Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Dobos Irma: Regionális vízmű tervezése

A táróból kitermelt víz minőségileg megfelelő volt (3. táblázat), bár a fás barnakőszenes rétegeken és a felhagyott vágatokon áthaladva elsősorban szulfát és kloridtartalma megnövekedett. Összefoglalás Szendrő és környékének vízföldtani viszonyait vizsgálva összefoglalóan az alábbiakat állapíthatjuk meg. A pleisztocén—óholocén téraszrétegek feltárásaink alapján kis vízadó képességűek, vízminőségük erősen változó, általában nagy keménységűek, nagy klorid- és szulfát tartalmúak, szennyezettek. Az alsópanrióniai rétegeket feltáró kutatófúrások a kedvezőtlen vízhozamok miatt gyakorlatilag meddőnek tekinthetők. Vízminőségét nagy keménység, nagy szulfát- és klorid tartalom jellemzi. A karsztvizek — mint az előzőekből is kitűnik — minden esetben szerkezeti vonalak mentén jelennek meg. A szalonnai karsztvízforrás átlagos hozama 1200 l/p a 160 m A. f-i szinten. A szendrői forráscsoport átlagosan 700 1,/p vízmennyiséget szolgáltat a 140,0 m A. f-i szinten. Ugyancsak vető mentén történő vízutánpótlódása volt a Winter-tárói karsztkutaknak, melyeknek hozama eredetileg 5000 l/p volt. A karsztvíz szakszerű feltárás esetén ivóvízminőség követelményeinek is megfelel. Szendrő és környékén karsztra telepített vízművet nem ismerünk, bár mind a minőséget mind pedig a mennyiséget tekintve is gazdaságosan és biztonságosan üzemelő vízművek létesíthetők. Tekintettel arra, hogy a Borsodi Regionális Vízműbe a vizsgált területre eső helységeket: Szalonna, Szendrő, Szuhogy, Szendrőhád, Galvács és Abod nem kapcsolják be, így azok megfelelő minőségű vízzel való ellátását elsősorban a karsztvíz megcsapolásával lehetne megoldani. Regionális vízmű tervezése Dunapataj és Kaloc?a között DR. DOBOS IRMA Országos Vízkutató és Fúró Vállalat A Bács-Kiskun megyei Tanács Dunapataj, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Úszód, Foktő község, valamint Kalocsa város egységes vízellátását regionális vízmű létesítésével kívánja megoldani. A felbecsült vízszükséglet 7000—8000 m

3/nap. Az előzetes tervezés a vízmű helyét Géderlak és Dunaszentbenedek közötti területrészen jelölte ki, a dunaszentbenedeki erdő K-i részén, amely jelenleg mezőgazdasági művelés alatt van. Ez a hely igen kedvezőnek látszott elsősorban telepítés szempontjából, mivel Dunapatajtól kb. 8 km-re, Kalocsától kb. 12 km-re fekszik s azonkívül a vízföldtani viszonyok is alátámasztották a vízbeszerzés lehetőségét. A települések vízellátottsága A legészakibb község Dunapataj, ahol már működik törpevízmű az 1953-ban létesült 244,3 m mélységű artézi kúton, amelyből eredetileg 1220 l/p vízmennyiséget termeltek ki a felszín felett 4,2 m-es üzemi szinten. Ma már gépierővel üzemeltetik, azonban a vízszükségletet még így sem fedezi, s ezért 1961-ben újabb vízmű kút létesítését vették tervbe. Ennek mélységét 110 m-re terveztük, megvalósítására'még nem került sor. A megcsapolt 218,0—240,5 m közötti vízadó rétegből a kitermelt víz csupán nagy kloridtartalma eshet kifogás alá, mivel az 628—750 mg/l között változott amely jóval a megengedett érték felett maradt. A vízműkúton kívül 10—20 m közti mélységre 46 db belógós kutat telepítettek, s azonkívül 4 db 20—30 m közti csőkút létesült. A vízadó réteg már 4—5 m-től összefüggően 19—20 m-ig fejlődött ki, s ezek a kismélységű kutak általában ezt a réteget tárták fel, de mélyebb vízadó szint is kifejlődött. Különösen a csőkutakkal igen kedvező vízhozamot értek el, átlagosan 3— 400 1 ip-et, 1—2 m-es leszívás mellett. A belógós kutak túlnyomóan kis vízmennyiséget szolgáltatnak, s ezt elsősorban az üzemeltetés módja határozza meg. Igen sok közöttük a magán- és a kis vízigénnyel működő közületi kút. A mélyebb vízadó rétegek már a felsőpannóniai összletben fejlődtek ki, de ezekre már jóval kevesebb kutat telepítettek. A rétegvizek kémiai összetételét a kloridtartalom változása jellemzi leginkább. 131,0—147-,Om között 218,0—240,5 m között 310,0 m-ből 260—262 mg 1 klorid 628—750 mg 1 között 522,0 mg/'l között 85,0— 95,0 m között 96.0—100,5 m között 106,0—113,5 m között 112,2—125 5 m között 10— 14 mg/l klorid 190 mg/l klorid 240 mg/l klorid 950 mg/l klorid A 90 m alatti rétegekből — különösen az újonnan létesített kutakból — 200—300 l/'p vízmennyiséget is ki lehetett termelni. A vastartalom meglehetősen változó értéket mutat és az valószínűleg a rétegből, de agresszivitásból is származik. Jellemző még ezekre a rétegekre, hogy 80—90 m alatt már felszökő vizet adnak. A lemélyült 58 db kút az üzemeltető, (a) a kút állapota, (b) valamint a területi megoszlása (c) szerint a következő: a) magánkút közületi közkút b) működik használaton kívül betemetve c) belterületi külterületi 26 db 25 db 7 db 50 db 6 db 2 db 40 db 18 db Ahhoz, hogy megállapítsuk a község vízellátótts.'igát, kizárólag a közkutakat, s esetleg a magánkutak t vehetjük figyelembe. A közületi kutak főleg a

z ipari vízigényt elégítik ki s ezért a lakosság vízellátásában nem vesznek részt. Az összes kitermelt víz (kül- és belterületen) 1086 l/p, amely látszólag igen kedvező. Amennyiben csak a közkutakat vesszük figyelembe, úgy ez az érték 267 1/p-re csökken. Ez a vízmennyiség több kút között oszlik meg, így a község vízellátottsága semmiképpen sem minősíthető kedvezőnek. Dunapatajtól DNy-ra, a Duna mellett fekszik Ordas község. Területén összesen 13 db kút létesült. Ebből 8 belógós, s alig 20—30 l/p-et szolgáltatnak, míg a csőkutak közül (2 db) a legutóbb lemélyített 630 l/p-et, a korábbi 200 l/p-et adott. A 200—300 m közötti mélységű 3 kút vizére igen kevés elemzés áll rendelkezésünkre. Mint az eddigiekben, itt is a klorid-tartalmat vesszük vizsgálat alá. Itt kivételesen a klorid csak 58—82 mg/l mennyiséget ért el. Ezek a kutak is már pozitívak, s felsőpannóniai réteget csapolnak meg. A közkutak közül a Dózsa Gy. és Nyárs u. sarkán levő 262,0 m-es működik hálózatba. A község területén az alábbi vízadórétegek ismeretesek: 43