Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Schulhof Ödön: Dr. Dalmady Zoltán - Somogyi Miklós: Tervszerű vízgazdálkodás a Vízügyi Szolgálatban

értékeket A nv> /liaipbari meghatározott vízfelhasználást és vízmérleget az órarend bevezetése esetén alkalmazhatjuk, ezáltal a vízfolyás kihasználtságát növelni tudjuk. h) Vízfolyások vízgazdálkodási hossz-szelvénye. A vízfolyás hidrológiai hossz-szelvényéből külön kinagyítva ábrázoljuk a kisvizek hossz-szelvényét, amelyen feltüntetjük grafikusan a vízhasználatok helyét és mennyiségét is (1/sep-ban és m

3/napban is). A vízhasználatok bejelölésénél célszerű a mezőgazdasági vízhasználatot az ipari (kommunális) igényre elválasztva ráépíteni. Ez a vízgazdálkodási hossz-szelvény a grafikus vízmérlegtől eltérően nem módosítható folyamatosan ezért esetenként kell elkészíteni (pl. évenként). 3. Talajvizek a) Vízhasználatok kartonjai. A kartonokon feltüntetett vízhasználatokat községenként célszerű csoportosítani. Sorszámuk a 2 pontban ismertetett sorszámhoz hasonlóan 3 főrészből áll. PL: 6.2>--005 ahol a 6.2a részvízgvűitőt°rület jelét a v a talajvíz-vízgyűitőterület ielét a 005 nedig a vízhasználat sorszámát ielöli. bl R.észvízgvnitöterület vízmérlege i-narvarázó szöveegel Ennek felépítése hasonló a felszínfeletti vizek vízmérlegéhez. c) Részvízovűitőterület grafikus vízmérlege A 3 óhrn szerint sr alankészM és hasznosítható készlet feltüntetne mniioH leol-vnchatfi az eddig felhasznált és a szabad VAc^w ic a fplcíni vizo-v -irfzmérlegéhez hasonlóan ez is esetenként készítendő el. 3, ábra. A 8 . 4/

v részvízgyűjtőterület grafikus talajvíz mérlege (1962 június 1-i állapot) 4. Mélységi vizek 5. Karsztvizek (E két utóbbi pontra a fentebb felsoroltak értelemszerűen vonatkoznak.) B) A vízmérlegek elkészítésének menete A teljes vízmérleg felépítésének fenti részletezése után ismertetem a mérleg elkészítésének kialakult menetét. A Hatósági és Felügyeleti Csoportnál levő Vízikönyv alapján a kartonokra rávezettük a vízhasználatok adatait. A meglevő adatokat helyszíneléssel módosítottuk és a Vízkönyvben nem szereplő vízhasználatokról új kartonokat vettünk fel. A hidak jellemző adatait az illetékes Közúti Igazgatóságoktól szereztük meg. Itt külön fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a talajvízből és mélységi vízből történő vízhasználatok ellenőrzése igen nagy helyszínelési munkát igényel, ezért első lépésben csak a felszíni vizek vízhasználatait vizsgáltuk felül, a többieknél pedig a Vízikönyv adatai alapján állítottuk össze a vízmérleget. A későbbiek folyamán a községi tanácsoknál tartandó tárgyalásokon kívánjuk a felszín alatti vizek vízhasználóit felderíteni. Külön hangsúlyoznom kell annak fontosságát, hogy a vízmérleg elkészítése után. a megszűnt vízhasználatokat a Hatósági és Felügyeleti Csoport határozatilag is szüntesse meg, úgyszintén az engedély nélküli vízhasználatoknál az engedélyezési eljárást indítsa el. A vízhasználatok felderítésével egyidőben történik a vízkészlet meghatározása. A felszín feletti vizek készletének meghatározásakor összegyűjtik az eddigi tanulmányokat, valamint az esetleges vízhozammérési és vízszintészlelési adatokat. Ezek kiértékelésével állapítjuk meg a különböző tartósságú Q értékeket. Általában megállapítjuk, hogy az egyes vízhozamok meghatározásának pontatlansága nem haladja meg a 20%-ot, így ezek az értékeik gyakorlatilag jól használhatók, pontosságuk fokozására egyelőre szükség nincsen. Sokkal rosszabb a helyzet a felszín alatti vízkészlet meghatározásánál. Ez esetben többnyire csak a VITUKI által rendelkezésre bocsátott adatokra támaszkodhatunk. Ezek az adatok egy-egy talajvíz vagy mélységi víz egység összhozamára vonatkoznak és így a részvízgyűjtőre eső részterületek értékét egyelőre csak területarány alapján lehet meghatározni. Az így nyert készletértékek pontatlansága talajvíznél 50% körül van, de mélységi víznél elérheti a 200%-ot is. Ennél pontosabb meghatározásra jelenleg mód nincsen. Az adatok finomítása csak a VITUKI ezirányú további kutatásai során lehetséges. Ehhez a kutatáshoz adhat igen nagy segítséget a jelenleg nem észlelő talajvízkutak ós csapadékmérő állomások újbóli rnunkábaállítása. III. A vízmérleg összeállítása során szerzett tapasztalatok és az eddig elért eredmények Fenti munka végzése során saját területünkön megállapíthatjuk hogy az illetékes tanácsi szervek nagy örömmel fogadták tevékenységünket, és minden lehető támogatást megadtak. Igen nagy jelentőségű a tanácsok, állami gazdaságok és egyéb szervek szempontjából, hogy rendelkezzenek egy olyan alap felvétellel, amelynek alapján terveiket összeállíthatják. A vízkészletek és az öntözhető területek ismeretében a tanácsok tervszerűen irányíthatják az új öptözőtelep kijelöléseket és építéseket. Az ország hatalmas távlati öntözési programjának megvalósítása enélkül elképzelhetetlen. Csak ily módon valósítható meg az az elv, hogy a szabad készletet ott a leggazdaságosabb kihasználni, ahol jelentkezik. Ehhez azonban meg kell szüntetni azt az igen helytelen szemiléletet, hogy az egyes mezőgazdasági, ipari, vagy kommunális munkák létesítésekor és kijelölésekor nem veszik figyelembe, hogy áll-e-rendelkezésre elegendő szabad vízkészlet, hanem természetesnek veszik annak biztosítottságát. A helyszínelési munkát a lehető legnagyobb alapossággal és feltétlenül gyalogosan kell végezni, mert más úton pontos képet nem kaphatunk. Egyszeri helyszíneléssel azonban a munkát lezárni nem lehet, mert az egyes változásokat folyamatos ellenőrzéssel mindig fel kell jegyezni, ugyanis csak így biztosítható a mérleg reálissága Az egves részvízgyűjtőterületek vízmérlegeinek elkészítése előtt a felmerült igények alapján megállapítottuk a fontossági sorrendet, és meghatároztuk azokat a kisvízfolyásokat, amelyekre hidrológiai hossz-szelvény készíthető (ahol vízmérce állomások vannak és kellő számú mellékvízfolyás torkollik be). Azoknál a vízfolyásoknál. ahol hidrológiai hossz-szelvényt készíteni különböző okoknál fogva nem lehet, a torkolatra határozzuk meg számítási módszerrel a mértékadó vízmennyiségeket. A vízmérleg folyamatos további vezetése érdekében a Felügyeleti és Hatósági Csonort minden újonnan kiadott vízjogi engedélyről kitölti a vízhasználati kartont és azt a Vízgazdálkodás Fejlesztési Csoportnak megküldi. A Vízügyi Igazgatóság elsőnek a Galga patak .vízmérlegét készítette el. Az elkészült vízmérleget a Pest megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályával átvizsgáltuk, a Megyei Tanács pedig a tervszerű és szocialista 9