Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr.Gerber Pál: Beszámoló a tatabányai „Bányavíz elleni védekezés és a bányavíz-hasznosítás” című ankétról

Alakuláskor a szegedi hidrológusok. geográfusok, geológusok, biológusok és a hidrológia iránt érdeklődők sorából 72 fő kezdte meg az aktív munkát, melynek első fontosabb témája a Tisza csatornázásával kapcsolatos és Szeged városát érintő kérdések munkabizottságokban, majd ennek alapján a Szegeden 1953 június havában tartott két napos ankét tárgyalásai során való tanulmányozása volt. A tárgyalások eredményeképpen kiviláglott, hogy Szegeden a Tisza folyón az eredetileg tervezett magassággal duzzasztóművet építeni nem szabad és ezzel az ez irányban folyó tervezéseknek az ankét határozott irányt mutatott. Az évek során a nyári hónapok kivételével minden hónapban legalább egy előadást tartott a csoport és ezeken nagy százalékban a fenti célkitűzéseknek megfelelő kérdéseket tátgvalta. Munkabizottságok tárgyalták Szeged város vízellátásának kérdéseit, amelynek zárójelentése Szeged távlati fejlesztési tervének összeállításához nyújtott segítséget, majd a fűszerpaprika ömtözéses termelését tárgyaló munkabizottság zárójelentése kapott megfelelő elismerést A 10 év munkálkodásának fontosabb eseményei közé tartozik az 1957-ben, a vízügyi műtárgyak szabványosításával foglalkozó országos ankét, melynek határozatai ebben az országos fontosságú kérdésben iránytmutatók voltak. 1958-ban országos visszhangot váltott ki a talajvízmozgás törvényszerűségét vizsgáló vitadélután, amelyen két e kérdéssel foglalkozó, de egymással nem egészen azonos nézeteket valló szakemberünk fejtette ki véleményét. A rendkívül érdeklődéssel kísért előadások, és az azt követő széleskörű vita a kérdést ugyan nem oldotta meg. de annak helyesebb irányban való vizsgálását_ minden bizonnyal elősegítette. Az évek során munkabizottságok foglalkoztak a hévizek hasznosításával. Szeged város és közvetlen környéke vízügyi kérdéseivel foglalkozó monográfia felülvizsgálatával, az algyői vízrendszer komplex hasznosításával, Kunfehértó gazdasági hasznosításával, és egyéb a Délalföldet érintő hidrológiai kérdésekkel. Egyik legnagyobb rendezvénye volt a csoportnak a múlt évben Szeged város tanácsával és a Hazafias Népfronttal közösen megrendezett és Szeged fürdővárossal foglalkozó két napos ankét. Ennek során országunk kiváló geológusai foglalkoztak a hévíz feltárás szegedi lehetőségeivel és szélesebbkörű orvosgárda tárgyalta á balneológiai lehetőségeket. Az Üjszegeden az ankét óta végrehajtott csaknem kétezer méteres mélyfúrás teljes mértékben igazolta a geológusok feltevéseit. A 10 év során a csoport összesen 140 előadást rendezett. amelyből 64 előadás, tehát az összes előadásnak 46%-a hidrológiai vonatkozású volt, 17, azaz 12%-a balneológiai. 8, azaz 5,7% földrajzi, 6. tehát 4,3% geológiai, 3. azaz 2,1% biológiai, 2, azaz 1.4% erdészeti vonatkozású volt, és 40 előadás, tehát az összes előadások kb. egynegyedében egyéb tárgyról szólott az előadó. Ez utóbbi előadások rendszerint külföldi tanulmányutak ismertetéséről szólottak és a Hidrológiai Társaság célkitűzéseivel mindenkor összhangban állottak. Az elmúlt évtizedben 35 munkabizottságban fejtették ki a tagak munkásságukat, 10 ankétot, közte 3 országos ankétot rendezett a csoport, s a tagok és részben azok hozzátartozói 15 tanulmányúton vettek részt. A hozzátartozók részvétele a csoportnál kialakult és egy-két családias jellegű uitakra utal, amelyeken a tagoknak egymást, nemcsak az előadásokon, nemcsak a tudományos összejövetelek vitáiban, hanem közeli emberi vonatkozásaiban is megismerni alkalmuk volt. A csoport elnöke részéről tartott és a 10 éves munkásságot ismertető előadás után dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke tartotta meg előadását: „Vízgazdálkodásunk jövő feladatai és a Magyar Hidrológiai Társaság" címmel. (Az előadás anyagát a Hidrológiai Tájékoztató 1963. júniusi számában közöljük. — Szerk.) A, nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadott előadás után dr. Vitális Sándor a csoport három legtöbbet munkálkodó tagjának Dévény István elnöknek, Balló Iván ügyvezető elnöknek és dr. Aldobolyi Nagy Miklós egyesületi tagnak jutalmul 10 napos romániai útra szóló részvételi jegyet nyújtott át. Az ünnepség után a résztvevők barátságos hangulatú klubesten vettek részt. Dévény István Beszámoló a tatabányai „Bányavíz elleni védekezés és a bányavízhasznosítás" című ankétról Nagy érdeklődés kísérte a Magyar Hidrológiai Társaság, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület tatabányai csoportja közreműködésével 1962 december 7-én rendezett egész napos ankétot. 250 fő részvételével vitatták meg a bányavíz elleni védekezés és a kiemelt víz felhasználásának kérdéseit. s Dr. Vitális Sándor elnöki megnyitója után a délelőtti előadásokat dr. Ajtay Zoltán „A bányavíz elleni védekezés mai helyzete és távlati kilátásai" c. előadása vezette be. A karsztvíz elleni védekezésben az országosan elért eredményeinket, a karsztvíznek, mint a széntermelést akadályozó tényezőnek gazdasági kihatásait ismertette, majd foglalkozott a karsztvíz elleni védekezés még megoldandó kérdéseivel. A kiemelt bányavíz jövőbeni várható alakulásásról közölt adatokat. Becker Ferenc és Reviczky Ferenc hozzászólásaikban a tatabányai aktív vízvédelem készülő objektumait ismertették. Dr. Gál István a karsztvíz elleni védekezés gazdasági kérdéseivel foglalkozott, majd a kiemelt bányavíz mezőgazdasági felhasználására vonatkozó terveket adta elő. Dr. Mórotz Kálmán a nagymennyiségű karsztvíz emelésével járó gazdasági kérdéseket taglalta hozzászólásában, Dr. öllős Géza igen értékes vizsgálataiban a hasadékos kőzetekben történő vízmozgásokat kisminták alapján tanulmányozza. Erről szóló beszámolóját érdeklődéssel hallgatta az ankét közönsége. Schmieder Antal és Venkovits István hozzászólásaikban a kísérletek továbbfejlesztését, e célból üzemi vizsgálatokat javasoltak. Dr. Gerber Pál, a tatabányai medence karsztvíztükrének alakulását ismertette a bányászkodás kezdete óta, és foglalkozott az aktív vízvédelem eredményeként bekövetkező nagyobb méretű vízszíncsökkenésekkel, ezek távolabbi kihatásaival. Dr. Sólyom Ferenc és Pataki Sándor további adatokkal egészítették ki az előadást, majd a vízszíncsökkenésnek a tatai forrásokra gyakorolt hatásának részletesebb vizsgálatát javasolják. A délutáni ülésszakon dr. Kessler Hubert a karsztvízszín nagyobb területen, hosszabb ideig történő megfigyelésének eredményeit ismertette, majd javaslatában a bányászati és vízellátási szakemberek jobb együttműködését szorgalmazta az ipari és ivóvízellátás megoldására. Bányavidékek ivóvízellátásával kapcsolatos kérdésekről beszélt Szakváry Jenő hozzászólásában. Zoller József előadásában az Általér-völgyi regionális ipari és ivóvízellátás kérdéseivel foglalkozott, 86