Hidrológiai tájékoztató, 1962
2. szám, augusztus - Dunaújvárosi ankét - Valló Sándor: Hozzászólás Szakváry Jenő előadásához
f) a teljes közművesítésnek az é-pületeken belül aránytalanul több vízkivételi és így szerelvényhiba lehetőségeket eredményeznek, melyek növelik a belső vízelíolyásókat és vízveszteségeket; g) az átlagfogyasztáson kívül a napi óracsúcsértékek nagyobb mértékben érvényesülnek, mivel a műszakváltásokkal összefüggő tisztálkodás kiugró vízfogyasztásban nyilvánul meg. Fenti • fajlagos vízigények növekedésén túlmenően a korszerű és új települések esetében az új parkok, szabad területek, sportpályák építése és fenntartása lényegesen nagyobb locsolóvíz igényekkel jár. A külön ipari víz locsolóhálózat kiépítése sokszor nem gazdaságos, tehát ez az igény is a vízművek felé jelentkezik. A korszerű települések, szocialista városok határában, vagy környékén települt ipari üzemek, kialakult ipari gócpontok — ipari vízszükségletükön kívül — jelentős ivó- és minőségi iparivizet igényelnek. Ennek oka egyrészt az, hogy aránylag kis területen jelentős minőségi technológiai víz, másrészt — a közétkeztetés és szociális igények fejlődése következtében — számottevő ivóvízmennyiség szükséges. Fentiek figyelembevételével kisebb térségben nagymennyiségű ivóvíz szükséges, mely adott esetekben mélységbeli vizekből — a vízadó rétegek száma, terhelhetősége, kutak távolsága miatt — felszínközeli kavicsteraszokból — azok kiterjedése, vízutánpótlódási adottsága, telepíthető kutak egymásrahatása miatt, végül felszíni vizekből — azok szennyezettsége, elégtelen vízhozama, vízfolyások hiánya következtében — helyileg nem elégíthető ki. Ilyen esetekben kerül azután egymással kapcsolatba a település és ipari gócpont vízellátása a környék regionális vízellátásával, illetve szükségszerűen — egyéb érdekekkel együtt — gyorsítja egyegy regionális mű kialakítását, mivel nagyobb távolságból kell a szükséges vízmennyiséget biztosítani. Erre jellemző példa Kazincbarcika, Berente, Ózd térsége, Pécs környéke, Székesfehérvár—Várpalota térsége, ahol helyileg már nem lehetett az igényeket kielégíteni. Tekintettel arra, hogy a regionális vízellátó rendszerek nagy területen, számos település, város, ipari üzem minőségi vízigényeit hálózati rendszer útján elégítik ki, ezekhez a művekhez műszakilag megfelelő módon és gazdaságosan lehet egy-egy újabb település, ipari üzem vízellátását csatlakoztatni. Nagyobb területre elosztott nagyszámú fogyasztó esetén az óracsúcsok kiegyenlítése is sokkal hatásosabban jelentkezik, mint egy-egy kisebb fogyasztási objektumon, telepen belül. Vízellátó rendszerek gazdaságossága Megvizsgálva az eddig megvalósított, építés alatt álló, vagy tervezett regionális vízellátó rendszereket, a kimondottan minőségi víz beszerzésre, tisztításra, • szállításra, átemelésre, tárolásra és üzemi létesítményekre vonatkozó összköltségekből az egyes szolgáltatási létesítményfajtákra jutó százalékos részesedési arányt, az alábbi értékek adódnak: víztermelés az összberuházás 18%-a víztisztítás az összberuházás 8%-a vízszállítás az összberuházás 52%-a vízátemelés az összberuházás 9%-a víztárolás az összberuházás 6°/ 0-a üzemi létesítmények az összberuh ázás 7%-a összesen 100%-a Az üzemköltség az alábbi tényezőkből tevődik össze: leírási hányad 45% vegyszerköltség 6% személyi költség 17% áramköltség 32% összesen: 100% Regionális ivóvíz rendszerek eddig ismert effektív létesítései, vagy tervezett költsége alapján 1000 m 3 /nap ivóvíztermelési kapacitás a kapcsolt létesítményekkel együtt 6,3 millió forinthq kerül. Fentiekkel szembeállítva az elmúlt 10 évben megépített különálló vízművek létesítési költségét, az alábbi százalékos részesedés jut az egyes létesítményfajtákra: víztermelés az összberuházás 31%-a víztisztítás az összberuházás 14%-a vízszállítás az öszberuházás 39%-a vízátemelés az összberuházás 3%-a víztárolás az összberuházás 7%-a üzemi létesítmények az összberuházás 6%-a összesen: 100% Egyedi vízműveknél 1000 m^lnap ivóvíztermelési kapacitás a kapcsolt létesítményekkel együtt országos átlagban 8,0 millió forint. Ha egy regionális és egy egyedi vízmű 10 000 m 3/nap teljesítőképességű kiépítését hasonlítjuk össze, akkor az egyes létesítményfajták megvalósítására az alábbi beruházási értékek adódnak: Regionális vízmű 10 000 m 3/nap 63 mill. Ft víztermelés víztisztítás vízszállítás vízátemelés víztárolás üzemi létesít. összesen: 12.3 mill. Ft 5,45 mill. Ft 35.4 mill. Ft 6,15 mill. Ft 4,1 mill. Ft 4, 6 mill. Ft 68,0 mill. Ft Egyedi vízmű 10 000 m 3/nap 80 mill. Ft 24,3 mill. Ft 11.2 mill. Ft 31.3 mill. Ft 2,3 mill. Ft 5,6 mill Ft 4,8 mill. Ft 80,0 mill. Ft Fenti összehasonlításból látható, hogy a víztermelés és víztisztítás beruházási költsége egyedi vízműveknél a regionális rendszerek hasonló költségének kétszerese, a hálózat pedig azzal közel egyenlő. Természetszerűleg kisebb az átemelések költsége, mivel a legtöbb egyedi vízműnél egv vízellátási övezet elegendő. A víztároiás és üzemi létesítmények költségeiben az eltérés nem számottevő. Mindezekből kitűnik, hogv a regionális rendszerek előnye és gazdaságossága elsősorban az igényelt víz kitermelése és megfelelő minőségben történő előállítása terén mutatkozik. Hozzászólás Szakváry Jenő előadásához VALLÓ SÁNDOR Vízügyi Tervező Iroda Szakváry Jenő előadásának abból a fejtegetéséből szeretnék hozzászólásomban kiindulni, hogy az ipar rohamos fejlődése és ezzel kapcsolatban a korszerű települések kialakulása egyik oldalról igen erősen növeli a vízigényt, másik oldalról viszont mennyiségben és minőségben egyre csökkenti a felhasználható vízkészleteket. A mérleg nyelvének ez a felbillenése egyre időszerűbbé teszi a regionális jellegű vízellátási módok kialakításának szükségességét. Hazánkban még kezdeti állapotban tartunk az iparilag fejlettebb országokhoz képest és a regionális vízműveknek sok hive mellett sok ellensége is van. 02
