Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - Dr. Schulhof Ödön: Dr. Dalmady Zoltán - Somogyi Miklós: Tervszerű vízgazdálkodás a Vízügyi Szolgálatban
munka során szerzett tapasztalatokat, a már konkrétan jelentkező eredményeket, valamint a további teendőket szeratném ennek a cikknek keretében ismertetni. II. A vízkészletgazdálkodás alapja A vízkészletgazdálkodás alapja a vízkészletek és felhasználásuknak a lehető legpontosabb ismerete, beleértve a mennyiségi ismereten kívül a minőséget is. Külön ki kell hangsúlyoznom, hogy a vízmérleg elkészítése nem végcél, hanem a tervszerű gazdálkodás alapvető előfeltétele. Helyes vagy helytelen meghatározásának messzemenő következményei vannak, ezért részletesebben kívánom ismertetni elvi felépítését és a munka végrehajtását. A) A felszíni és a felszín alatti vízmérleg, vízgazdálkodási hosszszelvény Egy-egy részvízgyűjtőterület vízmérlegének kidolgazása 5 főrészből áll: 1. Általános adatok 2. Felszíni vizek 3. Talajvizek 4. Mélységi vizek 5. Karsztvizek Az egyes főrészekben feldolgozott anyag az alábbi: 1. Áiltalános adatok a) Atnézetes helyszínrajz (1:500 000). Ez a térkép vázlatosan tartalmazza a Területi Vízgazdálkodási egység helyszínrajzát és ezen belül színezéssel a szóbanforgó részvízgyűjtőterületet. b) Részvízgyűjtőterület térképe a vízhasználatok feltüntetésével (1:100 000). Ezen a térképen jelöltük az összes vízhasználatokat színezéssel megjelölve, hogy felszín feletti vízre, talajvízre mélységi vízre, vagy karsztvízre települtek-e. Úgyszintén megkülönböztettük a vízhasználat jellegét is (ipari, kommunális, mezőgazdasági vagy vízimunka). A részvízgyűjtőterületek megállapításánál a felszíni vizek vízválasztó vonalát vettük alapul, ezért tehát a térképen fel kellett azt is tüntetni, 1. ábra. A S .4 részvízgyűjtőterület helyszínrajza hogy ezen a területen belül milyen talajvíz, mélységi víz, vagy karsztvíz egységek vannak (1. ábra). c) Részvízgyűjtőterület térképe a meteorológiai állomások, talajvízkutak. Vízmércék és vízmérési helyek feltüntetésével (1:100 0Ö0). Ezen a térképen célszerű feltüntetni azokat az állomásokat, talajvízkutakat és vízmércéket is, amelyek jelenleg rendszeres észlelés alatt nem állanak. d) Nyilvántartási lap a vízhasználatokról (sorszámmutató). A sorszámmutató két oszlopból áll. az első oszlop a sorszámot tartalmazza (később ismertetve), a második oszlop a vízhasználó nevét, ós a vízhasználat helyét (község) jelöli. 2. Felszíni vizek a) Vízfolyások nyilvántartási lapja. A nyilvántartási lapon fel van tüntetve a vízfolyások neve, jele, vízgyűjtőterülete, hossza, valamint a befogadó neve és jele. Itt kell megjegyezni hogy a vízfolyások jelének meghatározásakor a következő rendszert használtuk: részvízgyűjtőterület száma, ezután „:" következik, A vízfolyás jele két főrészből áll, az első főrész a majd a vízfolyás sorszáma, amelyet részben decimális rendszer szerint határoztunk meg olymódon, hogy a fővízfolyásokat 1-től kezdődően számoztuk, majd ezek mellékágait „." közbeiktatásával ismét 1-től számoztuk. (Pl.: A Galga patak fővízfolyás lévén 1. sorszámot kapott, ennek mellékága az Egres patak 1.1 sorszámot kap. Az Egres patak további mellékágai azonban már nem decimálisán kapják sorszámukat, hanem folytatólagosan így pl. az Egres patak Aranyosi patak nevű mellékága nem 1.11, hanem az 1.2 sorszámot kapja. Ezzel a rendszerrel az ország valamennyi vízfolyása viszonylag egyszerű módon és egyértelműen jelölhető.) b) Részvízgyűjtőterület grafikus ábrája. A vízgyűjtőterület és a vízfolyás hosszának függvényében valamennyi jelentősebb, a részvízgyűjtőterülethez tartozó víz.folyást piramis-szerűen ábrázoljuk c) Vízfolyások törzslapjai. Ezek a törzslapok tartalmazzák az egyes vízfolyásokra vonatkozó összes jellemző adatokat (vízfolyás neve, jele vízgyűjtőterülete, befogadó neve, jele, vízfolyás hossza és kategóriája, az érintett községek, a Q 3% által elöntött terület, észlelt és számított vízhozamadatok, műtárgyak, valamint a mederre és a vízgyűjtőterületre vonatkozó szöveges leírás). Ezen a kartonon célszerű feltüntetni a vízfolyást érintő már elkészült terveket valamint azok tárolási helyét. d) Vízfolyások sematikus völgyszelvényei. A vízfolyások völgyeit egy vízgyűjtőn belül közös hosszszelvényben tüntetjük fel. e) Vízfolyások hidrológiai hossz-szelvénye magyarázó szöveggel. A hidrológiai hossz-szelvény tartalmazza a nagyvizeket, a középvizet, és a kisvlzeket, a vízgyűjtőterület ábráját, valamint a vízmércék és az oldalágak betorkolási helyeit. f) Vízhasználatok, vízimunkák kartonjai. A fél ív nagyságú karton tartalmazza a vízhasználat fő adatait (használó neve, használat leírása, vízkivétel, vagy vízbeeresztés helye, módja, felhasznált, vagy • beeresztett víz mennyisége, minősége időtartama és időbeli változása). Külön kartont terveztünk a vízhasználatokra, a hidakra, valamint a vízimunkálatokra. A karton sorszáma a vízfolyás számából, majd „—" után a vízhasználat sorszámából áll. g) Részvízgyűjtőterület vízmérlege magyarázó szöveggel. A vízmérleg két főrészből áll, a szöveges kiértékelő részből, valamint a táblázatos, naprakész mérlegből (2. ábra). A mérleggel kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy annak elkészítését három jellemző vízhozamra a Qaug. 85%, Qaug. 50%, Qszept. 99% javasoljuk. Mint ismeretes az augusztusi 85% az öntözés szempontjából, a szeptemberi 99% az ipar szempontjából mértékadó. Az augusztusi 50% meghatározása a kevésbé vízigényes növények kis költséggel történő esetenkénti megöntözése szempontjából jelentős. A vízmérleg mind 1/sec-ban, mind m 3/napban tartalmazza az 7
