Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Hírek
Sédvölgyi ipartelepek regionális szennyvízelvezetése és tisztítása SZOLNOKY ELEMÉR, É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat Az egész világon,de különösen az iparilag fejlett országokban - ahol a felszini vizeknek a szennyvizek bevezetése okozta elszennyeződése a legnagyobb - az az igen helyes irányzat alakul ki, hogy még a kisebb szennyviztisztitó berendezesek folyamatos megszüntetésével is, minél nagyobb terület szennyvizeit összegyűjtve egy nagyobb berendezésben tisztitsák. Nagyobb szennyviztisztitó berendezések kiépítésekor ugyanis nemcsak sokkal kedvezőbben lehet biztositani az üzemeltetés műszaki és egyéb feltételeit, hanem a szennyviz mennyiségi és minőségi kiegyenlítettsége is sokkal inkább biztositható. Ilymódon tehát az eredményes és jobb szennyviztisztitás inkább megvalósítható. A vízgazdálkodás távlati tervében megvalósításra vár a Sédvölgy Hajmáskér alatti szakaszán telepitett ipartelepek szennyvizeinek tisztitása - a gazdaságos lehetőség határán belül - ugy, hogy azok a befogadó felszini vizben a legkevesebb kárt okozzák. Ezekről az ipartelepekről elvezetett szennyvizek befogadójául 3 felszini viz szolgálhat. Ezek a Balaton, a Séd patak - melynek folytatása a Malom csatorna - és a Nádor csatornába vezető Kálóz patak. A Nádor- és Malom csatornák vize összeköttetésben van, de szétvá lasztásuk könnyen megvalósítható. Az ipartelepekről távozó szerves szennyeződésü szennyvizeket, melyek izrontó és mérgező anyagokat is tartalmaznak, egyelőre nem látszik megvalósíthatónak - a gazdaságosság határán belül ugy megtisztítani, hogy azok a rendelkezésre álló befogadók közül bármelyikben is ne okoznának továbbra is olyan mértékű elszennyeződést, hogy a jelenlegi vízhasznosításokat ne zavarnák. Ez a veszély annál is inkább fennáll, mert különösen a gyógyszer alapanyaggyártás termékei gyakran változnak, ugy ennek megfelelően változó a szennyviz mennyisége és szennyezettsége is. Kívánatos tehát az emiitett szennyvizeknek más ipartelepek szennyvizével együttes tisztitása, mert ilymódon a tisztítóberendezést terhelő szennyviz szennyeződése kiegyenlítettebbé válik. Különösebb indoklást nem igényelj hogy a Balaton - mint szennyviz befogadó - az adott esetben semmi esetre sem jöhet számitásba. A Sód patakot és ennek folytatásat képező Malom csatornát jelentősen csak a Sédvölgy Hajmáskér alatti szakasza ipartelepei szennyvize terheli. A Malom- ós Nádor csatornák közel párhuzamos nyomvonalon egymástól nem nagy távolságra haladnak több mint 7o km hosszon keresztül a Cece község alatti egyesülésükig. Innen - egészen Sióagárdig - viszont a Sió halad párhuzamos mederben a Nádor csatornával,A Sió szennyezettsége viszonylag kicsi, igy jóval több mint loo km hosszon keresztül biztositható megfelelő minőségű viz a vízkivételek részére. Az ismertetett okok miatt szükséges tehát a Séd pataknak és a Malom csatornának a szennyvizbevezetésektől való tehermentesitese. A közeljövőben a Séd patakon egy kb. 4 millió m3-es viztározó létesül Papkeszi község alatt, ennek egyik feladata lesz a Malom csatorna vizhozamingadozásait kiegyenliteni. Igy biztositható lesz a vízkivételek részére minden időben a szükségletnek.megfelelő vízhozam. Célszerű tehát ezeknek az ipartelepeknek szennyvizét a Kálóz patakba vezetni. A Kálóz patakot, illetőleg annak folytatását képező Nádor csatornát a Pót és Várpalota környékének ipari szennyvizei amúgy is terhelik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Nádor csatornát most már szennyvízcsatornává nyilvánítsák,hiszen ez a vizgazdálkodási erdekeket súlyosan sértené, de távlati lehetősége nyílik az előzőekben emiitett összes szennyvizeknek egy nagy központi berendezésben való tisztítására. Az ismertetett okok miatt tehát mindenképpen örvendetes a vizügyi hatóságoknak az az elgondolása, hogy a SédvKlgy^ Hajmáskór alatti szakasza ipartelepeinek szennyvize a Kálóz patakba kerüljön elvezetésre.*' A MÉLYEPTERV tanulmányi szinten kidolgozta e szennyvizek Kálóz patakba vezetésének legkedvezőbb módozatát, ez szerint a helyi előtisztitóberendezések után /ülepítők, méregtelenítők stb/ a szennyviz kiegyenlítő medencéken átvezetve 11 km hosszú,végig gravitációs kőanyagcsatornán át a Kálóz patakba vezethető. A műszaki tanulmány 3 változatot dolgozott ki, a ezennyvizek részben vagy teljes egészében a Kálóz patakba való átvezetésére. Az első változat szerint kizárólag a mérgező és izrontó, vagy nagy szervesanyagtartalmu szennyvizek kerülnek átvezetésre a Kálóz völgyébe, a második szerint ezenkívül a savas szennyvizek is, a harmadik szerint pedig az összes szennyviz. Annak a kérdésnek az eldöntése,hogy a 3 változat közül majd melyik kerül megvalósításra, az illetékesek rövidesen dönteni fognak. Akármelyiket is valósítják meg,az beilleszthető a távlati regionális szennyvízelvezetés és tisztitás rendszerébe. Francia testvéregyesületünk, a Soclété Hydrotechnique de Franc e 5o éves fennállása alkalmából rendezi VII. hidraulikai kongresszusát Farlzsban, 1962. Junius elején. A kongreszszuson két témakör szerepel: 1. A hidraulika jelenlegi helyzete és irányzatai. 2. Buborékok ás cseppek: a felületi feszültség a hidraulikában. Dolgozatok a második témakörrel kapcsolatban küldhetők be 1962. január 31-ig a Társaság elmére /199, rue de Crenelle, Paris VII /. A dolgozatok lo soros francia nyelvű tematikáját ez év augusztus 3l-ig kell a fenti cimre elküldeni, hogy az a programmba iktatható legyen. A kongresszust 2 napos tanulmányut követi Lacq-ba és környékére. /Sz. M./ 21
