Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Dr. Bendefy László: Közép-Európa legbővebb hévízű kútja

mely 1728 mVnap vízmennyiségnek felel meg, amely érték a veszteségekkel csökkentendő. Az említett tározó építési költsége kb. 15—20 millió Ft, amelyhez a vezeték és a víztisztítás költsége hozzászámítandó. Tekintettel arra, hogy az említett tározónál sem vízföldtani feltárás, sem hidrológiai vizsgálat nem történt, tározós vízkivétel esetén célszerűnek tartanánk Kőszeg környékén megvizsgálni, hogy víztani, vízföldtani és gazdaságossági szempontból kedvezőbb hely nincs-e. A tározás előnye: a távlati vízigényt fedezi, nincs kitéve esetleges ipari szennyeződésnek, nem függvénye a határon túl folytatandó vízgazdálkodásnak, így a víz minősége közel állandónak tekinthető. A vízmű egy helyen alakítható ki, ezáltal a víztermelés üzemköltsége gazdaságosabb. Hátránya: a nagy építési és az állandó víztisztítási költség. összefoglalás. Kőszeg város távlati — 900 m

3i nap — többlet vízigényét mélyfúrású kutakból mennyiségi és minőségi okok miatt, a várostól D-re fekvő terület felszínközeli rétegeiből minőségi okok miatt nem lehet kielégíteni. A város vízigénye az alábbiak szerint oldható meg: 1. A várostól É-ra fekvő Gyöngyös kavicsteraszra telepítendő kutakból 500—600 m

3i nap vízmennyiség a Nemezgyár felett kitermelhető, azonban a város teljes vízigénye nem fedezhető. A kitermelhető vízmennyiség a Gyöpgyös patak természetes vízhozamának függvénye. 2. A Hétvezér forrásból atlagosan 350 m

3i nap vízmenynyiség fedezhető, így az 1. alatti megoldással együtt a távlati teljes vízigény biztosítható. Ennél a megoldásnál azonban a gazdaságosság kérdését kell előtérbe helyezni. 3. A Nemezgyár feletti Gyöngyös szakaszból felszíni vízkivétellel a távlati vízigény az év nagy részében fedezhető. Ennél a megoldásnál nehézséget jelent, hogy 10 éves átlagban rövidebb ideig fegyhetes, időközönként 1—1 napig) a szükséges vízigény a kis vízhozam miatt nem biztosítható. Figyelembe kell itt venni, hogy a kis vízállásnál a Gyöngyös szennyeződése töményebb. Ezért a Gyöngyös patakból történő nyiltvízkivételt szintén mérlegelni kell. Minden esetben részletes vegyelemzésre és viszgálatra van szükség annak meghatározására, hogy a Gyöngyös vizét milyen tisztítási fokozatokon kell keresztülvezetni. 4. A város teljes vízigényének fedezésére legalkalmasabbnak látszik a tározóból való víznyerés. A tározás kérdését tehát részletesebben meg kell vizsgálni és a kedvezőnek látszó helyeken víztani és vízföldtani vizsgálatokat kell végezni annak meghatározására, hogy egy esetleges tározó kialakítása a legalkalmasabb helyen történjen. Tározás esetén szintén szükséges a víztisztítás, de a víz minősége közel állandónak mondható. Közép-Európa legbővebb hévizű kútja DR. BENDEFY LÁSZLÓ Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Az 1930-as években hazánkban nagyobb ütemben megindult szénhidrogénkutatások során, különösen pedig az eredménytelen legelső budafapusztai mélyfúrás után, a kutatók figyelme mindinkább a Rába—Répce völgye felé irányult. 1935—1937 között elkészült a Mihályi 1—5 sz., kőolaj és földgáz szempontjából eredménytelen öt mélyfúrás, mire a szénhidrogénkutató fúrások a Kisalföldet évtizedeken át messzire elkerülték. 1957-ben a büki (Vas m.) másodlagos gravitációs maximumra telepítette a Kőolajipari Tröszt a Bük 1. számú, majd attól 1309 m távolságban, a maximum keleti szárnyára a Bük 2. számú mélyfúrását. (1. áfyra). A Bük 1. sz.® mélyfúrás összesített rétegsora az alábbi. 0—10 m pleisztocén; 10—935 m felsőpannóniai; 935 —1003 m alsópannóniai és 1003—1282 m paleozoikum (devon). A 10 m vastag pleisztocén rétegsort barnás-szürke kavicsos homok képviseli. A felsőpannóniai emelet legfelső színtje 10—80 m között sárgás-szürke és szürke kavicsos homok váltakozó szemcsenagyságú és színű rétegeiből áll. 80—318 m szürke, sárgásszürke, kékesszürke agyag: 318—796 m világosszürke agyagmárga változatos színű és vastagságú homokkőcsíkokkal; 796—834 m ugyanaz, de fás barnakőszén csíkok is közbetelepültek; 834—935 m világosszürke homokkő és hasonló színű agyagmárga váltakozó rétegei, az utóbbiakban homokkő és (854—860 m között) fás barnakőszén csíkok. Az alsópannóniai emelet 935—1003 m között ugyancsak hasonló színű homokkövekből és homokkőcsíkokkal tarkított agyagmárgákból áll és jól meghatározható ősmaradványokat tartalmaz. így 935—937 m-ben világosszürke agyagmárgából Silicoplacentina hungarica és egy másik Silicoplacentina sp. került elő. 997—1003 mben, ugyancsak barna homokkőcsíkokkal tarkított világosszürke agyagmárgából Limnocardium cfr. triangula,tocostatum, Limnocardium sp. Halaváts, Congeria czjzeki Hörn, Ostracoda sp.-t, stb. Ebben a rétegsorban 992 és 997 m között világosszürke homokkövet harántoltak, amelyet a fúrásnapló COj-gyanúsnak jelzett. A paleozoikum rétegsora dr. Ferencz Károly szerint a következő: 1003—1017 m szürke, kristályos dolomit, 1017—1020 m szürke, szürkésfehér mészkő, 1020—1030 m szürkésfehér, meszes kötőanyagú dolomitbreccsa, 1030—1032 m szürke, kvarceres dolomit, 1032—1092 m szürkésfehér, meszes kötőanyagú dolomitbreccsa, kvarceres dolomitcsíkokkal, 1092—1097 m szürke, kristályos dolomit, 1097—1104 m világos szürke, erősen meszes kötőanyagú dolomitbreccsa, 1104—1123 m szürke, kristályos dolomit, 1123—1125 m szürke, meszes kötőanyagú dolomitbrecscsa, 1125—1136 m szürke, kristályos dolomit, 1136—1150 m szürke, meszes kötőanyagú dolomitbrecscsa, 1150—1159 m szürke, kristályos dolomit, 1159—1164 m fehér, szürkésfehér márvány, 1164—1170 m szürke, kristályos dolomit, 1170—1181 m szürke, meszes kötőanyagú dolomitbrecscsa, 1181—1187 m szürke, kristályos dolomit. 1187—1196 m sötétszürke, erősen meszes kötőanyagú dolomitbreccsa, 1196—1212 m szürke, vékony kalciteres dolomit, 1212—1220 m szürke, kvarceres dolomit, 1220—1229 m világos szürke, meszes kötőanyagú dolomitbreccsa, 1229—1243 m sötétszürke, kvarceres dolomit. 1243—1245 m feketésszürke, kvarciteres dolomit, 1245—1258 m szürke, kvarceres dolomit, 1258—1266 m szürke, meszes kötőanyagú dolomitbrecscsa, 1266—1282 m szürke, kristályos dolomit. Bük 2. sz. mélyfúrás összefoglaló rétegsora: 0—25 m pleisztocén; 25—975 m felsőpannóniai: 975—1235 m alsópannóniai; 1235—1280 m középső miocén (tortonai emelet) és 1280—1486 m paleozoikum. A tortonai emelet üledékeit 1203—1235 m között szürke kemény agyagmárga képviseli Congeria sp.-el, lö