Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Dr. Cziráky József: A bükkszéki gyógyvíz

A bükkszéki gyógyvíz DR. CZIRÁKY JÓZSEF, Országos Balneológiai Kutató Intézet Hazánkban számos olyan értékes gyógyvíz fordul elő, amely nagyobb népgazdasági megbe osülést érdemelne. Ezek közé tartozik a bükkszéki gyógyvíz is. A Heves megyei Bükkszék község vasútállomás hiányában csak közúti jármüvei közelíthető meg. A dombok között fekvő falu határában az 1937-38. években olajkutatás folyt geológiai megfontolások alapján. A B. 27.sz.kutatófúrásból - amely 1938. IV.15.-VI.19 között létesülj termális víz tört fel az alsóoiigocén kori barnásszürke lithithamniumis mészkőből. A fúrás talpmélysége 517.0 m, a terep tengerszint feletti, magassága a kútnál 193 m. A B.27.SZ. furólyukat kúttá Jcépezték ki és a térszin felett kifolyó gyógyvizet a közismert "Salvus" néven palazkozzák. A gyógyvíz ugy keletkezett /5/, hogy a földpátokat a vizben lévő szénsav nátriumhidrogénkarbonáttá bontotta el. 1948-ban a gyógyvíz összes oldott alkotórésze 27,752 mg/l volt. Az Országos Közegészségügyi Intézet által i960.március 28-án végzett vegyelemzés szerint a termális gyógyvíz összes oldott alkotórésze 24,8o9 mg/l, alkálihidrogénkarbonátos és kloridos, jódos, brómos gyógyvíz, melynek fluorid tartálma is jelentékeny. A viz a vizsgálatkor sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. A vélemény kiegészítéseként megjegyezzük, hogy a termális gyógyvíz a szénsavas vizek feltételének /szabad C0

2 legalább looo mg/l/is mégfelel. Teljesen hasonló összetételű termális gyógyvizet a balneológiai szakirodalomban még nem találtam. Hasonlítsuk össze az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálati eredményeit /I.sz.táblázat'/. Látjuk, hogy a gyógyvíz összes alkotórésze lo év alatt - ha nem is nagymértékben - csökkent és csökkenő irányzatú. Bár a gyógyvíz kémiai alkatában nagyobb változás nem észlelhető, mégis szükséges 1-2 évenként a rendszeres kémiai ellenőrző vizsgálat elvégzése. Az artézi kut béléscsőrakatában a térszin közelében a nyomás csökkenése és a vízhőfok csökkenése miatt a gyógyvízből só válik ki. Ez a lerakódás a kut vízhozamát csökkenti, emiatt a sólerakodást jelenleg kéthetenként eltávolítják. Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztalyának 1951 - 57.. években végzett mérései szerint a bükkszéki "Salvus" kut atlagos túlfolyó vízhozama lo7Í l/perc volt, a vízhőfok 4o,3 C . Az artézi kut térszin feletti kifolyása 1956. novemberében megszűnt és a nyugalmi vízszint -80 m-ben volt. A kut talppontján lévő mészkő felrobbantása es kellő szivattyúzás után a kut vize ismét a felszín fölé emelkedett mintegy 25 m magasra. Az 1937-38.évi bükkszéki kutatásokat vezető mérnök véleménye szerint a gyógyvíz ha nem is kimeríthetetlen, de évezredekre biztosithatja palackozáshoz a vizet. A fürdőt is még éveken át fenn lehet tartani, de a gázzal és a vizzel is gazdálkodni kell. i960.nov.24-én a szerző által a gázleválasztás után a betoncsatornában mért vízhozam lloo l/perc volt, a vízhőfok pedig 39.0 C . A termális viz "Salvus" gyógyvíz néven történő forgalombahozatalát az Egészségügyi Minisztérium 3o45/ll-lo/l961.Eü.M.számmal engedélyezte. A termális gyógyvizeskut részére az Északmagyarországi Vizügyi Igazgatóság a 11.479/196o. sz. határozatával a szerző által javasolt védőterületet állapított meg, továbbá a "Salvus" kut és az ivóvizes kutak üzemelteié sére vizjogi engedélyt adott. A fürdőtelepet a Gyógyviztermelő és Ertékesitő Vállalat üzemelteti. A gyógyvizet 195o-ig nem palackozták. Az eredeti favázas palackozó helyett 1955ben falazott töltőépületet emeltek és 196o-ban uj raktárépület létesült szociális helyiségei.' A "Salvus" gyógyvizből Ausztriába próbaexport történt és folyamatban van az olaszországi expört ügye is. A termális gyógyvíz ivókúraként a légutak heveny- és idült hurutos mégbetegedóseinek /légcsőhurut, hörghurut/, valamint fokozott gyomorsavképződés és a velejáró gyomorhurutok kezelésére alkalmas. Az alkálikus termális vizeket fürdőkuraként reumatikus bántalmak és női megbetegedések gyógyítására használják elsősorban. A "Salvus" kútból az említett sólerakódás eltávolítására alkalmas fúrótornyot vásároltak és uj csővezetéket fektettek le a k-ut és a töltőüzem között. A Gyógyviztermelő és Ertékesitő Vállalat a fürdőtelep fejlesztésére 1955 óta mintegy 2 millió forintot fordított. Idegenforgalmi folyóiratunk munkatársa cikket irt 1957-ben "A Bükkszéki gyógyfürdő" cimmel. Sajnos a fürdő még ma sem gyógyfürdő hivatalosan, mert nincsenek meg a törvény által előirt feltételek. Még ma is "hamupipőke sorban szendereg a világ egyik legelőkelőbb gyógyvizének forrás- és fürdőtelepe". A fürdőtelep jelenleg is az 1939-ben készült 33.3 m hosszú looo m3-es strandmedence és egy 16,o m átmérőjű, 16o m3-es gyógymedence teszi lehetővé csak a fürdőzést. A gyógyvíz hírnevéhez méltó, díszes ivókút illetve ivócsarnok nincs és a téli fürdőzés sincs még megoldva. A Hevesmegyei Tervező Iroda elkészítette^a gyógymedence téliesitésének tervét ugy, hogy a medence fölé tetőt emelnek és az öltözőkből fedett .folyosón lehet a termális gyógymedencébe jutni. Bükkszék jelenleg hivatalosan még csak nem is üdülőhely, mert még az üdülőhelyi követelmények sincsenek teljesen kielégítve. Bükkszéket elsősorban Ivókúrára berendezett nagy forgalmú és állandó orvosi ellenőrzés alatt álló gyógyhellyé kell fejleszteni. A Községi Tanacs a fürdőhöz vezető utat ugyan felújította, de a község egyéb utjai esős időben síírtengerhez hasonlítanak. A Városépítési Tervező Vállalat elkészítette a község 15 éves fejlesztési tervét. Ennek mielőbbi megvalósítása szükséges. Az Egészségügyi Minisztérium is foglalkozott a balneológiai távlati tervében Bükkszék fejlesztésével. Nagyobb beruházás /pl.gyógyfürdőkórház, szanatórium/ esetén ujabb gyógyvizes artézi kut létesítése kívánatos. Annak ellenére, hogy jelenleg Bükkszéken eléggé egyszerű körülmények között folyik a 33