Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Nagy L. Dénes: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútjáról

pítő fogja a szennyvizet tisztítani. Valamennyi átemelőt túlfolyóval is elláttak. Üzemzavar esetén a túlfolyón keresztül a szennyvíz a Siut-Ghiol édesvizű tóba jut. A tó egyébként vízisport célokra szolgál és környezetét most rendezik. Jelenleg még csak az I. sz. kétszintes ülepítő és két átemelő valósult meg. Az ülepített szennyvíz 350 mm 0-jű acélcsövön át jut a Fekete tengerbe, a partéltől számított 320 m távolságra, ahol a tenger kb. 5 m mélységű. A hálózat teljes kiépítése után 600 mm 0-jű acélcsövet fognak fektetni, amely a partéltől legalább 700 m távolságba nyúlik be. A tenger itt már kb. 15 m mélységű. A tengerbe vezetett acélcsövet a parton állították össze és hajóval húzták be a kívánt mélységig. Helyenkénti lecölöpözéssel rögzítették. A szennyvíz tisztítását ellátó kétszintes ülepítő jellemző alaprajza, illetve keresztmetszete szintén a 7. ábrán látható. A szennyvíz -minimálisan 1,5—2 órát tartózkodik az ülepítő térben, az iszapot pedig félévenként távolítják el és a virágkertészetben hasznosítják. A szennyvízátemelők 8 m 0-jű szívóaknából és díszesen kiépített felépítményből állanak. A tizenkétszög alaprajzú felépítmény a környezetbe beilleszkedik. Az érkező szennyvíz először egy 50 mm-es lyukbőségű rácson folyik át és csak azután jut a szívóaknába. A rácsot kb. hetehként kétszer tisztítják. Az átemelőként alkalmazott 2—2 db szivattyú függőleges tengelyű és dugulásra egyáltalán nem hajlamos (francia gyártmányú szennyvíz-szivattyúk). Mamaian kívül a Konstancától délre fekvő Techirghiol reumatikus gyógyfürdőt, valamint Eforie egyesített üdülőtelepet látogattuk meg. Ezek vízellátása is karsztvízre támaszkodó kutakból történik. Csatornázásuk elválasztó rendszerű. A szennyvíz két közbenső átemelő közvetítésével jut a Dél-Eforie-ban levő szenyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telepen 5 db kétszintes ülepítő biztosítja a szennyvíz előtisztítását (4. kép). Az ülepítők jellegzetes alakját a 8. ábra tartalmazza. A kétszintes ülepítő kialakítása elvileg a 4. kép. az eforiei szennyvíztisztítótelep Mamaia-i ülepítőhöz hasonló, a körítő falakat azonban 2 db háromnegyed hengerből alakították ki. A nehéz építési viszonyok miatt választották ezt a statikailag kedvezőbb formát. A szennyvíz átfolyását, illetve beés kivezetését úgy oldották meg, hogy az mindkét irányban átvezethető az ülepítő téren. * Az ülepítőterek 1.5—2 óra minimális átfolyási időt biztosítanak. A leülepedett és kirothadt iszapot 6 havonként emelik ki ós trágyázásra használják. Az ülepített szennyvizet 200 ha nagyságú területre juttatjáK, ahol öntözései hasznosítják. Eforie maximális üdülőszáma kb. 20 ezerre tehető és így 1 ha-ra mindössze 100 lakos terhelése jut. A fajlagos vízfogyasztás azonban több mint kétszerese a nálunk szokásos mennyiségnek (kb. 400 l/fő/nap) és ezért érthető a nagy öntözőterület beállítása. Jelenleg e területen kukoricát teimeltek. A nyári meleg napokon az öntözőtelép eléggé érezhető bűzt terjesztett. Az üdülőtelep közelsége miatt e jelenség, illetve megoldás nem a legszerencsésebb. Csapadékos időben a szennyvizet a Fekete-tengerbe bocsátják. Dobrudzsa területe aszályos, évi csapadék átlaga Nagyalföldünknél is kedvezőtlenebb. Éppen ezért a romániai vízügyi szakemberek a terület mielőbbi öntözését tűzték ki célul. Az öntözővizet kutakból fogják nyerni. Az öntözési program keretében, illetve annak előkészítésére építették ki ilymódon a Murfatlar-i állami szőlőgazdaság öntöző berendezését. Murfatlar Konstancától kb. 25 km-re nyugatra fekszik. Románia egyik leghíresebb szőlőgazdasága. Teljes területe 80 ha, melyből 60 ha-t öntöznek. Az öntözés átlagosan 50%-os terméstöbbletet eredményezett. Kísérleti úton megállapították, hogy az öntözés akkor a leghatásosabb, ha az elöntözött víz a talajban 75%-os telítettséget biztosít. Általában 2—3 év alatt az öntözőmű beruházásának költsége megtérül. A területen esőztető és barázdás öntözést alkalmaznak. Az esőztető öntözés esetében használt szórófejek 25 m 0-jű területet szórnak be. E szórófejek 3—5 liter vizet fogyasztanak másodpercenként. A barázdák — minden második sor között — 300 m hosszúak és 1—1 barázda 0,3 1 vízmenynyiséget kap másodpercenként. Kb. 4 óra idő szükséges ahhoz, hogy a víz a barazda végére eljusson, AZ öntözővíz földalatti vezetéken jut a táblák szélére, ahonnan repülő vezetéken jut a szórófejekhez. Két dolgozó naponta 2 ha területet tud akár egyik, akár másik módszerrel megöntözni. Az öntözővizet 2 db 20 m mélységű, 3 m 0-jű aknakutakból nyerik. A „Román OVF" jóindulatából Murfatlaron nemcsak a szőlőöntözést, hanem a termelt szőlő, illetve bor minőségét is módunkban volt megízlelni. Hivatalos fogadás keretében 11 féle bor kóstolását és azok osztályozásált is végrehajtottuk. Sajnos, az általam legjobbnak minősített „Murfatlar 2", „Sardonne" borokból mintát nem áll módomban a beszámolóhoz mellékelni. A tengerpart megismerése után és a Dunán újra átkelve, útunkat Moldovában folytattuk. Az érintett kisebb városok (Focsan, Adjud, Bacau, Onest stb.) hatalmas fejlődésről, jelentős életszínvonal emelkedésről tanúskodnak. A meglátogatott békási ..Lenin" erőmű pedig a vízerő hasznosítás fejlesztésének igen fontos láncszeme. A békási „Lenin" vízierőmű a Keleti Kárpátok középső részén fekszik. 1955—61 között a Bistrita folyón Bicazul község fölött duzzasztót létesítettek. A keletkezett mesterséges tó helyéről 5 kis községet és számtalan elszórt lakóházat telepítettek ki. A tó kereken 35 km hosszú, 5000 ha felületű és 1,25 milliárd m

3 vizet tárol (9. ábra). A duzzasztó vasalt betonból készült. A gát teljes magassága 127 m, melyből 25 m az eredeti folyó 65