Hidrológiai tájékoztató, 1962
2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Dr. Juhász József: Hozzászólás Szilágyi Elemér előadásához
ki szélén a Kaszárnya patak mellett, 20 000 fő szennyvizének teljes biológiai tisztítására. 4500 m 3/nap teljesítőképességű átemelőteleppel. A szennyvíztisztítótelep napi normálterhelése 3300 m 3 szennyvíz, de havi átlagban számolva 4800 m 3/nap szennyvizet is átemel a telep. Tehát a túltterhelés 45 százalékos. Természetesen a tisztítás hatásfoka nem lehet elegendő, így a telep bővítése máris feltétlenül szükséges. Érdemes megfigyelni, hogy a csapadékos és a csapadéktalan hónapok átemelt szennyvízmenyisége között, a csapadékos hónap javára 20—25 százalékos növekedés észlelhető, amely biztosítja, hogy a telep csapadékvizeket is kénytelen fogadni, a hálózat minőségi hibái miatt. Csapadékvízelvezetés: A csapadékvíz részben alagcsővezéssel és zárt csatornaszelvényben gyűlik össze a Kaszárnya patakba és folyik le a patak medrében. Valamennyi településről gravitációsan. Egy árapasztó új mederszakasz építése sürgősen szükséges. A város távlati vízigénye, melyet a Mélyépterv a 27—967—23 tervszámú szaktanácsa műszaki leírásában 12 100 m 3-ben állapított meg. melyhez a 10% hálózati veszteséget és vízpazarlást hozzászámítva durván 14 000 m 3/napra adódik. A jelenlegi termelt mennyiség az előző mérleg szerint átlagban 8000 m 3/napra tehető. Kereken 6000 m 3/ nap vízmennyiség hiányzik. Ipari vízigény: Az Erőmű bővítésével várható többlet igény 2000 m 3/nap. A szénbányászat a szénosztályozót mosós technológiára alakítja át a közeljövőben. Ehhez a becsült igény 4000 m 3/nap. összegezve tehát a távlati többlet vízigény: Ivóvíz 6000 m 3/nap Ipari ví z 6000 m 3/nap összesen: 12 000m 3/nap A távlati igények kielégítése: Az ivóvíz vonatkozásában eddig az FTV részéről hangzottak el javaslatok: 1. Liget—Oroszló—Sásd-i völgy kutatása. 2. Pécsről Duna-vizet hozni. 3. Mohácsról közvetlenül Duna-vizet hozni. 4. Karsztvízdúsítással a mánfai kutak mélykarsztvizének közvetlen, utánpótlódást biztosító karsztvízszín tartása, illetve megemelése. Ipari vízellátásra nem hangzott el eddig külön javaslat. Rövi megjegyzések a javaslatokhoz: 1. A Városi Vízmű jelenleg a saját számozása szerinti II—IV—V—VII—VIII—IX—X—XI. kutak vízhozamát a beindulástól rendszeresen ellenőrzi. Megfigyelésünk, hogy a kutak kezdeti vízhozama összesen 50 százalékkal, azaz 3270 1/p-ről 1630 l/p összvízhozamra süllyedt. A vízhozamokat az üzemvízszint lejjebb szállításával természetesen lehetne növelni, de az a vízkészlet, amely ilyen élesen reagált a rövid tartós vízkivétel hatására is, milyen lehetőséget nyújt a továbbfejlesztésre. Mielőtt tehát végleg megnyugodnánk az onnan való vízbeszerzés jövőjében, feltétlen szigorú vizsgálat szükséges a most már jól feltárt terület vízkészletét illetően. A 2—3. pont alatti lehetőségekről csak akkor érdemes beszélni, ha a jövőre nézve az 1. pont alatti változat nem ad megoldást. A 4. pontban javasolt változatra az F. T. V. 60/695 törzsszám alatt tanulmányt végzett. A tanulmány végeredménye, hogy mindössze 200—300 m 3/nap víznyeréssel szemben 23 millió beruházási költség jelentkezik. Ez 50 éves amortizáció mellett 4,6 Ft/m 3-ea amorthányadot jelentene. Az ipari vízigény kielégítése valószínű, hogy pusztán a csapadék és szennyvizekkel való jó gazdálkodás esetén is már lehetséges. Mindenesetre, a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjának jelen beszámolót adó munkabizottsága a távlati igények olcsó helyi kielégítésére igyekszik megoldást találni és ez a beszámoló csak életjelt kíván adni munkabizottság létéről. Rövid összehasonlítás a dunaújvárosi és komlói vízgazdálkodási kérdések között: Általában a vízellátottság, a vízbeszerzési lehetőség, annak gazdaságossági kérdései messze elütnek egymástól. A kérdések összehasonlítása, így nem sok tapasztalattal, haszonnal járna. Részleteiben talán két jelenség hasonlósága figyelhető meg. Az egyik az, hogy. a vízellátás, szennyvízelvezetés távlati megtervezése lényegében egyik helyen sem történt meg kellő alapossággal. A másik jelenség a fogyasztóberendezések okozta nagyfokú vízpazarlás, amely egy-egy kritikus időszakban majdnem kizárólagos oka a vízhiánynak. Hozzászólás Szilágyi Elemér előadásához DR. JUHASZ JÓZSEF E. M. Földmérö és Talajvizsgáló Vállalat Hozzászólásomat a 1.) vízbeszerzési- és a 2.) vízgazdálkodási kérdésekre bontom. Komló város, de más szocialista városaink is azt gondolná az ember, kitűnő példái lehetnek a gazdaságos, logikus és esztétikus városépítésnek, ahol legelőször a közlekedési utak és a közművek készülnek el, s csak azok után kerül sor a lakótelepek felépítésére. A ma délután hallottak meggyőzhettek bennünket arról, hogy ez nem így van, hanem éppen fordítva, a gazdaságtalanabb módon. Ha ez a helyzet általában, még százszor inkább így van ez a két legmostohább ágazatnál. a vízbeszerzésnél és a szennyvíztisztításnál. Ezekre rendszeresen nincs pénz, vagy nincs elég pénz, ezeket valahogyan soha be nem fejezzük, s a vízbeszerzésre még ezen kívül időt sem szoktak hagyni. így volt ez Komló város esetében is. A város hirtelen fejlesztése után krónikus vízhiány lépett fel, hiszen megfelelő teljesítőképességű vízműről nem gondoskodtak előre. A párhuzamosan folyó kutatás és közműépítés pénzügyi üteme pedig a lemaradás bepótiására nem volt elég, sőt a fejlődés során még csak növekedett a vízhiány — a ki nem elégítő vízminőségről nem is beszélve, ami ugyancsak beruházási hiányon múlt. A vízszomj és a kilátástalannak mutatkozó helyzet a város lakosságát és vezetőit végül is az utópiák birodalmába sodorták, úgy, hogy egyetlen üdvözítő megoldásnak a Mohács—pécsi víztávvezetékre való csatlakozást tartották. Nem volt könnyű ezt az általánosan kialakult véleményt megdönteni, de szerencsére sikerült, s ma a városban nincs vízhiány és megfelelő, tervszerűbb vízműfejlesztés esetén nem is lesz. Érdekességként említem csak meg, hogy Komló város már tizenegyedik születésnapját ünnepli, s még nincsen egyetlen befejezett vízműve sem, pedig egyébként kettő is épült részére. Az állandó időhiány nem tette lehetővé, hogy a kutatás, a kutak építése és a vízmű tervezése, illetve kivitelezése egymásután, a fizikai 79