Hidrológiai tájékoztató, 1962
1. szám, április - Rajczi Kálmán: A vízgazdálkodási létesítmények beruházási program készítéséhez szükséges egyes műszaki-gazdasági mutatók képzésének lehetősége
A vízgazdálkodási létesítmények beruházási programkészítéséhez szükséges egyes műszaki-gazdasági mutatók képzésének lehetősége RAJCZI KALMAN EM Mélyépítési Tervező Vállalat A beruházási program az alapja a beruházások népgazdasági és műszaki tervezésének, valamint ellenőrzésének. Ebből következik az, hogy a tervezett vízgazdálkodási létesítményre, elsősorban az egész beruházásra az átfogó — tehát a teljes megoldást felölelő — gazdaságossági számításokat a beruházási program, illetve a szükség szerint készítendő programtanulmány során kell elvégezni. Ezt indokolja az is, hogy az optimális megoldáshoz általában változatokban történő tervezés szükséges, ezeket a kiviteli terv szintjén pedig már nem lehet elkészíteni. A kiviteli tervezés tehát a már kialakított és a programban jóváhagyott optimális megoldás részlettervezése. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kiviteli tervezés során nem szükséges további gazdaságossági számításokat végezni, de ezek a számítások már csak részletkérdésekre — szerkezeti elemek, organizációs részletproblémák stb. — vonatkozhatnak. Programtanulmány készítésekor az árelemzésen alapuló részletes költségvetés készítése nélkül költségbecslések segítségével kell a gazdaságosság színvonalát elsősorban meghatározó műszaki adatokat a gazdaságossági számítás során felhasználható költségadatokká átalakítani. Kiindulás tehát a műszaki adatokra vonatkozó normatívaképzés lehetőségeinek a v'^.sgálata. Ha ezen mutatókat sikerülne kialakítani, az eleve nagy segítséget adna a gazdaságtalan változatok számítás nélküli kiselejtezéséhez, illetve az alapváltozat kialakításához. Az is tény azonban, hogy az alapváltozat vizsgálata sem történhet csak egy mutató alapján, mert mindennemű gazdaságossági vizsgálat a beruházások sokoldalú jellemzésén alapulhat csak és ez vonatkozik a műszaki mutatókra is. Az eddigi tapasztalataink szerint a műszaki mutatók területén az országos átlagértékek meghatározása csak igen nagyszóródású adathalmazból lehetséges. Ez a szóródás a még eleve gazdaságtalan megoldások kiszűrése után is nagy. Ez azt látszik igazolni, hogy a vízgazdálkodási létesítményeknél csak az adott hely és az adott vízgazdáldokási igény pontos ismerete alapján lehet megállapítani a megoldásokat, melyek közül megegyezésszerűen kell kiválasztani a legkisebb beruházási ráfordítást igénylő változatot és azt kell alapváltozatnak tekinteni. Ezen véleményünk alátámasztására az alábbi statisztikai adatgyűjtésünket közöljük: Ipartelepek csapadék és szennyvízcsatornázása Terület Csapadék-.szennyvíz-, Csapadék-, szennyvíz-, ha csatornahossz m csatomaigény m 0,94 354 385,0 2,00 361 — 181,5 — 5,00 2477 996 495,0 199 9,25 3914 — 423,0 — 10,00 988,5 938 98.9 93,9 10,00 2100,0 — 210,0 — 20,80 4028,0 1499 206,0 216,0 57,99 14 222,5 6433 246,0 179,0 Vezetékfajta Az adatok kis száma természetesen nem adhat megnyugtató képet, de nem kétséges, hogy nagyobb számú adat felhasználása is ehhez hasonló képet adna. A csapadékcsatornázás átlagos fajlagos hosszánál mutatkozó eltérés +100 és —60%. Hiába dolgoznánk ki tehát 10—13%-os ingású költségnormatívákat — mert erre van lehetőség — pl. az ipartelepek csapadékvízcsatornázására, a műszaki normatívák alkalmazásával eredményt nem érnénk el. Megállapítható tehát az, hogy ipartelepek csapadék- és szennyvízcsatornázása esetében tanulmányterv szinten készült egyedi tervezéssel lehet csak a megoldást meghatározni. Lakóépületek, lakótelepek csapadék- és szennyvízcsatornázása, valamint vízellátása esetében közismerten van összefüggés a csőhálózat hossza és a település laksűrűsége között. Az újabb kutatások alapján az ajánlható fajlagos vezetékhosszak értéke más új település és más továbbfejlesztendő régi városok esetében. Az ellátott népességhez viszonyított legkedvezőbb fajlagos hálózati értéket szembeállítva a régi településekkel a felszabadulás után épült új szocialista városaink mutatják az alábbiak szerint. Városnagyság 5000 fő 10 000 fő 20 000 fő 50 000 m/fő régi új régi új régi új régi új Vízellátás 5,1 1,8 4,8 1,3 3,0 1,0 2,2 0,7 Egyesített szennyvíz elvezetés 2,2 1,15 1,8 0,95 1,5 0,80 1,2 0,65 Elválasztott szennyvíz elvezetés 1,9 1,9 1,5 0,82 1,2 0,80 0,9 — Az adatok arra mutatnak, hogy lakótelepülések vonatkozásában műszaki normatívaképzésre van lehetőség. : ; 11 g <R A többi vízgazdálkodási létesítménynél e műszaki normatívákat nem vizsgáltuk. Ezen vizsgálatok elvégzése haszinos lenne, mert e mutatók segítségével — ahol azok kialakíthatók — fel lehetne tárni az esetleges túlméretezéseket, illetve a terv egyes részeiben lévő tartalékokat. A jövőt illetően már most felvetődik az a gondolat, hogy ezek a mutatók esetleg ki fogják fejezni azokat a feltételeket, amelyek a beruházás gazdaságosságát jellemzik és amelyek a beruházás gazdaságosságát befolyásoló tényezőkre kihatnak. Míg a műszaki mutatószámok az egyes létesítményekhez szükséges ráfordításokat természetes mértékegységekben fejezik ki (m, m 2, m 3 stb), addig az ún. költségnormativákkal a természetes mértékegységekben meghatározott ltéesítmény megvalósítási költségeit lehet megbecsülni. A felhasználók különbözősége szerint ezen normatívák három csoportra oszlanak: A) a népgazdasági tervezéshez szükséges normatívák B) a beruházási tevékenységhez szükséges normativák C) a műszaki tervezői tevékenységhez szükséges normatívák. Nyilvánvaló az, hogy ezen rövid cikk keretében . csak a műszaki tevékenységhez szükséges normatívákat lehet érinteni. Ezek a normatívák erősen differenciáltak és az egyes részletlétesítményekre vonatkozóan adják meg a beruházási költségeket, természetesen figyelembevéve az építés helyi adottságaiból származó költségváltozatokat is. Ha ez nem így lenne, akkor a műszaki tervezőink nem alkalmazhatnák őket. Ilyen normatíva pl. a vízellátás szakágon belül az 1000 m 3/nap teljesítményű vízkivételi mű létesítési költségében a szivattyúház költsége, természetesen figyelembevéve az építés helyi adottságaiból származó többletköltséget. Ezek a normatívák meggyorsítják a tervező munkáját, 11
