Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Virág Sándor: Budapest a gyógyfürdők városa

törmelékes üledéken át az agyagmárga felszínére jut és itt talajvizet alkot. A közvetlen szénfedő felett osztreás márga van, amely az Osztrea cserepek menynyiségétől függően jó vízvezető, ez esetben tároló. A Csukatói Bányák területének nagy részén a csapadékvíz minden nehézség nélkül lejut a telepekig, a fejtésekig. A Csukatói Bányák termelése napi 80 vagon körüli, vízemelése 1300 l/p, amely többszöröse a Katonacsapás emelt vizének. 2. Vízföldtani viszonyok. A Katonacsapás és a Csukatói Bányák két különböző kőzetfelépítésű látszatra összefüggés nélküli vízföldtani egység. A karsztos főnummuliteszes mészkőfelszín és a lapos domborzati terület vízföldtani megítélése különböző. Néhány barnakőszénkutató fúrás mélyítése közben végzett megfigyelések a két terület vízföldtani egységét bizonyították. A két terület közel azonos kiterjedesu, azonos a csapadékeloszlás, azonos a fejtés alatt álló telepek külszíntől mért mélysége. Eltérő a domborzat és a fedőkőzet. A Katonacsapás területére hulló csapadékvíz egyrésze nem tárolódik a karsztos főnummuliteszes mészkőben, teljességgel nem növeli a mező vízveszélyességét A rétegdőlés alapján a Csukatói Bánvák Béke lejtősaknájának mezője felé áramlik a víz. Vetők, eróziós roncsok, külfejtési gödrökön át a víz lehúzódik a csukatói osztreás márgába és abbt.n tárolódva, lassan áramolva jelenti a Csukatói Bányák vízveszélvességét. A csukatói mezőben a Katonacsapás felől dőlés irányban 16 db barnakőszénkutató mélyfúrást mélyítettünk. A fúrások zömében (11 db) az öblítőiszap 100%-os. 4 db fúrásban részleges veszteségét mértük. Egy fúrásban veszteség nem volt. A vízvesztő mindig a telep felett, 1 50—4.00 m-ben. az osztreás márga szintjében jelentkezett. Két fúrólyukban vízcsörgedezést. is lehetett hallani. Ugyanezen mezőben korábban mélyült fúrásból, az osztreás márgából felszálló vizet is kaptunk 60—80 l/p mennyiséggel. A Katonacsapason az osztreás márgaréteg nem tartalmaz vizet, az ide lehulló csapadékvíz útja tehát a főnummuliteszes mészkőn keresztül az agyagmárga felszínén és a repedésrendszerekben rétegdőlés irányában, vetők mentén át jut a Csukatói osztreás márgába, amely azt tárolja. Így egyértelmű a Katonacsapás kedvező, a Csukatói Bányák kedvezőtlen vízföldtani helyzete. A kedvezőtlen csukatói viszonyokat növeli annak lehetősége, hogy az Iker-akna felé levő 40 es 90 meteres levetok csapásvonala menten a víztároló osztreás márga nagyvastagságú oligocén agyagréteggel érintkezik s mintegy gátat képez. Az, hogy az Iker-aknában fedővízbetörés és egyáltalán fedővíz nincs, az nagyban ezzel magyarázható. Az Iker-akna napi 100 vagon barnakőszén mellett 80—100 l/p vizet emel, melynek 70%-a fekürétegvíz. 3. Összefoglalás. A Pusztavámi Szénbányák működő aknái közül a DISZ- és a Béke lejtősakna küzd a legtöbb fedővízzel. A Katonacsapás és az Iker-akna azonos feltártság mellett is jóval kisebb vizet emel. Hosszú ideig kérdéses volt, hogy a közel hasonló földtani. kőzettani viszonyok mellett miért olyan lényeges az eltérés vízföldtanilag. A csapadékvizeik és a rétegvizek aktív gyűjtőhelye a DISZ és a Béke lejtősakna, amelynek morfológiai helyzete átmenetet képez a karsztos sziklás Katonacsapás és a lankás, sík területű Iker-akna között (3. ábra). 1959 /geo 3. ábra. Az aknák 1959 és I960 évi átlagos vízemelésének százalékos megoszlása (I. Iker-akna, II. DISZ-lejtősakna, III. Katonacsapás, IV. Béke-lejtősakna) A Katonacsapásra hulló csapadék is a DISZ és Béke lejtősakna (Csukatói Bányák) fejtéseiben jelentkezik. Az így összegyűlt vizek okozzák a nagyobb teljesítőképességű szivattyútelepek kiképzésének és a nagyobb vízemelések szükségességét. A megelőző vízvédelem érdekében megcsapolásokat végeztünk a DISZ-aknában ahol a fedőben levő osztreás márgából provokációs fúrásokkal elejét vettük a nagyobb termelést akadályozó vízbetörésnek. Budapest a gyógyfürdők városa VIRÁG SÁNDOR (Szerző a Fővárosi Fürdőigazgatóság elhúnyt igazgatója. Jelen ismertetése az MHT Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya által 1959 november 18-án rendezett „A Fővárosi termálgyógyvizek védelme" című ankéton hangzott el. Az előadás anyagát az ankéton elhangzott többi — s a szerzők által a mai állapotnak megfelelően átdolgozott — előadással együtt a kérdés rendkívüli fontossága és időszerűsége miatt Tájékoztatónk jelen számában tesszük közzé. Szerk.) Hatalmas földtani, földrajzi, valamint társadalmi erők a Duna e pontján egy virágzó és állandóan fejlődő nagyvárost, országunk fővárosát Budapestet fejlesztették ki s itt egy folyton fejlődő és újjászülető fürdőkultúrát hoztak létre, amit a pusztító háborúk sem tudtak megszüntetni. Budapest fürdőváros elnevezés nem egy múló jelszó, és nemcsak egy pár évtizedes múltra tekinthet vissza, gyökerei az emberiség történelmébe és a Föld történetébe messzire nyúlnak vissza. Közel 2000 éve, hogy a római császárság hódító , csapatai e helyen letelepedtek, a kedvező dunai átkelési lehetőség, valamint az itt alapított Aquincum város védelmére védőgátat létesítettek. A fürdőzést kedvelő rómaiak felhasználva az itt található kellemes hőmérsékletű forrásokat, polgári és katonai fürdőket építettek, amelyek romjai mindmáig fennmaradtak. Közismert, hogy a Főváros ma is működő langyos és meleg forrásai már a legelső magyar királyok idejében is híresek voltak. Mátyás király, majd a török hódoltság idején virágzó fürdőélet fejlődött ki Budán s az e korból maradt több évszázados, ma műemlékként őrzött fürdők, ma is a legkedveltebb fürdői a főváros lakosságának. Ma Budapesten 10 gyógyfürdő és több tisztasági fürdő működik, a strandfürdők száma pedig a gyógystrandokkal és a dunai szabadfürdőkkel együtt meghaladja a 30-at. A gyógyfürdők elsősorban mint gyógytényezők jelentősek, mozgásszervi betegségek kezelésére, ezenkívül rendszeres használatuk betegségek meg16