Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Vaskúti László–Zatykó József: A Fertő tó környéki mezőgazdálkodásról

azonban megoldódott a feketeribiszke fajta kérdése, sőt elszaporít ás alatt vannak a külföldi fajtáknál jobbnak ígérkező, Fertődön előállított hibridek is. Országos jelentőségén kívül a feketeribiszke különleges fontosságú a Hanság lápi jellegű, mélyfekvésű, nedves, tőzeg^kotus talajain, ahol a nagy vízállás esetleg több hetes vízborítás miatt mezőgazdasági növénytermesztés nem folytatható gazdaságosan. A feketeribiszke nagy vízigényű növény, me.y még a több hetes vízborítást is károsodás nélkül tűri. A feketeribiszke egyetlen valószínűleg természetes magyarországi előfordulása is a Fertő-menti Király égerben, lápi talajon található. A feketeri'biszke mellett, me^y csak a fertőd! Kísérleti Gazdaságban több mint 100 kh területet foglal el, a környék termelőszövetkezetei jelentős területeket telepítenek be málnával, almával és körtéve. is. A telepítések üteméről arra lehet következtetni, hogy néhány éven belül a Fertő-vidék mezőgazdaságának arculata lényegesen megváltozik. A fentiek előrebocsátása után a fertődi kutató intézet egyes gyümölcsfajokra vonatkozó kutató munkái a következőkben foglalhatók össze: A termesztésben lévő szamócafajták az export és a feldolgozóipar igényeit nem tudják teljes mértékben kielégíteni, ezért a jelenlegi fajtáknál bővebben termő, keményebb húsú, jobban szállítható fajták létrehozása szükséges. Az intézet több — ilyen szempontból bíztató — hibriddel rendelkezik, és . így minden remény megvan a kérdés mielőbbi megoldására. Különleges és nehéz feladatra vállalkoztak a kutatók, amikor célul tűzték ki, hogy olyan szamócafajtát nemesítenek, amely kedvezően egyesíti magában a termesztett nagygyümölcsű szamócafajták nagyságát és a Fragaria elatior faj, illat- és zamatanyagait. A feladat megoldása különösen a szamócaszörp készítése szempontjából volna lényeges, melyet egyelőre a Fragaria elatior faj gyümölcsével ízesítenek, és mint eredeti fertődi konzervkészítmény nagy érdeklődést váltott ki a külföldi piacokon. Az üzemi termesztés sok előnye mellett a betegségek és kártevők elterjedését vonja maga után. Ez a jelenség következett be a málnatermesztésben is, ahol évről évre komolyan számolni kell a különböző veszszősbetegségekkel. A kérdést radikálisan rezisztens fajták nemesítésével lehetne megoldani. Fertődön az ellenálló vad fajok bevonásával igyekeznek a kitűzött célt elérni. Máris több olyan faj hibriddél rendelkeznek, melyek kis toválbbnemesítéssel megfelelnek az üzemi termesztés követelményeinek. A rezisztencianemesítés természetszerűleg kapcsolódik a termésmennyiség, gyümölcsnagyság és szállíthatóság növelésére irányuló nemesítő munkával, és ennek eredményeképpen 1963-ban több értékes fajtajelölt kerül fajtabejelentésre. Itt kell még megemlíteni a Porpáczy Aladár által előállított málnaszeder fajhibridet, melynek elszaporítása most folyik, de máris igen nagy iránta a bel- és külföldi érdeklődés. A ribiszkenemesítésben fő célkitűzés a bőven és jő minőségű gyümölcsöt termő, levélrozsdarezisztens pirosribiszke s jól termékenyülő, bőven és biztonságosan termő, ugyanakkor a Cronarium ribicolának ellenálló feketeribiszke fajták előállítása. A felvetett kérdések egy része a közeljövőben megoldódik, amennyiben az intézet a termesztésben levő fajtáknál jobb íajtajelölteket jelent be elismerésre. — Az egyes előbb felsorolt bogyósgyümölcs fajokon belül termesztéstechnikái kísérgetek is folynak. Ezek főként a nagyüzemi, leggazdaságosabb művelésmód és növényvédelem kidolgozására, valamint a termékenyülés vegyszeres indukálására irányulnak. Az intézet kisebb mértékben alma, körte és dió nemesítésével is foglalkozik. A munka eredményeképpen 1960-ban 4

(alima és 3 dió fajtajelölt került bejelentésre, ós folyamatban van a termőre fordult körtehibridek bírálata. A nemesítés a körte esetében biztosan és bőven termő, eltartható télikörte fajta előállítására irányul, m'g almánál a Jonatánhoz hasonló értékű, de lisztharmatnak ellenálló téli almafajták létrehozása a cél. — A dió nemesítése közvetlenül kapcsolódik a jótulajdonságú egyedek vegetatív elszaporításával. A dió vegetatív szaporítása korábban kérdéses volt; a kutató intézetek együttműködése eredményeképpen azonban ez a kérdés is megoldódott. A fertődi kutató intézet diógyökereztető anyatelepein megindult a jótulajdonságú egyedek gyökérnemes elszaporítása. Zöldségnövények közül elsősorban a Fertődön kiválasztott hegykői oldalgyökénnélküli zellerfajtát kell megemlíteni, mely 1959-ben nyert előzetes elismerést. Az említett fajtából az intézet látja el eiitmaggai az egész országot. Folyamatban van még jól raktározható, bötermő téli fejeskáposzta, télálló fodroslevelű takarmánykel és bőtermő, vastaghúsú, nem csípős csemegepaprika nemesítése is. A felsorolt zöldségfajok mindegyikéből rendelkezik az intézet bejelentett fajtajelöltekkel. A Fertődi csemegepaprika fajtajelöltet az 1961ben tartott erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon két aranyéremmel is díjazták. Az Intézet növényfiziológiai osztálya messzemenően hozzájárul az előbbiekben vázolt kutatás sikeréhez. A termékenyülési és toxikológiai kísérletek, valamint a citológiai és minőségvizsgálatok máris értékes gyakorlati eredményekre vezettek. Ezeken kívül az elvi jelentőségű mutáció anyagcsere-élettani okaira vonatkozó és virágzásbiológiai kutatások komoly nemzetközi érdeklődésre tartanak igényt. Nem kétséges, hogy ezeknek az elvi jelentőségű kutatásoknak gyakorlati vetülete is hamarosan jelentkezni fog. A gazdaság, amelyre a gazdálkodási, termelési és szaporítási kérdések megoldásában a kutató intézet támaszkodik, 5500 kh. A gazdaság üzemeltet egy kísérleti jellegű konzervüzemet, meiynek termelése 150 vagon körüli feldolgozott zöldség- és gyümölcskonzerv, gyümölcslé. Készítményeinek minősége kiváló, az angol, nyugatnémet, csehszlovák piacokon elismert és keresett. A mezőgazdasági üzemi kiszolgáló és jelentős árutermelő munkája mellett szarvasmarha nemesítéssel is foglalkozik, A nemesítés keletfriz-iborzderes-Jersey fajták, valamint a magyar vöröstarka és Jersey fajta kombinált keresztezésével új tejelő fajta előállításán fáradozik. A gazdaságnak most már 500 tehene van, melyet belevont a keresztezési munkába. A keresztezett tehenek múlt évi rendes átlagtermelése egyedenként 4400 liter tej volt. 160