Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Farkas Tiborné: Az ország területén lemélyített artézi kutak felmérésének és adatfeldolgozásának ismertetése

a költségbecsléseket egységes alapra helyezik, de. nem teszik feleslegessé a műszaki tervező mérlegelését és így indokolt esetben el lehet tőlük térni. A tervezői tevékenységhez felhasználható költségnormativák lényeges követelménye — nagyfokú differenciáltságuk miatt — a rendszerezés, áttekinthetőség, kezelhetőség. A differenciálás mélységére az aTábbi egyszerű példát hozzuk fel: 1 db 60 cm átmérőjű tokos betoncső teljes építési költsége 1 m hosszban, attól függően, hogyan változik a csatornamélység, talajosztály és á talajvíz mélysége forintban kifejezve az alábbi lehet. 626 1353 1840 2714 3289 4040 719 1414 1966 2792 3520 4255 845 1443 2248 3030 3695 4603 1088 1640 2319 3080 3790 4823 1177 1735 2414 3215 3875 A fenti 29 tagból álló sorozatban középérték 2481 Ft fm és a szórás 41,9°/

n, mely érték költségbecsléskor nem fogadható el. Nyilvánvaló tehát az, hogy pl. 1 m 60 cm átmérőjű tokos betoncsőre nem adható meg egy átlagos egységár, azt legalább három változó — csatornamélység, talajosztály, talajvíz — szerint kell differenciálni. Ez a differenciálás pl. az alábbiak szerint nézhet ki: 1 m tokos és talpas betoncsőcsatorna száraz, kötött talajban (III. o. talaj 50%, IV. o. talaj 40%, V. o. talaj 10%) duculással, 35 m-kénti aknákkal, öntöttvas aknafedlapokkal, terepen fektetve az alábbi forintösszegekbe kerül, mint alapköltség: Többletköltségek Alapköltség Laza talajnál (50%-ban II. o., 50%-ban III. o. talaj) Talajvíztelenítés (talajvíz —1,5 m) A) Nyilt víztartás kötött talajnál. Gépi verésű szádfalazás, szivárgóval, a) nem agresszív talajvízben Fektetési mélység 2 m 3 m 4m 5m 655 884 105 150 1140 1415 200 230 Többletköltségek b) agresszív talajvízben B) Talajvízszintsüllyesztés laza talajnál a) nem agresszív talajvízben b) agresszív talajvízben 2 m Fektetési mélység 3 m 4 m 5 m 2200 2350 2530 2740 580 700 640 750 800 960 990 1170 1850 1950 2120 2280 Pl kötött talajban 4 m mélységben fektetett 60 cm átmérőjű tokos betoncsővezeték agresszív talajvízben nyilt víztartás mellett építve: 1140-f 2530 = 3670 Ft-ba kerül fm-ként. Ha e helyett az átlagot vettük volna számításba, akkor több mint 50%-os negatív hibával becsültük volna meg a létesítmény költségét, mely hiba a gazdaságossági számításokhoz szükséges költségbecsléseknél nyilván nem engedhető meg. Fontos kérdés még az így elkészíthető költségnormativák alkalmazásával elérhető költségbecslés pontossága, mert a gazdaságossági számítások realitása ettől függ. A becslési pontosság a differenciáltság függvénye. Minél jobban sikerül ugyanis a költségnormativa rendszerrel a valóságban előforduló esetekhez simulni, ez a pontosság annál kielégítőbb lesz. Elvileg a becslés pontossága azonos lehet a kiviteli költségvetés pontosságával ennek azonban két előfeltétele van: 1. Költségbecslés előtt részletes előzetes adatfelvitel kell (talajosztály, talajvíz, szállítási körülmények stb) annak érdekében, hogy a differenciált normatívák közül a legmegfelelőbbet választhassuk ki. 2. Vázlatterv készítendő, mert a költségbecslés pontosságát nemcsak a költségnormativák kellő differenciáltságával, hanem a szükséges munkaráfordítás (élő és holtmunkaráfordítás) minél pontosabb meghatáro. zásával is fokozni kell. Az így kialakítható becslési pontosság azonban csak mint átlagos pontosság vehető figyelembe. Az egyedi építmény költsége a kivitelezés során számtalan, egyenként jelentéktelen hatás összegeződésének eredményeképpen is alakul, melyeket a tervező nem vehet mind figyelembe és ezekkel ilyen rövid cikk keretén belül sem foglalkozhatunk. Az ország területén lemélyített artézi kutak felmérésének és adatfeldolgozásának ismertetése FARKAS TIBORNÉ Országos Vízkutató és Fúró Vállalat A hazai ivó-, használati-, ipari és mezőgazdasági vízszükséglet jelentős részét rétegvízből fedezzük. így a tervszerű, vízgazdálkodás nélkülözhetetlen előfeltétele a már meglévő mélyfúrású kutak helyének, vízhozamának, minőségének ismerete. Napjainkban ez különös fontosságú, mivel a vízigény fokozott. E tények sürgették az artézi kút nyilvántartás elkészítésének szükségességét. Ennek a munkának az elvégzésével az OFV— OFF vállalatunk Vízföldtani osztályát bízta meg. A munkát 1958—1961

7ig végeztük el. A feladat megoldása nagy körültekintést igényelt, annál is inkább, mivel több mint 100 év telt el azóta, hogy az első artézi kút elkészült hazánkban. A kutak száma igén gyarapodott és az utóbbi évtizedekben becslések szerint 18—20 ezer fúrt kutat tartottak nyilván. Több intézmény rendelkezett értékes adatokkal, így a MÁFI, OKI, Vízügyi Igazgatóságok, Megyei-, Járási-, Községi Tanácsok. MÁV 1 lépítési Főnökség. Ezeket a nyilvántartásokat azonban egymástól függetlenül különböző szempontok szerint rendszerezték és ezek sok esetben ellentmondtak egymásnak. Munkánk lényege az volt, hogy az ország területén napjainkig lemélyített artézi kutakat fél térképezzük és az ezekre vonatkozó összes adatokat egységes rendszerbe foglalva összegyűjtsük. Szakkörökben köztudomású, hogy a MÁFI Vízföldtani Osztálya hivatott az artézi kutak nyilvántartására. Kétségtelen, hogy ez az irattár gazdag, felbecsülhetetlen értéket jelentett számunkra és alapja, kiinduló pontja volt egész munkánknak. Az említett irattárak feljegyzéseinek összegyűjtése, közös nevezőre hozása volt az első feladatunk. E célból egységes űrlapon megyei rendszerezésben, városonként, illetve községenként rendszereztük az összes adatokat. Az űrlap 70 kérdésre ad feleletet, mely kérdések magukban foglalják a kutak vízföldtani, vízkémiai, műszaki jellemzőit és pontos helyleírását. A helymeghatározás 25 000-es térképen, GAUSS—KRÜGER-rendszerű koordináták megadásával történt -j 50 m-es pontossággal. A kutak helyének bejelölése helyszíni bejárással történt. A bejelölést minden esetben geológus, illetve geológus technikus végezte a már erhlített 25 000-es térképre. Egyidejűleg iegyzőkönyv készült a kút állapotáról. Ugyancsak helyszínen került sor az adatgyűjtő-ív kiigazítására. Itt derült fény lényegében arra ,hogy az összegyűjtött adatok nem tükrözik a valóságot, pl. Bács-Kiskún és Fejér megyék területén 12