Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - Dr. Lászlóffy Woldemár: Bogdánfy Ödön
Bogdánfy Ödön 1863—1944 1863. szeptember 18-án Tordán született, és 1885ben Budapesten szerzett mérnöki oklevelet. Az első gyakorlati éveket vállalati alkalmazásban töltötte, de 1890-ben a vízügyi szolgálat munkásává szegődött. Igazi hivatását 1893-ban találta meg, amikor a Vízrajzi Osztályban kapott beosztást. 1894. évi külföldi tanulmányútja ébresztette fel benne a hidrológia iránti olthatatlan érdeklődését. Már az 1896. évi ezredéves országos kiállításon két alapvető térképművel ajándékozta meg a tudományt. Az egyik hazánk hidrogeológiai viszonyait tüntette fel — ez teljesen új volt — a másik csapadékviszonyainkat szemléltette az eddigieknél részletesebb adatfeldolgozás alapján. Vízjelző szolgálatunk tökéletesítése érdekében készült „A légköri csapadék és a folyók vízállása" c. dolgozata (1896) és az ,.Ombrometriai tanulmányok a Magyar Korona területén" (1897). Lóczy Lajos felkérésére résztvesz a Balaton tudományos tanulmányozásának munkálataiban, és 1898-ban jelentette meg „A Balaton környékének csapadékviszonyai" című tanulmányát magyar és német nyelven. , A téli csapadék és a Tisza tavaszi árvizei" című értekezése (1898) úttörő kísérlet az árvizek hosszabbidejű előrejelzése terén. Ezzel a munkájával kapcsolatban születik meg dr. Anderkó Auréllal közösen szerkesztett csapadékíró műszere, amely a szivornyás műszerektől eltérően télen is használható. A csapadékmérőhálózat sűrítésé és az észlelési anyag minőségének megjavítása érdekében kifejtett munkássága révén is felbecsülhetetlen szolgálatot tett a tudománynak. 1901-ben a hidrológia magántanára lett a Műegyetemen. A következő évben kiadott ..Hidrológia" című kézikönyvével a Mémökegvlet aranyérmét érdemelte ki. Elsőként írta meg Magvarország oknyomozó, számszerű adatokkal is alátámasztott vízrajzát („A természetes vízfolyások hidraulikája" című művének TI kötetében). és neki köszönhetjük a vízépítési tervezés nélkülözhetetlen segédletét: a hazai fajlagos árvízi hozamok táblázatát. A modern kísérleti hidraulikát a XVTTI. század nagv francia mérnökei fejlesztették ki. Bondnnfy Ödön érdeme hogv a hidraulikai tudományok francia forrásait a magvar szakkörök számára megnyitotta Az ..Annales des Ponte et Chaunsées Vizűmii Közl°méniiei" című kivona.t-sorozata. amely az 1831-től 1930-ig teriedő száz év anvaeát tartalmazza 10 kötetben, tudománytörténeti és gyakorlati szemnon tból is nárafnri íoloritnségű munka. KrnieV ar>va«áhé1 c-n'íletotf ..Hidraulika" <"íkézíkönvT« MQndV trv^KHa t^^^vfi^zetp.n ^f-y-f^h'ásnh MárrmliJfíf-iáriaT^ •). v^toto A mmrvnr fnIvószahnlyozpcriVnaV adott döntő fordulatot H-nrrfir.• „A fnbiók kiiiiizi medrének szabályozása" című művé nek lefordításával Vízierőink kihasználásának ügye is szorosan öszszemótt Bogdánfy nevével. „A vízierő" című 2 kötetes munkájával másodszor nyerte el a Mérnökegylet aranyérmét. Műszaki irodalmunknak kevés olyan ága van, amelynek nyelve annyira magyar lenne, mint a vízépítésé. Ebben jelentős része van Bogdánfy szakirodalmi munkásságának. Az idegennyelvű közlemények rendszeres tanulmányozása többnyire rontja a nyelvérzék tisztaságát. Öt — aki a műfordítás terén is jó nevet szerzett Rousseau és Berget magyarba-ültetésével — éppen ellenkezőleg: a kifejezési formák és a nyelv állandó csiszolására sarkalja. Fordítás közben felkeresi és éppen ezért meg is találja a helyes magyar szakkifejezéseket, amelyek a legnagyobb természetességgel folynak tollából, és mint szerző ós szerkesztő is kiváló gondozója nyelvünknek. Kézikönyveit (az említett négy önálló mű 6 kötetben) negyedszázadon át használták a hidraulikai tervezés és a vízépítőgyakorlat mérnökei, és ma. megjelenésük után 50—60 évvel sem avultak el teljesen. Kézikönyvei mellé sorolhatjuk a Vízügyi Közleményeknek 1890 és 1916 között szerkesztésében megjelent több mint félszáz füzetét a vízépítési szakma legfontosabb kútforrásait is. Páratlanul gazdag és rendkívül sokoldalú irodalmi munkássága, műszaki, természettudományi és közgazdasági cikkei, tanulmányai, fordításai és kézikönyvei révén nemzedékek tanítómestere volt A műegyetemi rendkívüli tanári cím (1916) csak hivatalos elismerése volt ennek a ténynek. 1919-ben. a Tanácsköztársaság ideién, az. Országos Vízépítési Igazgatóság főnökeiként h. államtitkári rangban a mqgvar vízügyi szolgálat vez^tőie lett. \ Tanácsköztársaság bukása után haladó gondolkodása és világnézetének bátor megvallása miatt nyugdíjazták. megfosztotta^ rendkívüli tanári címétől. kizárták a Magyar Mérnök és Eoítész Egvletből. két aranyérme ellenére törölték az Egvlet évkönyveiből és ereje teljében hallgatásra kárhoztatták. 1944 március 13-án Budapesten halt meg. A Magyarhoni Földtani Társulat kebelében 1917ben életrehívott Hidrológiai Szakosztálynak, amelyből 1949-ben született meg Társaságunk Bogdánfy Ödön volt az első titkára. Programját az általa alapított Hidrológiai Közlöny 1918. évi I. kötetében messze előremutató módon fogalmazta meg. Jövőre lesz születéséneik 100 éves fordulója. Fel kell készülnünk rá hogy méltó módon emlékezzünk meg Róla. Dr. Lászlóffy Waldemar 5
