Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Pichler János: A Fertó tó Kutató Tudományos Bizottság programja
Ezért tervezzük: — a vízi és szárazföldi flóra és fauna felvételét, — a növénycönológiai felvételezést, különös tekintettel a nádgazdálkodásra, a legelőkre, rétekre, szikes területekre, — a nádtermelés és haltenyésztés állati kártevőinek vizsgálatát, — a halélettani jelenségek kutatását, — az ökologiai tényezők és ezek változásainak vizsgálatát ( a tóvíz mennyisége, hőmérséklete, kémiai összetétele, a szél- és hullámverés hatása, a jégviszonyok, az üledékek kémiai elemzése, a tó környékén levő források nyomelemei, a patakok vizének hatása a tó élővilágára), — a tó bakteorológiai viszonyainak kutatásat. A felsorolt feladatok elvégzésére fontos volna „Biológiai állomás" felállítása a Fertő tó partján mind magyar, mind osztrák oldalon. Az állomást laboratóriummal kell felszerelni. 5. A nádgazdálkodás A bizottságainkban a Nádgazdasági Vállalat 7 ha nagyságú kísérleti telepen és számos kísérleti parcellán kutatja a nádgazdálkodás fejlesztési lehetőségeit, a termelést akadályozó tényezők elhárításának kérdéseit, az aratási idő helyes megválasztását, a gépi aratás és szállítás minél jobb megoldásait, a rovar- és gombakárosodás kiküszöbölését. Az eddigi tapasztalatok értékes adatait már ezen kiadványunkban ismerteti. 6. A mezőgazdasági fejlesztés A Fertő tó környékének mezőgazdasági fejlesztésére a fertődi Növénynemesítő és Növénytermesztési Kísérleti Intézet ad fejlesztési tervünk részére irányelveket. Érdekes, hogy különösen a gyümölcs és korai zöldségeknek kedvez a Fertő éghajlata, magyar részen az intézet kísérletei szerint a szamóca, fekete ribizke, málna, zeller, fejeskáposzta, csemege paprika, a burgenlandi oldalon a szőlő, barack, cseresznye, korai saláta. majoranna gazdagon terem. 7. Balneológiai-terápiai vizsgálatok A kutatási program elsősorban Balf fürdő terápiai fejlesztésére és gyógyászati lehetőségeinek kiszélesítésére vonatkozik. További feladat a tóvíz, az iszap, és a tó környéki források kémiai analízise és ennek alapján gyógyításra való felhasználhatóságának vizsgálata. 8. Tájrendezés Munkatervünk első lépéseként tervezzük megállapítani a Fertő táj szabályozás alá vonandó belső- és külső övezetének határait, az üdülő és vízisport telepek elrendezését, az Országos Erdészeti Főigazgatósággal a fásítások, a Kertészeti Főiskola tanácsa alapján a parkosítások helyét. Az Országos Természetvédelmi Tanácsnak javaslatot teszünk természetvédelmi területek kijelölésére. Előkészítjük a madárvilág, a haltenyésztés, a fák és növények védelmére szükséges természetvédelmi intézkedéseket, és egyeztetjük az osztrák elgondolásokkal. 9. Regionális terv A Fertő táj környékének távlati fejlesztési tervét regionális vizsgálatokkal készítjük elő Sopron város fejlesztési tervével összhangban. Ennek keretében kerül kidolgozásra a közlekedési hálózat és az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztés. 10. Tájmonográfia A Fertő táj természeti és gazdasági földrajzáról 1963—1964. évben monográfiát tervezünk kiadni. A monográfiában magyar szerzők munkáján kívül osztrák szakemberek tanulmányai is szerepelnének. 11. A Fertő táj múzeuma A flóra és fauna, valamint a limnoiógiai gyűjtés anyagát állandó kiállításban, később múzeumban tervezzük megőrizni. A múzeumot Sopron városban vagy a fertőrákosi barokk kastélyban helyeznénk el. A program megvalósítása Amint az elmondottakból látszik, a tudományos kutatási program nem öncélú, hanem eredményeinek gyakorlati célra való hasznosítására törekszik, így például a nádasok cönológiai felvételével, a kártevő rovarok vizsgálatával a nádgazdálkodást segíti, a hidrometeorológiai állomáshálózat észlelései a tó vízháztartására és a növényfenologiára ad alapadatokat. A program megvalósítása egyes szakemberek lelkes munkáján indul el. Kiadványunk tanulmányai sugározzák a tudomány és a Fertő táj szeretetét és a fejlesztésre való törekvést. Évtizedek szoros munkájának termése az itt közölt kutatási eredmény, bár akkor még nem állt egy összefogó szerv mögöttük. Mennyivel inkább számíthatunk munkásságukra most, amikor a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság koordinálja, irányítja kutatásaikat. Azonbain az egyéni munka akkor teljesedik ki, ha azt műszerekkel, felszereléssel, laboratóriumi vizsgálatokkal segítik a szakintézmények. Örömmel tapasztaltuk, hogy a közvélemény felismerte a Fertő tó rendkívüli tudományos és gazdasági értékét és kezdeményezésünket mind a hivatalos, mind a társadalmi szervek eddig is támogatták. Reméljük, hogy ezt a megértést — kiadványunkban közölt tanulmányok olvasása — fokozni fogja. Külön kell kiemelnem azt a kollegiális baráti együttműködési készséget, amelvet az osztrák szakemberek tanúsítottak irántunk. A közös Fertő tó fejlesztése csak egyeztetett kutatás és tervezés alapján alakulhat ki egy olyan tájegységgé, amelvnél a természeti sajátosságokat az emberi elme a legjobban, a legszebben igyekszik kialakítani. A Fertő táj földrajzi helyzete, éghajlata, szikes jellege, állat- és növényvilága különleges tudományos és gazdasági értékeket jelent, ezeknek tanulmányozása nemcsak Magyarország és Ausztria, hanem más országok szakembereit is érdeklő kutatási feladat. Munkánk tehát nemcsak hazánk érdeke, hanem azt értékelni és hasznosítani fogja a tudományos világ szélesebb rétege is. \ 100