történt megállapodás alapján a VITUKI és a Bányászati Kutató Intézet, a BÁNYATERV és az ALUTERV között szoros együttműködés indult meg. A bányászati szervek tervbírálataikhoz mindenkor meghívják a vízügyi szerveket is.) Szakväry Jenő, Országos Vízügyi Főigazgatóság. hozzászólása: Dr. Kessler Hubert értékes és egyben >rdekes előadásában nemcsak általánosságban foglalkozott a bányavízhasznosítással, hanem Tatabánya térségében részletesen kifejtette egyrészt ^zon veszélyeket, nelyek a bányavízkitermelés növekedésével alapvetően kihatnak a környező víznyerőlétesítményekre, másrészt utalt azon lehetőségekre is, melyek a bányavízhasznosítás terén e térségben számba jöhetnek. Hozzászólásomban részletesebben a bányavízkitermelés és bányavízhasznosítás vízgazdálkodási, műszaki és koordinációs teendőivel k'vánok foglalkozni. Köztudpmású. hogy a bányászat , rétegvizes területeken kimondottan a preventív védekezésből adódó vízikitermelésekkel foglalkozik,. illetve ilyen módot tud csak alkalmazni. Ilyen területeken eleve le kell mondani arról, hogy helyi vízikinyerésekkel, vagy akár bányavízhasznosítással a települések, bányaüzemek vízellátását végleges jelleggel meg lehessem oldani. Ennek oka az, hogy a rétegvizek fokozatos megcsapolása révén a vízelszívás állandóan növekszik, de az itt kitermelt bányavíz mennyisége nemcsak időszakosan változó, hanem minősége tekintetében elsősorban kémiai és bakfeorológiai .szempontból gazdaságos vízkezelési technológiával ivóvízminőségűre jóformán nem tisztítható. Ehhez járul még. hogy egy-egy adott aknánál a vízkitermelés nagyságrendje és a vízleszívás térbeni jelentkezése erősen változik, sőt — a bányaművelés előrehaladásával — az aknák megszűnnek és ekkor a vízkitermelés má.r nem a bányászat érdeke, illetve a bányászattal velejáró kényszerű szükséglet, tehát az aknák fenntartásával már nem foglalkozik. Ilyen esetben nem célravezető az, hogy vízművek vegyenek át rossz vizet adó és karban nem tartott aknákat. Fentiek alapján a rétegvizes bányaművelési területeken csaik regionális vízművek kialakítása célszerű, mert ideiglenes megoldásokkal hathatós eredményt nem lehet elérni, sőt jelentős vizműberüházások megsemmisülhetnek, ' illetve a létesítményeket fel kell hagyni. Ennek. nagyságrendjére jellemző, hogy mind a bányászat, mind a vízügyi és tanácsi szervek részéről az elmúlt 15 . év alatt megvalósított, de időközben felszámolásra és megszűnésre került helyi víztermelő létesítmények volumene mintegy 120 millió Ft. Ilyenek elsősorban Borsod megyében Ormosbánya Rudolf telep, Kurittyán, Rudabánya, Alberttelep, Izsófaiva, Ellabánya, Edelény, továbbá Komárom megyében Tokod ősközség, Veszprém megyében VárpalotaInota környékének víztermelő telepei. Meg kell említeni, hogy Borso'd megyében az említett területen éppen fenti okoknál fogva regionális vízművet kellett kiépíteni. A bányavízhasznosítás gyakorlati jelentőségéről elsősorban karsztvizes területeken lehet és kell beszélni, mert itt a bányaművelés egyre inkább rá kell, hogy térjen az aktív vízvédelemre és vízkitermelésre. Ilyen példák vannak Iszkaszentgyörgyön, a tatabányai XlV/a és XV/c vízaknánál, ahol azon célból kerültek, illetve kerülnek lemélyítésre aknák, hogy onnét tartósan, nagymennyiségű víz kitermelése révén oly depressziót állítsanak elő, mely lehetővé teszi a bányaművelésnek száraz kőzetben történő végrehajtását. Itt tehát az aránylag tiszta kitermelt víznek hasznosítása mind a lakosság, mind az ipar és bányászat együttes érdeke. Természetesen ahhoz, hogy az előállítandó depressziós tölcsér és vízelszívás időbeni, térbeni és nagyságrendi kialakulása kellő realitással és pontossággal meghatározható legyen, még számos hidrológiai, vízföldtani, vízszínészlelési feladatot kell elvégezni. Fentiekkel kapcsolatban szeretnék utalni arra. hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a báfiyászati és vízügyi szervek eziránvű együttműködését és koordinálását sokkal szorosabban kell végrehajtani. Számos esetben egy-egy nagyobb jelentőségű aknamélyítés, külszíni szénfejtés, vagy aktív vízkitermelést célzó víziakna beruházási programja nem jut el a' vízügyi szervekhez véleményezésre, és ígv egyrészt azok nem tudnak időben felkészülni a helyi vízellátások megoldására. illetve a regionális bánvavízhasznosítás operatív előkészítésével csak akkor tudnak foglalkozni, ha kellő számú vízszínészlelő kút áll rendelkezésre. Ezért javaslom, hogv elsősorban Tatabánya-Oroszlány, Várpalota. Úrkút, Halimba. Dorog térségében a vízügyi és bányászati szervek közös egveztetés során tisztázzák a bányavízkitermelés várható hatását — figyelemmel a VITUKI, a Bányászati Kutató Intézet adataira — -s a bányavízhasznosítás jelenlegi és távlati lehetőségeit fokozatosan alakítsák ki. AZ ÁLTALÉR VÖLGYI IPARTELEPEK IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ZOLLES JÓZSEF EM Mélyépítési Tervező Vállalat Az Általér-völgyi lakó- és ipartelepek a vízigény és a vízbeszerzési lehetőségek szempontjából a következő négy csoportra oszthatók: Oroszlány térségében levő lakó- és ipartelepek: az Oroszlányi Erőmű, Oroszlányi Szénbányák és Oroszlány város. Tatabánya térségében levő lakó- és ipartelepek: Bánhidai Erőmű, Tataibányai Erőmű, tatabányai ipartelepek, szénbányák, Tatabánya város. Tata és környéke: Tata város, Fényes források. Tatai Halgazdaság. Tata és a Duna közötti terület. 122