Hidrológiai tájékoztató, 1963 június
TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Dr. Gerger Pál: A karsztvíztükör változásai Tatabányán a vízelvétel és idő függvényében
3. ábra. A tatabányai medence karszthidrológiai térképe a rendelkezésünkre álló adatok alapján szerkesztettük meg a medence, valamint környékének karsztvíz felszínét ábrázoló szintvonalakat. A tekintélyes vízemelésekkel kialakított depressziók ugyan erősen megváltoztatták az eredeti arsztvízfelszínt, azonban az még így is feltűnik, hogy a víztükör Tata irányában kis emelkedést mutat. A nagyegyházi medencében a legrégibb fúrásokban is a + 130—135 m körül mérték a nyugalmi víztükröt. A tatabányai medencében a + 139,5 m volt az eredeti vízfelszín, míg Tatán a + 142 m A. f. állapodott meg a karsztvízszint. Ez viszonylag kis távolságon belüli nagy vízszintkülönbség talán a következőképpen magyarázható: A tatai területen a karsztvíz megcsapolása legmagasabban + 142-es szint körül volt, így a víztükör is ezen a szinten alakult ki. A csapadékutánpótlódás a mészkő nagyobb járatain keresztül biztosította a nyugalmi víztükör állandóságát. A nagyegyházi medence nagy vetőkkel határolt, mélyen lezökkent dolomitos alaphegységében tárolódott víz a vetők menti nagyobb súrlódási ellenállás miatt, a csapadék hatására a nyílt karszton kialakult nagyobb nyomást felvenni nem tudja. A dolomitos terület nyüt karsztjára hulló csapadék, amely a vízszínét ezen a területen átmenetileg erősen megemeli, tehát elsősorban nem a nagyegyházi medence felé áramlik, hanem a megcsapolási helyek felé, így részben Tata, de inkább a tatabányai medence irányában adja le a felesleges vizét. , A VITUKI Öbarok melletti vízszínészlelő fúrásában 1959. április óta 4,70 m süllyedés észlelhető. A tatabányai vízkiemelések hatása tehát itt is jelentkezik, csak egyedül a nagyegyházi területen nem mutatható ki. Ez utóbbi hely tehát egy izolált medence, amelynek a karsztvíztükre nem mutat kapcsolatot a tatabányai medencével és a környező területtel. Ez egyúttal arra utal, hogy a nagyegyházi medencében nagyobb vízszínsüllyedéssel számolhatunk, az itt majd meginduló vízkivételek hatására. Az áramlás a nagyegyházi medence felé akkor indul meg a peremek felől, ha a nyomáskülönbség már olyan mértékű, hogy a súrlódási ellenállást legyőzi a karsztvíz hidrosztatikai nyomása. A karsztvíztükör magasságát az 1962. évben megkezdett karsztvízmegfigyelő hálózat kiépítésével ezentúl az 1. ábrán feltüntetett fúrólyukakban figyelhetjük. Automatikus regisztrálóval kívánjuk a fúrólyukakat felszerelni, hogy a nyugalmi vízszín ingadozásáról pontos képet kapjunk. így egy vízbetörés, valamint a tervezett megcsapolások hatását a medence különböző részein megfigyelve, értékes adatok birtokába jutunk. Végezetül összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a karsztvízszín ismeretében szerzett adatok az aktív vízvédelem mellett szólnak. Feltevésünket jelen esetben sajnos még kevés számú adat támasztja alá. Ez egyúttal a karszthidrológiai kutatás további feladatait is megszabja. 1. Meg kell állapítani a vízkivételnek a karsztvíztükörre gyakorolt hatásából a mészkő és dolomitkőzet hézagtérfogatát. 2'. További víznyomozási kísérletekkel a vízmozgások sebességét, valamint a vízjáratok irányát kell megállapítani. 3. Elegendő adat birtokában az adatok közötti matematikai összefüggéseket kell tisztázni, amellyel jelentős segítséget tudnánk nyújtani a vízvédelem megtervezéséhez. 115 ;'yorázat 'edóréleg mjatm O.O-i.O méter 1,0-2.0 méter 7/ \ 10 m felett Kariztvizizin feletti terűleteti . Váb'elöml helyek la mJ/p OocMeinimr/zKÖ éjMomit ataphegyrég határa
