Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gerger Pál: A karsztvíztükör változásai Tatabányán a vízelvétel és idő függvényében

zet Évkönyvének 1923. évi XXV. kötetében — az 191920. években végzett vízméiéseik alapján — 1350 1/mp, azaz 81 m

3/p becsüli a vízmennyiséget. A VITUK1 1954-ben kiadott „Magyarország vízkészlete" c. kiadványában — mint sok évi átlagot — kereken 230 l/p, tehát 13,8 m

s/p értéket találunk. Ugyancsak a VITUK1 mérései szerint 1951 és 1957 között a legkisebb vízmennyiség 10,5 m

3/p, a legnagyobb pedig 39,6 m

3/'p volt. Tudomásom van még a Balneológiai Kutató Intézet által végzett vízmérésekről, amelyek szerint — a részletes felsorolástól eltekintek — v352 és 1957 között a legkisebb vízmennyiség 16,5, a legnagyobb pedig 63,3 m

3/p volt. Feltűnő, hogy e mérések során 1955 július 1-én 21,6 m

3 'p, ugyanazon hónap 7-én pedig 63.0 m

3/p vízmennyiséget jegyeztek fel. Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság 1960-ban végzett mérésének eredménye szóbeli közlés szerint 110 1/mp, vagyis 6,6 m

3/p violt. harántvetővel. E vetők helyének és nagyságának pontos megismerése, részint a rendelkezésre álló mélyfúrások, részint geofizikai mérések alapján szintén sürgősen tisztázandó lenne. Ki kell bővíteni a Bányászati Kutató Intézet cs a Tatabányai Szénbányászati Tröszt által megkezdett -/íznyomási kísérleteket oly módon, hogy necsak a tata bányai szénmedence erre alkalmas helyén, hanem a szénmedence környékén — így elsősorban Tatán és Nagyegyházán — is történjen jelzőanyag beadása. Befejezésül röviden ismertetni kívánom a tatai park forrásaiban 1960 óta a Tatabányai Szénbányászati Tröszt által végzett szintezések eredményeit. A szintezéseket 1960. szeptember 8-án —• tehát 3 nappat a XV/b aknai vízbetörés után — kezdtük meg. Utolsó mérésünk 1962. szeptember 5-én, tehát két évvel a vízbetörés után volt. A két mérés közötti 727 nap alatt a vízszín süllyedése 4990 mm volt, ami 6,9 mm/ 1. ábra. A Barlang forrás vízszín változása 1960—62-ben Az általam ismert felsorolt mérési adatok tehát igen nagy szóródást mutatnak. Ezért lényegesnek tartom minél gyorsabban állandó és megbízható vízmérési lehetőséget teremteni, és ennek eredményeit nagy körültekintéssel kiértékelni. Horusitzky Henrik említett dolgozatában egy térképet közöl a tatai forrásokról, amelyen elég részletesen ábrázolja a környék tektonikáját is. E szerint mind a park forrásai, mind a Fényes. források egy harántvető mentén vannak, amely feltehetően azonos a bánhidai turul alatt ismert nagy vetővel. Nem ismerteti — mélyfúrási adaték hiányában nem ismertetheti — a dr. Gerber által a tatabányai szénmedence nyugati — szintén haránt irányú — határvetőjét, amely feltehetően a park forrásai táján találkozhat az előbbi nap értéknek felel meg. Az 1. ábra egyrészt mutatja a vízszín süllyedését a mérési időpontoknak megfelelően, másrészt a mérési időpontok között a fajlagos süllyedés változását. Főleg az utóbbi mutatja élénken a süllyedés erős ingadozását, ami feltétlenül megkívánja azt, hogy ennek okai szintén alapos vizsgálat tárgyát képezzék. Végkövetkeztetésül egy javaslattal fordulok a tisztelt ankéthoz és a Magyar Hidrológiai Társaság vezetőségéhez. Javaslatom- szerint a társaság irányítása alatt egy munkabizottság lenne létesítendő, amelynek hivatása a szükséges megfigyelésék gyors elvégzése és kiértékelése. A munkabizottságban a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szakemberei is készséggel résztvesznek mind a gyakorlati munkával, mind a tudományos kiértékelésben való közreműködéssel. 119