Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Pohl Károly: Az aktív vízszínsüllyesztés eredménye az iszkaszentgyörgyi bauxitbányákban

2. ábra az iszkaszentgyörgyi bauxitbányák környékének karsztvíztérképe (1962 szeptemberi állapot) légvágat, zsomp) szintje feletti teleprész szárazon fejthető le (1. ábra). A főszivattyúkamrát a Kincses telepben a +75 m-es szinten, József telepben a +112-es szinten helyezték el. A szivattyútelepek teljesítőképessége 80 m

3/perc. A bánya vízemelése és a vízszint az 1956—59-es átmeneti és 1960—162. évi aktív megcsapolási időszakban az alábbiak szerint alakult: Vízemelés átlaga m

3/p A víz átlagos A feltárás A fejtés Év Vízemelés átlaga m

3/p A víz átlagos legmélyebb Vízemelés átlaga m

3/p szintje m A. f. 1956 12,93 121,3 93 99 1957 13,54 118,3 93 96 1958 13,27 120,0 — 96 1959 14,16 120,0 — 93 1960 20,82 120,0 75 — 1961 22,14 115,0 75 — 1962 24,5 108,0 53 121 Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Iszka II. mező bauxitvagyonának több mint fele szárazon fejthető le. A megcsapolás hatósugara a különböző irányokban a hegységszerkezeti viszonyoktól függően változó nagyságú. Mint ahogy a 2. ábra vízszintvonalainak lefutásából látható, legnagyobb — mintegy 6 km D felé amerre a harántvetők mentén nagy a szivárgási tényező. A lelőhelytől ÉNy-ra húzódó nagy csapásirányú vető a karsztvízre torlasztó hatást gyakorol, mert ennek mentén a fődolomit felső mállott, karsztosodott övezetét negyedkori agyagos üledékek zárják le. Ebben az irányban a hatósugár 2—3 km távalságra mutatható ki. Egyelőre bizonytalan a depressziónak K-i irányú kiterjedése, ahol a Móri árok lesüllyedt alaphegységében nem volt mód vízszínmegfigyelőhely létesítésére. A nagyarányú víztükörsüllyedés következtében fokozatosan megszűntek a bánya magasabb szintjein keletkezett vízíbeárarnlások, kiapadtak a karszttavak (Forrófő, Iszkai tó) és kutak sok jelentős forrás túlfolyása szűnt meg (Duzzogó, Meluzina, Atyafő, Kerektó forrás és töbib névtelen Gajamenti forrás), csökkent az Iszkaszentgyörgy községi artézi kutak hozama, lesülylyedt a vízszin a mohai „Ágnes-forrás" fúrt kútjában és az eredetileg mintegy 8—10 rn

3/perc vízhozamú csóri Csabafővíz forráshozama közel felére csökkent. (Az utóbbira kihatott az inotai Karsztakna vízkivétele is.) Ennek ellenére vízhiány nem merült fel mert a közvetlen bányák településeit a bauxitbánya saját kezelésében levő vízművéből látja el, Iszkaszentgyörgyön a község déli, mélyen fekvő peremén létesített artézi kútra törpevízmüvet építettek ki és a bányából emelt víz nagy részét Székesfehérvár városnak és ipari üzemeinek ellátására használják fel. Az iszkaszentgyörgyi bauxitelőfordulás területén tíz éven belül újabb telelp feltárását tervezik, ahol a vízszínt kb. a +20 m-es szintig kell süllyeszteni. Az ezután feltárásra kerülő bányamező legmélyebb szintje kb. a —100 m-es mélységben lesz. 14