Hidrológiai tájékoztató, 1962

3. szám, december - Dr. Lászlóffy Woldemár: Bogdánfy Ödön

Bogdánfy Ödön 1863—1944 1863. szeptember 18-án Tordán született, és 1885­ben Budapesten szerzett mérnöki oklevelet. Az első gyakorlati éveket vállalati alkalmazásban töltötte, de 1890-ben a vízügyi szolgálat munkásává szegődött. Iga­zi hivatását 1893-ban találta meg, amikor a Vízrajzi Osztályban kapott beosztást. 1894. évi külföldi tanulmányútja ébresztette fel benne a hidrológia iránti olthatatlan érdeklődését. Már az 1896. évi ezredéves országos kiállításon két alapvető térképművel ajándékozta meg a tudományt. Az egyik hazánk hidrogeológiai viszonyait tüntette fel — ez tel­jesen új volt — a másik csapadékviszonyainkat szem­léltette az eddigieknél részletesebb adatfeldolgozás alapján. Vízjelző szolgálatunk tökéletesítése érdekében készült „A légköri csapadék és a folyók vízállása" c. dolgozata (1896) és az ,.Ombrometriai tanulmányok a Magyar Korona területén" (1897). Lóczy Lajos felkéré­sére résztvesz a Balaton tudományos tanulmányozásá­nak munkálataiban, és 1898-ban jelentette meg „A Ba­laton környékének csapadékviszonyai" című tanulmá­nyát magyar és német nyelven. , A téli csapadék és a Tisza tavaszi árvizei" című értekezése (1898) úttörő kí­sérlet az árvizek hosszabbidejű előrejelzése terén. Ez­zel a munkájával kapcsolatban születik meg dr. Ander­kó Auréllal közösen szerkesztett csapadékíró műszere, amely a szivornyás műszerektől eltérően télen is hasz­nálható. A csapadékmérőhálózat sűrítésé és az észlelési anyag minőségének megjavítása érdekében kifejtett munkássága révén is felbecsülhetetlen szolgálatot tett a tudománynak. 1901-ben a hidrológia magántanára lett a Műegye­temen. A következő évben kiadott ..Hidrológia" című kézikönyvével a Mémökegvlet aranyérmét érdemelte ki. Elsőként írta meg Magvarország oknyomozó, szám­szerű adatokkal is alátámasztott vízrajzát („A termé­szetes vízfolyások hidraulikája" című művének TI kö­tetében). és neki köszönhetjük a vízépítési tervezés nél­külözhetetlen segédletét: a hazai fajlagos árvízi hoza­mok táblázatát. A modern kísérleti hidraulikát a XVTTI. század nagv francia mérnökei fejlesztették ki. Bondnnfy Ödön érdeme hogv a hidraulikai tudományok francia forrá­sait a magvar szakkörök számára megnyitotta Az ..An­nales des Ponte et Chaunsées Vizűmii Közl°méniiei" cí­mű kivona.t-sorozata. amely az 1831-től 1930-ig teriedő száz év anvaeát tartalmazza 10 kötetben, tudománytör­téneti és gyakorlati szemnon tból is nárafnri íoloritnsé­gű munka. KrnieV ar>va«áhé1 c-n'íletotf ..Hidraulika" <"í­kézíkönvT« MQndV trv^KHa t^^^vfi^zetp.n ^f-y-f^­h'ásnh MárrmliJfíf-iáriaT^ •). v^toto A mmrvnr fn­IvószahnlyozpcriVnaV adott döntő fordulatot H-nrrfir.• „A fnbiók kiiiiizi medrének szabályozása" című művé nek lefordításával Vízierőink kihasználásának ügye is szorosan ösz­szemótt Bogdánfy nevével. „A vízierő" című 2 kötetes munkájával másodszor nyerte el a Mérnökegylet arany­érmét. Műszaki irodalmunknak kevés olyan ága van, amelynek nyelve annyira magyar lenne, mint a vízépí­tésé. Ebben jelentős része van Bogdánfy szakirodalmi munkásságának. Az idegennyelvű közlemények rend­szeres tanulmányozása többnyire rontja a nyelvérzék tisztaságát. Öt — aki a műfordítás terén is jó nevet szerzett Rousseau és Berget magyarba-ültetésével — éppen ellenkezőleg: a kifejezési formák és a nyelv állandó csiszolására sarkalja. Fordítás közben felkeresi és éppen ezért meg is találja a helyes magyar szakki­fejezéseket, amelyek a legnagyobb természetességgel folynak tollából, és mint szerző ós szerkesztő is kiváló gondozója nyelvünknek. Kézikönyveit (az említett négy önálló mű 6 kötet­ben) negyedszázadon át használták a hidraulikai ter­vezés és a vízépítőgyakorlat mérnökei, és ma. megjele­nésük után 50—60 évvel sem avultak el teljesen. Kézi­könyvei mellé sorolhatjuk a Vízügyi Közleményeknek 1890 és 1916 között szerkesztésében megjelent több mint félszáz füzetét a vízépítési szakma legfontosabb kútforrásait is. Páratlanul gazdag és rendkívül sokoldalú irodalmi munkássága, műszaki, természettudományi és közgaz­dasági cikkei, tanulmányai, fordításai és kézikönyvei révén nemzedékek tanítómestere volt A műegyetemi rendkívüli tanári cím (1916) csak hivatalos elismerése volt ennek a ténynek. 1919-ben. a Tanácsköztársaság ideién, az. Országos Vízépítési Igazgatóság főnökeiként h. államtitkári rang­ban a mqgvar vízügyi szolgálat vez^tőie lett. \ Tanács­köztársaság bukása után haladó gondolkodása és vi­lágnézetének bátor megvallása miatt nyugdíjazták. megfosztotta^ rendkívüli tanári címétől. kizárták a Ma­gyar Mérnök és Eoítész Egvletből. két aranyérme elle­nére törölték az Egvlet évkönyveiből és ereje teljében hallgatásra kárhoztatták. 1944 március 13-án Budapesten halt meg. A Magyarhoni Földtani Társulat kebelében 1917­ben életrehívott Hidrológiai Szakosztálynak, amelyből 1949-ben született meg Társaságunk Bogdánfy Ödön volt az első titkára. Programját az általa alapított Hid­rológiai Közlöny 1918. évi I. kötetében messze előremu­tató módon fogalmazta meg. Jövőre lesz születéséneik 100 éves fordulója. Fel kell készülnünk rá hogy méltó módon emlékezzünk meg Róla. Dr. Lászlóffy Waldemar 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom