Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Tóth László–Szabó Ernő: Botanikai és környezettani vizsgálatok a Fertő tó nádasaiban

lományok a nyíltvízzel határosak, és kiterjedésük nagysága attól függ, hogy a nyíltvíz hatása meddig terjed. E mögött egy nagyobb kiterjedésű középzónát különböztethetünk meg, ahol a nád minősége szemmel láthatólag rosszabb az előzőnél, de azért még jó minőséget képvisel. A középzóna mögött egy sással jellemezhető zóna található, ahol a nád még abszolút domináns, de állománya sás zsombékokkal tarkított. Ezt a zónát csak koratavasszal, vagy késő-ősszel borítja víz. A nád minősége itt a legrosszabb. A víztükör természetes változása mellett a csatornahálózat is befolyással van az egyes nádasállományok vízborítottságára. Így több'ízben tapasztalható volt, hogy a csatorna szemben levő két partján az egyik oldalon a nádas alját víz borította, míg a másik oldalon nem. Így az egyébként azonos önkológiájú termőhelyek egyikén ugyanannak a nádas-típusnak két physiognomiailag különböző aszpektusa alakult ki. Ennek a jelenségnek megértéséhez ismernünk kell a nádas talajába ásott csatornarendszer szerkezetét. A csatorna építésekor a földet kétoldalt töltésként rakják fel. Emiatt a csatornákkal körülhatárolt parcellákról a víz különböző gyorsasággal fut le. Hasonlóképpen a csatornahálózattal összefüggő jelenség az is. hogy a nyíltvíz felől a part felé haladva azt tapasztaljuk, hogy egy ponton a víz eltűnt a nádas alól, majd tovább haladva a part felé, egyszerre csak ismét vízzel borított nádasra akadunk. A csatornahálózat építésével, valamint tisztításával együtt jár ezek partszegélyének állandó megbolygatása is, és ennek eredménye, hogy ezeken az 1,5—2 m széles töltésszegélyeken nádat vagy nem találunk, vagy csak pár szálat. A csatornaszegélyek növényállománya és az állományok fajgazdagsága azzal függ össze, hogy a nyíltvízhez vagy a tóparthoz fekszenek-e közelebb. A nyíltvízhez közeleső csatornapartokon Sium latifolium, Althaea officinalis, Lycopus europaeus, L. europaeus var. sublanatus, Solanum dulcamara, Cirsium arvense, C. brachycephalum, Atriplex sp., Schoenoplectus lacustris, S. tabernaemontani, Bolboschoenus maritimus, B. maritimus var. compactus, Deschampsia caespitosa, Agrostis ai'ba, Calamagrostis epigeios, Typha angustifolia található. A parthoz közelfekvő csatorna-partokon Potentilla anserina, Melilotus dentatus, Sium latifolium, Galium palustre, Althaea officinalis, Centaurium uliginosum, Scutellaria galericulata, Stachys palustris, Lycopus europaeus var. sublanatus, Mentha aquatica, Odontites rubra, Plantago major, Eupatorium cannabium, Pulicaria dysenterica, Achillea asplenifolia, Cirsium arvense, C. brachycephalum, Scorzonera parviflora, Samolus valerandi, Rumex hydrolapathum, A\'isma plantago-aquatica, Triglochin maritimum, Juncus articulatus, Schoenoplectus lacustris, S. tabernaemontani, Bolboschoenus maritimus, Eleocharis palustris, Cladium mariscus, Carex vw'pina, C. distans, C. oederi, Deschampsia caespitosa, Agrostis alba, Calamagrostis epigeios, Typha angustifolia találhatók. Ezeknek a csatornaszegélyeknek a hatása sokszor pár méteres sávban jelentkezik a nádasszegélyben is. így, ha a csatorna-parthoz záródó nádasállomány valamilyen oknál fogva ritkább, akkor a nádas pár méteres szegélyében is megtaláljuk a csatorna-parton fellelhető növényeket. Ellenben, ha sűrű és erőteljes nádas húzódik a csatorna-part szomszédságában, akkor a kísérőnövények nem képesek behatolni. A Fertő tó nádasainak legjellemzőbb tulajdonsága — ami felvételeinkből is kitűnik — az állományok nagy fajszegénysége. Még a vízzel borított, vagy éppen szárazra került foltokon sem találunk vízi és mocsári kísérő növényeket. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy csapadékdúsabb években ezeknek a részeknek vízellátása kedvezőbb, vagy a dús, erőteljes, zártállományú nádas alatt a kísérők fényhiány miatt nem tu"3nak kifejlődni. Ehhez a kérdéshez csatlakozik még a Fertő tó nádasaira annyira jellemző az a megfigyelésünk is, hogy összefüggő és nagykiterjedésű egységes nádastípuson belül, sokszor kisebb-nagyobb ritkás foltok helyezkednek el, megbontva a nádas homogén mivoltát. Megfigyeléseink szerint ezeknek a mozaikoknak kialakulása legtöbb esetben emberi beavatkozás következménye. A vízzel átitatott talajon meg nem felelő, súlyos traktorok nyomában a nádas megritkul. A traktornyomokban nagytömegű Chara fejlődhet ki, és ez a nyárra gyakran kifakuló tömegvegetáció „országút"-ként kígyózik a nádasban. Ezeken a kiritkult helyeken, a jobb fényviszonyok hatására a mocsári gyepszint fajai kapnak erőre. A Fertő tó magyarországi részén a tó leghasznosabb termékét a nádasok adják. Megfigyeléseink szerint -a legjobb minőségű nád termőhelyein alig található vízből kiemelkedő mocsári növény, melyek megjelenése a legtöbb esetben a feltöltő szukcesszió előrehaladottságát jelzi. (Legsilányabb nádat a zsombékossal érintkező magassásos zónában találunk (Tóth, Felföldy, Szabó 1961). Az elmúlt évek kedvezőtlen csapadékviszonyai miatt a Fertő vízállása tartósan alacsony volt. A vízmélység már a szukcesszió előrehaladottabb állapotainak felelne meg, de a nádas erőteljessége és a mocsári gyepszínt hiánya azt mutatja, hogy a víz sekélysége nem feltöltődés eredménye. A nádas, elsősorban árnyékoló hatásával, még abszolút uralkodó ezeken a területeken. Ha azonban mesterséges beavatkozással az állomány zártságát megszüntetjük, az azonnal megjelenő mocsári fajok figyelmeztetnek a helyzet kritikus voltára, és a nádasok leromlásának lehetőségére. Ha azt akarjuk, hogy az elkövetkezendő időkben nádasállományaink jó minőségűek maradjanak és azt is el kívánjuk érni, hogy a nádas a tó nyílt vizéből nagyobb területeket már ne hódítson el, akkor a legsürgősebb feladat a vízszin emelése és állandóvá tétele, amivel együtt jár a szukcesszió előrehaladásának megakadályozása is. Ezzel nemcsak a nádasállományok általános leromlását fékezhetjük meg, hanem az előforduló, sokszor szükségszerű emberi beavatkozás (pl. traktor) kártételeinek hatását is feltétlenül kisebb mértékűre csökkenthetjük. A vizsgálatok módszereiről Cenológiai felvételeinket a Magyarországon szokásos quadrát-módszerrel végeztük 5x5 m-es területről. _. __ osszagba/a/" ® v/zmfnfaréte/ éf botár?/A-a/ fp/vé/e/ O vr'zm/n/oyéu/ • hoton/kai fe/réW 1. ábra. A vízmintavételi helyek és a botanikai felvételek helyének átnézetes helyszínrajza 130