Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Papp Ferenc: A budapesti langyos- és melegforrások földtani múltja

sŐsorban eredeti rendeltetésükre, gyógykezelésre, gyógyfürdésre használjuk. 4. Fokozatosabban érvényt kell szerezni a vízjogi törvények betartására. 5. Javasolhatjuk, hogy a Fővárosi Tanács olyan rendeletet adjon ki, hogy minden olyan tervezést, amely bármilyen kapcsolatban van a budapesti gyógyvizekkel, csak a Fővárosi Tanács VB Közműigazgatóságának előzetes engedélyezésével lehessen folytatni. 6. Ki kell dolgozni és érvényt kell szerezni a budapesti gyógyforrások védőterületének. összefoglalva mondhatom hogy az egész világon nincs még olyan nagyváros, amelynek területén oly sok bővizű meleg gyógyforrás lenne, mint fővárosunkban. A meglevő és a még feltárható gyógyvíz mennyiség azonban Fővárosunkban sem áll korlátlanul rendelkezésre. Ezért annak legésszerűbb, leggazdaságosabb felhasználására kell törekedni. A feltörő vizek gyógytényezői olyan kiválóak, hogy azok leggazdaságosabb felhasználására elsősorban és fokozottan a gyógyfürdőkben biztosítható. Ezért a hévizet, mint fűtési meleg energiaforrást Budapesten csak másodlagosan szabad figyelembe venni. Budapest gyógyforrásai népegészségügyi szempontból nagy jelentőségűek, főként mozgásszervi megbetegedésekre, szív-, bőr-, idegés más különféle betegségek gyógyítására alkalmasak. Idegenforgalom szempontjából döntő jelentőségű a megfelelő gyógyforrás és gyógyfürdő hálózat fejlesztése és kiépítése. Az Egészségügyi Minisztérium által megadott egészségügyi irányelvek egyben állást foglalnak a gyógyvizek elsőfokú jelentősége mellett a gyógyhatással kapcsolatban, tehát az energiára való félhasználás másodrendű feladat, természetesen csak ha van rá lehetőség. Az ankét feladata, hogy egységesen állást foglaljon a budapesti gyógyvizek felhasználására vonatkozóan. Forrásaink megvannak, bőséges vízmennyiséget adhatnak fürdőépületeinknek és ezek értékében vált Budapest fürdővárossá. El kell dönteni, hogy a Budapesten feltárt gyógyvizeket kimondottan gyógycélokra szabadjon felhasználni, hogy egészségügyileg az egész nép javát szolgálják és ne energia céljára, amely révén csak a lakosság egyrészének juthat. A gyógyforrásoknak népegészségügyi jelentőségük van elsősorban, bár gazdaságpolitikai szempontok is jelentkeznek. De a szocialista tervgazdaságban mégis döntő az ember. A legnagyobb és leggyakoribb betegségek egyike a reuma, amely sok-sok munkaóra kiesést jelent. Ezeknek az állandó csökkentése szabja meg a budapesti gyógyforrásokkal való gazdálkodás döntő feladatát a jövőben. Azt az egyébként kézenfekvőnek látszó gondolatot pedig, hogy a földben tárolt nagy melegvíz mennyiségeket a főváros fűtésére, vagy más hasonló gazdasági célokra hasznosítsuk, nem tarthatjuk eredményesnek, mert már eddig is tapasztaljuk az utóbbi években a kettős célú igénybevétel •miatt a források hozamának és összetételének csökkenését. Ha ezt tovább engedjük és a gyógyvizek felhasználását nem szabályozzuk, egyszer az a meglepetés érhet bennünket hogy a meglevő források is elapadnak, vagy vízhozamuk jelentősen lecsökken. Ezt pedig meg kell akadályozni. Ha 600 millió forinton felüli összeget fektet be a Fővárosi Tanács a 15 éves távlati tervünk szerint Budapest korszerű fürdővárossá való kiépítésébe, ezért elsősorban a források bő hozamát kell biztosítanunk. A Hidrológiai Társaság feladata, hogy a szocialista Budapest a fürdők városa legyen, a források gyógycélokra való felhasználásának tudományos alapokra fektetett szabályozásával, irányelveinek megállapításával. A budapesti langyos- és melegforrások földtani múltja DB. F A P P FERENC Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem A budapesti langyos- és meleg gyógyvizek földtani múltja szorosan összefügg a jövőjükkel, a felhasználásuk kérdéseivel, a gyógyfürdők fejlesztési terveivel, illetve a hévizek ipari felhasználásának részletkérdéseivel. Ezeknek a langyos és meleg vizeknek a földtani múltját gondosan vizsgálva lehet csak helyesen tervezni, mert különben könnyen el lehet veszteni az észszerű alapokat, tévedni lehet és ez nemcsak gazdaságiműszaki szempontból, hanem ami ezeknél is fontosabb, egészségügyi szempontból, kifejezetten gyógyászati szempontból okozhat helyre nem hozható károkat. A budapesti hévizek közelmúltbeli állapotáról eltérő értékű megfigyelések adatai álltak rendelkezésre. Áttekintésünk alapja azonban azok a földtani szembetűnő s feltétlen megbízható adottságok legyenek, amelyek elsősorban a Budai hegyekben figyelhetők meg és melyeket összefüggésbe hozva olyan következtetéseket tehetünk, amelyek a jövő fejlesztésének lehetőségeit is ésszerűen megszabják. A budai langyos és meleg források kezdeti időszakát illetően elég határozatlanok vagyunk. A legtöbb esetben az ismertetések-leírások az új harmadidőszakból indulnak ki és csak általános célzások utalnak arra, hogy már a triászban is feltörhettek. Kétségtelen, hogy a triászra visszanyúló hévforrásnyomok igazolása vitatható. A triász mészkő és dolomit előfordulások helyén, részben a kovasavas kiválások, részben a porló lisztes szerkezet, a kőzetek sárga-vörös színeződése hévforrás tevékenységre vezethetők vissza. Az egyidejűség egyelőre ugyanúgy elfogadható, mint az az állítás, hogy a nevezett elváltozások utólag jöttek létre. A kovasavas kiválás, vagy átivódásr-beszüremkedés és ilyen esetben a kérdéses kőzet — tárgyalásunk esetében a dolomit — a kvarcitok keménységét közelíti meg. Ilyen kovásodott dolomit található a Gellért-hegy és Kisgellérthegy közötti Alsóhegy utcában, ahol a csatornaásás, építés alkalmával, a források feltörési vonalán a dolomit kovásodott. Erőteljes kovásodás: kalcedonképződés volt megfigyelhető a Gellérthegy D-i oldalában a Vízművek medencéinek építkezésekor, itt is a dolomit hasadékaiban lehetett találni szeszélyes alakú, ágas-bogas kalcedon kiválásokat, a triász képződmények járataiban. A Budai hegyek több pontján lehet találni a dolomitban kalcedon kiválásokat, így pl. a Jánoshegy K-i oldalában, a Hunyadiorom Zugligeti út 66. sz. alatti kőfejtőjében és még több helyen, ahol a dolomitot kőfejtők tárják fel. A dolomitban található szarukő kiválások: ezek vagy telérek, vagy gumók (ökölnyi nagyságúak), hasonlóképpen triász forrás-tevékenységre is visszavezethetők. Igen jól látni ezt a Denevér utca bevágásában a 42070/1930 villanyvilágítású vezetékoszlopával szemben, a Szabadsághegy DNy-i oldalában a Máriamakkra vezető sétaút melletti 8—10 m-es dolomit sziklacsoportban, továbbá a Hármashatárhegyen a Guokler Károly úton, a Viharhegy ÉK-i oldalában —ezeken a helyeken a szarukő telérek alakjában ékelődik közbe, jelezve a régi forrásjáratokat. Meg kell jegyezni, hogy gondosabb megfigyelések alkalmával a szarukő telérekben, ezeknek kovás anyagában szabad szemmel is láthatók parányi pirit kristályok. A hévforrás tevékenységre valló porló-lisztes szerkezet elég sok helyen figyelhető meg a Budai hegyek18