Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Pichler János: A Fertó tó Kutató Tudományos Bizottság programja

Ezért tervezzük: — a vízi és szárazföldi flóra és fauna felvételét, — a növénycönológiai felvételezést, különös tekin­tettel a nádgazdálkodásra, a legelőkre, rétekre, szikes területekre, — a nádtermelés és haltenyésztés állati kártevői­nek vizsgálatát, — a halélettani jelenségek kutatását, — az ökologiai tényezők és ezek változásainak vizs­gálatát ( a tóvíz mennyisége, hőmérséklete, kémiai összetétele, a szél- és hullámverés hatása, a jégviszo­nyok, az üledékek kémiai elemzése, a tó környékén levő források nyomelemei, a patakok vizének hatása a tó élővilágára), — a tó bakteorológiai viszonyainak kutatásat. A felsorolt feladatok elvégzésére fontos volna „Biológiai állomás" felállítása a Fertő tó partján mind magyar, mind osztrák oldalon. Az állomást labora­tóriummal kell felszerelni. 5. A nádgazdálkodás A bizottságainkban a Nádgazdasági Vállalat 7 ha nagyságú kísérleti telepen és számos kísérleti parcel­lán kutatja a nádgazdálkodás fejlesztési lehetőségeit, a termelést akadályozó tényezők elhárításának kérdé­seit, az aratási idő helyes megválasztását, a gépi aratás és szállítás minél jobb megoldásait, a rovar- és gomba­károsodás kiküszöbölését. Az eddigi tapasztalatok ér­tékes adatait már ezen kiadványunkban ismerteti. 6. A mezőgazdasági fejlesztés A Fertő tó környékének mezőgazdasági fejleszté­sére a fertődi Növénynemesítő és Növénytermesztési Kísérleti Intézet ad fejlesztési tervünk részére irány­elveket. Érdekes, hogy különösen a gyümölcs és korai zöldségeknek kedvez a Fertő éghajlata, magyar részen az intézet kísérletei szerint a szamóca, fekete ribizke, málna, zeller, fejeskáposzta, csemege paprika, a bur­genlandi oldalon a szőlő, barack, cseresznye, korai sa­láta. majoranna gazdagon terem. 7. Balneológiai-terápiai vizsgálatok A kutatási program elsősorban Balf fürdő terápiai fejlesztésére és gyógyászati lehetőségeinek kiszélesíté­sére vonatkozik. További feladat a tóvíz, az iszap, és a tó környéki források kémiai analízise és ennek alapján gyógyításra való felhasználhatóságának vizsgálata. 8. Tájrendezés Munkatervünk első lépéseként tervezzük megálla­pítani a Fertő táj szabályozás alá vonandó belső- és külső övezetének határait, az üdülő és vízisport telepek elrendezését, az Országos Erdészeti Főigazgatósággal a fásítások, a Kertészeti Főiskola tanácsa alapján a parkosítások helyét. Az Országos Természetvédelmi Tanácsnak javaslatot teszünk természetvédelmi terü­letek kijelölésére. Előkészítjük a madárvilág, a halte­nyésztés, a fák és növények védelmére szükséges termé­szetvédelmi intézkedéseket, és egyeztetjük az osztrák elgondolásokkal. 9. Regionális terv A Fertő táj környékének távlati fejlesztési tervét regionális vizsgálatokkal készítjük elő Sopron város fejlesztési tervével összhangban. Ennek keretében kerül kidolgozásra a közlekedési hálózat és az idegenforga­lommal kapcsolatos fejlesztés. 10. Tájmonográfia A Fertő táj természeti és gazdasági földrajzáról 1963—1964. évben monográfiát tervezünk kiadni. A monográfiában magyar szerzők munkáján kívül oszt­rák szakemberek tanulmányai is szerepelnének. 11. A Fertő táj múzeuma A flóra és fauna, valamint a limnoiógiai gyűjtés anyagát állandó kiállításban, később múzeumban ter­vezzük megőrizni. A múzeumot Sopron városban vagy a fertőrákosi barokk kastélyban helyeznénk el. A program megvalósítása Amint az elmondottakból látszik, a tudományos kutatási program nem öncélú, hanem eredményeinek gyakorlati célra való hasznosítására törekszik, így pél­dául a nádasok cönológiai felvételével, a kártevő ro­varok vizsgálatával a nádgazdálkodást segíti, a hidro­meteorológiai állomáshálózat észlelései a tó vízháztar­tására és a növényfenologiára ad alapadatokat. A program megvalósítása egyes szakemberek lel­kes munkáján indul el. Kiadványunk tanulmányai su­gározzák a tudomány és a Fertő táj szeretetét és a fej­lesztésre való törekvést. Évtizedek szoros munkájának termése az itt közölt kutatási eredmény, bár akkor még nem állt egy összefogó szerv mögöttük. Mennyivel in­kább számíthatunk munkásságukra most, amikor a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság koordinálja, irányítja kutatásaikat. Azonbain az egyéni munka akkor teljesedik ki, ha azt műszerekkel, felszereléssel, laboratóriumi vizsgá­latokkal segítik a szakintézmények. Örömmel tapasztaltuk, hogy a közvélemény felis­merte a Fertő tó rendkívüli tudományos és gazdasági értékét és kezdeményezésünket mind a hivatalos, mind a társadalmi szervek eddig is támogatták. Reméljük, hogy ezt a megértést — kiadványunkban közölt tanul­mányok olvasása — fokozni fogja. Külön kell kiemelnem azt a kollegiális baráti együttműködési készséget, amelvet az osztrák szakem­berek tanúsítottak irántunk. A közös Fertő tó fejleszté­se csak egyeztetett kutatás és tervezés alapján alakul­hat ki egy olyan tájegységgé, amelvnél a természeti sajátosságokat az emberi elme a legjobban, a legszeb­ben igyekszik kialakítani. A Fertő táj földrajzi helyzete, éghajlata, szikes jellege, állat- és növényvilága különleges tudományos és gazdasági értékeket jelent, ezeknek tanulmányozása nemcsak Magyarország és Ausztria, hanem más orszá­gok szakembereit is érdeklő kutatási feladat. Munkánk tehát nemcsak hazánk érdeke, hanem azt értékelni és hasznosítani fogja a tudományos világ szélesebb rétege is. \ 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom