Hidrológiai tájékoztató, 1962

2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Szilágyi Elemér: Komlós szocialista város vízgazdálkodási kérdései

1 az oka. hogy az elmúlt években az új ipari termelőközpontok kialakításával — amelyekkel rendszerint együtt új települések kiépítése (Dunaújváros, Kazincbarcika, Várpalota, Komló, Oroszlány, Ajka, Nagybátony stb.) — jelentősen megnőtt az ipari vízfogyasztás, de ha lehet, még gyorsabban nőtt a lakosság vízfogyasztása, ami természetszerűen az életkörülmények javulásának örvendetes tünete. Az elkövetkezendő években mindamellett, hogy országosan növekedni fog a vízfogyasztás — az egyes körzetekben, különösen pedig a városokban az átlagosnál gyorsabb növekedésre lehet számolni. Az iparilag ar! maradott területek tervezett iparosítása olyan körzetekben is felveti a vízellátás racionális megszervezésének szükségességét, ahol mindezideig ez nem okozott különleges feladatot. Különleges és újszerű feladat a falvak vízellátásának ésszerű megszervezése. E téren a törpevízművek rendszerének tervszerű kiépítése reálisan számításba jöhet. Valószínű, hogy az együttműködő regionális vízművek szerepe és jelentősége a távlatban növekedni fog, különösen azokon a területeken, ahol a létesítésének megvannak a hidrológiai adottságai. Komló szocialista város vízgazdálkodási kérdései SZILAGYI ELEMÉR Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs Komlóról 1256-ból vannak írott emlékek, 1900-ig jelentéktelen mezőgazdasági település, 1900-tól 1944ig már egy kisebb mértékű bánya- és energiaiparral is rendelkezik, amelynek nagyságára jellemző, hogy az összlakosság száma nem haladja meg a 4000-t. A ma meglevő Erőmű is ebben az időben létesült. A település vízellátását csaknem valamennyi területen a házi és közeli ásott kutakból biztosították. Csak a gazdasági és közigazgatási vezetők lakásához vezették be két budafai kútból a vizet. A budafai terület képezi ma is a város vízellátásának alapját. Így lényegileg semmi sem volt közművesítve. A fejlődés az 1949. évben indult meg, a bányaipar fellendülésével. A jelenlegi hirtelen felfejlődés pedig annak tulajdonítható, hogy a mecseki feketekőszénkészlet adja egyedül az ország kokszolható szénkészletét és ezért a hozzá viszonylag közel fekvő Dunaújvárosi Vasmű e szén maximális kibányászását igényli. Komlót 1951-ben nyilvánították várossá, azóta állandóan épül. Jelenlegi létszáma 26 000 fő, távlatilag pedig kb. 40 000—45 000 fő várható. A várostelepítés kapkodó, kellően át nem gondolt menete ma is sok gondot okoz a városrendezőknek. A közeljövőben már előre megtervezett telepítési tervvel az eddigi mulasztásokat talán pótolni lehet. Ilyen rendezési és fejlesztési terv jelenleg már a vízgazdálkodás vonatkozásában is készült és remélhető, hogy a jövőben a vízgazdálkodási kérdéseket még a városfejlesztés előtt megoldják, de legalábbis azzal egyidőben. A város vízgazdálkodási kérdései tulajdonképpen négy főbb csoportosításban tárgyalhatók: 1. Ivóvízellátás. 2. Ipari vízellátás. 3. Szennyvízelvezetés és tisztítás. 4. Csapadékvizek elvezetése. Komló ivóvízellátása néhány belső, kisebb jelentőségű vízforráson kívül a Mánfa—Budafai és a Ligetoroszlói mélyfúrású kutakból történik. Belső vízforrás: Lényegében egyetlen komoly belső vízforrás, mely ivóvízminőségű vizet biztosít az altárói melegvízkút, mely hőmérsékleténél fogva azonban csak fürdésre használható. A kút kompresszorozással megállapított vízhozama 500 m

3/nap; ebből 280 m1'nap vízmennyiséget használnak fel. Jelentéktelen vízbeszerzés még a gesztenyési 9 m mély kút, napi 50 m

3-rel és a strandi talajvízkutak napi 40 m

3-rel. A bányavizek az ivóvízellátásban nem játszanak jelentékeny szerepet. A Mánfa—Budafai vízmű kútjait a városfejlesztési program keretében, annak megindulásával fúrták. A kutak száma: 30, azonban jelenleg csak 27 kút üzemel. A víz vastartalma miatt a mámai szivattyútelep mellett vastalanító is üzemel. (Áz 50—100 m mély kutak vízminőségét a környezet rendkívül befolyásolja.) A kutakból naponta közel .-5300 m

3 vizet termel a Vízmű és szállít Komlóra. Éves átlagban naponta kitermelt vízmennyiség: 1958-ban 1959-ben 1960-ban 1961-ben 6200 m

3/nap 5950 m

3/nap 5250 m

3/nap 5300 m

3/nap Távlati fejlesztés nincs tervbevéve. A Liget-oroszlói vízmű területén a vízmű jelenleg 8 kutat üzemeltet. A vastartalma itt is szűrőberendezés megépítését teszi szükségessé. A Liget—Oroszló— Sásd-i völgyben összesen 8000 m

3/nap vízkivételt irányoztak elő. Jelenleg 2000 m

3/nap vízmennyiséget termelnek. A kutak mélysége általában 100 és 300 m között változik. Komlót lényegében a Mánfa—Budafáról jövő 250 és a Liget—Oroszlóról jövő 400 mm átmérőjű nyomóvezeték látja el vízzel. A jelenlegi hálózat összekapcsolt rendszerű, azaz a város négy ponton elhelyezett 3x600, illetve egy helyen 2x600 m

3-es tározói egymással kapcsolatba hozhatók. A hálózat össz-hossza 116 km. A városban ivóvízzel a lakóépületek 73%-át látták el. A város száraz, nagy vízigényes időszakban vízhiánnyal küzd. A város jelenlegi fogyasztása egyenlő a termelt vízmennyiséggel: Mánfa—Budafa Liget—Oroszló Altárói kút Kisebb kutak összesen: köbméter/nap. Vízzel ellátott állandó lakosszám kb. 24 700 fő. Az F. T. V. vizsgálata 1957-ben 800—900 m

3 napi vízpazarlást említ 10% hálózati veszteséget: az így helyesbített fogyasztás, város-összesen 6200 m

3/nap, fejadag 248 l/fő/nap. Az üzemek fogyasztása: Szénbányászati Tröszt 1561 m

3/nap Erőmű 40 m

3/nap Egyéb ipartelepek, közintézmények kb. 500 m

3/nap Összesen: 2307 m

3/nap Ennek figyelembevételével a fejadag: 156 l/fő/nap. átlagos csúcs 5300 5500 2000 2250 280 500 100 100 7680 8350 76