Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

TATABÁNYAI BÁNYAVÍZ ANKÉT - Szabó Attila: Az Általér-völgyi ipartelepek ipari és ivóvízellátásának műszaki és gazdasági kérdései

Mispál István, £ szakdunántúli Vízügyi Igazgatóság, hozzászólása: Szabó Attila kartársunk előadását elsősorban Oroszlány és Tata városok ivóvízellátása és az Oroszlányi Hőerőmű, továbbá a Tatabánya II. sz. (Bánhidai Erőmű) ipari vízellátása szemszögéből szeretném mérlegelés tárgyává tenni — annál is inkább, mert a tatabányai bányavízkiemeléssel járó karsztvízszín sülylyedése napról napra érezteti hatását, Tatán egyelőre a Tükör, az Angyal és Pokol forrásoknál, de 5—6 év múlJva az érezhető lesz a Fényes forrásoknál is. A karsztvízszín süllyedésének kérdése Tatán nemcsak azért lényeges, mert a tatai forrásokból történik jelenleg Tata város vízellátása, hanem azért is — és ez ds egy lényeges szempont —, mert az Oroszlányi Hőerőmű . pótvízellátását a tatai Fényes forrásokra építették ki. A tatabányai karszt vízszín süllyesztésének hatása a Fényes forrásoknál egyelőre jelenleg még nem észlelhető. Ennek magyarázatát az ún. népparki források — Tükör, Pokol és Angyal források — és a Fényes források sziratbéld különbségében találhatjuk. A két forró s-rendszer közötti szint-különbség 1960. V. 20. előtt 18,55 m volt. A vízszín süllyedése — a néppanki forrásoknál — az elmúlt két év alatt elérte a 4 m-t. Ma már népparki forrásoknál már csak a Nagy vagy Tükör forrásnál tudjuk mérni a vízszín süllyedést, mert az Angyal és Pokol források már teljesen eltűntek. A Tükör forrás vízszín süllyedésének napi átlagos értéke jelenleg 7 minwt tesz ki. Ez a vízszínsüllyedés I960 őszén, amikor a források rohannos apadása megindult, naponként 2—14 cm között ingadozott. • Ha tehát a jelenlegi átlagos apadás mértékét, a 7 rnni-et vesszük alapul, akkor arra lehet következtetni, hogy a Fényes fonásnál a vízszín süllyedése 5—6 év múlva bekövetkezik. A Fényes források vízszín süllyedése nem lesz közömbös az Oroszlányi Hőerőmű 200 MV-os üzeme szempontjából, mert az erőmű pótvízellátását a Fényes források elfolyó vizére építették ki. Kötelességünknek tartjuk tehát mór most felhívni az erőmű beruházónak a figyelmét arra a körülményre, és javasoljuk már most pót/vízellátásának további biztosítását, vagy egy dunai vízkivétel segítségével, vagy a Tatabányán kiemelt bányavíznek az oroszlányi tározóba való továbbszállításával. Meg kell említeni azt a körülményt is, az Oroszlányi Hőerőműnek nem lesz minden évben szüksége a pótvízellátásra. A MÉLYÉPTERV tanulmánya szerint ugyanis az erőmű pótvízellátásának szükségessége — a 67 éves csapadékviszonyok 'kiértékelése alapján — 20%-ra tehető, vagyis minden 100 évben 20 olyan rendkívüli száraz évre lehet számítani, amikor a pótvízeillátását igénybe keld venni. Átlagosan ez azt jeleintené, hogy 5 évenként lesz szükség a pótvízéllátásra. Tekintettel azonban arra, hogy az időjárásban ilyen szigorúan vett törvényszerűséget nem lehet számításba venni, előfordulhat olyan eset, amikor 3—4 éven át minden évben igénybe kell: Venni a pótvízellátását, utána pedig esetleg 10—15 évig nem lesz arra szükség. Rá kell mutatnom továbbá Oroszlány város ivóvízellátásának jelenlegi és jövőbeni problémájára is. A város ivóvízellátását jelenleg a tározótó partján kiépített vízmű 10 db 16 m mély kútjából lehet biztosítani, amelynek átlagos napi vízhozama a tározótó feltöltése előtt 4262 m

3 volt, 69 napos megfigyelés alatt. Ez a vízmennyiség egy harmadik kútsor létesítésével (újabb 4 db kút) 6000 m

3/raapra növélhető. Oroszlány város ivóvízígénye a tervbe vett 32000 főre való növelése után 9000 m

3/nap lesz. (A város lakossága jelenleg 13000 fő.) Az Erőmű Beruházó Vállalat azonban már most bejelentette tiltakozását minden olyan berendezés létesítése ellen, amellyel akár a tározótó mellé, akár a bokodi öregtó mellé telepített újabb kútsorral akarná biztosítani a város további 3000 m

3nap vízigényét, mert — úgymond — az mái' a tározótó vízháztartásának rovására menne. A Fényes források várható elapadása miatt tehát Oroszlány városnak a Fényes forrásokról való ivóvízellátását számításon kívül kell hagynunk. Mivel egy esetleges dumai vízikivételi mű által termelt Duna-víznek ivóvíz-minőségűre való tisztítása sokkal költségesebb, mint egy kevésbé szennyezett bányavíznek a tisztítása. A város jövőbeni 3000 m

3 nap többlet ivóvízszükségletét csakis a Tatabányán beszerzett bányavízből Ikell biztosítani, illetve tervbe vennd. Foglalkoznom kell még Tatabánya II. sz. (bánhidai) Erőmű jövőbeni vízellátásával. Tudomásunk szerint ezt az erőművet is 200 MW termelésre fejlesztik fel, a jelenlegi 96 MW-tal szemben. A megnövekedett üzem vízigénye — ha a hasoinló teljesítőképességű Oroszlányi Hőerőmű teljesítését vesszük alapul — szintén 17000 m

3/napra tehető. Tekintettel arra, hogy a Bánhidai Erőmű tározótere lényegesen kisebb, mint az Oroszlányi Erőműé — mindössze 1,0 millió m

3 — az Oroszlányi Erőmű 5,2 millió m

3-rel szemben. Így a Bánhidai Erőműnek teljes egészében szüksége van a XV/b akna 28 000 m

3 nap friss hideg vizére a hűtés hatásosabb voltának kielégítése céljából, annál is inkább, mert a Bánhidai Erőmű hűtőtava az Általémek csak a Bokodtól északra — Bánhidáig — terjedő vízgyűjtő területe áll rendelkezésre vizbeszerzés céljára, ahonnan a száraz időben aliig kap vízutánpótlást. A XV, b akna 28 000 m

3/nap vízhozamát tehát a hűtési párolgási veszteségek után lehet csak számításba venni a Bánhidai Erőmű alatt elterülő alsóbb — vízhasználati joggal rendelkező — vízhasználók kielégítésére (mezőgazdasági öntözés és halgazdaság). A XV/'b akna vízhozamát tehát minden körülmények között a Bánhidai Erőmű hűtőtaván kell átvezetni. Tata város ivóvízellátásával jelenleg nem kívánok bővebben foglalkozni, annál is inkább, mert Szabó Attila kartársam a város jövőbeni vízellátását a tatabányai karsztaknáról biztosíthatónak látja, hogyha a tatai mélyfúrások nem járnának kellő eredménnyel. Rá kell azonban mutatnom arra is, hogy a város jelenlegi vízellátása érdekében folyamatban levő mélyfúrás a tervezett felszínalatti 60 m-nél nem találta meg a vízadó réteget. A fúrás jelenleg 120 m-nél tart, de bővebb vízadó réteget még nem ért el. Szabó Attila kartársam előadásának teljes értékelése mellett kérem figyelembe venni az általam közölt problémák mérlegelését is, mert úgy érzem, az Általér-völgyi ipartelepek és városok vízellátásának problémája csak a létesítendő XIV a akna vízhozamának teljes ismerete után oldható meg megnyugtatóan. 133