Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Gerber Pál: A tatabányai barnakőszénmedence karsztvíztérképe

A tatabányai barnakőszénmedence karsztvíztérképe GERBER PÁL, Tatabányai Szénbányászati Tröszt Bevezetésül lássuk röviden a medence hidrogeológiai helyzetét. A tatabányai barnakő szénmedencében a medence aljzatát legnagyobbrészt triász mészkő és dolomit alkotja. Erre települ az alsóeocén szárazföldi és édesvizi fekü agyag közbeiktatódásával a barnakőszéntelep. A karsztosodott mészkő és dolomit jelentős mennyiségű nyomás alatt lévő vizet tárol,amely az elégtelen fekü védőréteg esetén betör a bányatérségekbe, súlyos károkat okozhat, azonkívül a nagyobb mennyiségű viz emelése a termelési költségeket is erősen megnöveli. A feküagyagréteg, amel"y a viz elleni védelem szempontjából igen fontos szerepet tölt be, sajnos nem található az egész medencében olyan vastagságban, hogy a vízbetöréseket megakadályozza. A medence peremei felé ez az agyagréteg kivékonyodik,sőt teljesen kiékelődik, igy több helyen a barnakőszéntelep a triász alaphegysegre települ. A medence területének 34 %-s. az ilyen kis védőrétegvastagsággal rendelkező vizveszélyes terület. Az utóbbi lo évben a vizveszélyes területek feltárásával ill. lefejtésével erősebben fokozódott a karsztvizveszély. Számos vízbetöréssel jelentős mennyiségű viz jutott a bányákba. A bányába betörő viz két esetben egy-egy egész bányát elfullasztott. /Síkvölgyi akna 1953; Ill/a. akna 1956./ Jelenleg már 72 m3/p vizet emel a Tatabányai Szénbányászati Tröszt 15 üzeme. A karflztviz ellen - amely mint láttuk komoly problémát okoz a bányászatnak - csak akkor tudunk eredményesen védekezni, ha ismerjük fizikai és kémiai tulajdonságait. A következőkben - a védekezés szempontjából legfontosabb fizikai tulajdonságára - a karsztviznivóra vonatkozó ismereteinket foglaljuk össze. Az első adatunk a karsztviz nyugalmi szintjére vonatkozóan 191o-ből való. Ekkor a +139.5 mszinten állapították meg a nyomás-mentes vízfelszínt a I.sz.vízaknában. Ezt a szintet, mint a karsztviz eredeti viznivóját fogadhatjuk el, ugyanis az akkor túlnyomórészt a VI-os és VII. aknából emelt 9.5 m3/p vízmennyiség idáig kiterjedő depressziót nem alakithatott ki. Sajnos a viznivót rendszeres méréssel nem rögzítették a későbbiek folyamán,igy nem tudjuk, hogy a különböző mennyiségű fakadóvizek milyen csökkentést okoztak a karsztvizszintben. A Jelenleg kiemelt viz hatására jelentős depressziók alakultak ki a medencében, amelyre konkrét mérési adataink vannak. A mellékelt táblázaton a karsztviznivóra vonatkozó adatainkat foglaltam Össze, feltüntetve abban az időben a medencében összesen kiemelt vízmennyiséget is. A mérési helyeket a térképen is feltüntettem. A jelenleg felhasználható adatok alapján /a térképen bekarikázott számok/ megszerkesztettem a tatabányai medence karsztviztérképét. Tekintettel arra, hogy egy ilyen térkép állandósul változik,szükséges megjegyezni,hogy ez a térkép az 196o-as éwégi állapotot rögzíti. Természetesen ez a térkép csak nagy vonalakban ábrázolja a jelenleg kialakult karsztvizszintet, részletekbemenően helyes térképet adat hiányában nem lehet szerkeszteni. A kialakult depressziók alapján azonban megközelítő pontossággal határozhatjuk meg a karsztvíz nyugalmi szintjét az egész medencében. A legnagyobb területű depresszió a medence DK részén, a dolomit alaphegységü területen, a XIV. aknából kiemelt viz hatására alakult ki. A dolomitban a vizutánpótlást biztositó vizjáratok - tekintve, hogy a dolomit a mészkőnél kisebb mértékben karsztosodik - kisebb mértékű vízhozzáfolyást engednek meg. Amennyiben tehát az utánpótlás mennyiségét meghaladó vízmennyiséget emelünk ki, a viznivó mindaddig csökken, mig a vízháztartás egyensúlya helyre nem áll. Ez természetesen a dachsteini mészkő aljzatú területekre is vonatkozik, csak ott mint látni fogjuk a nagyobb vizutánpótlás miatt a depressziós tölcsér nteredekebb lesz. " A Xiv. aknán a 27.sz. jelölt helyen a +124.0 m szinten van a karsztviz nyugalmi szintje, a X. aknán pedig a +128.3 m körül ingadozik a nyomásmentes vizfelszín /26.sz.pont/. A kialakult depressziós tölcsér Ny-ÉNy felé laposabb, mig K-ÉK felé meredekebben emelkedik. Ezt igazolja a 24.sz. mérési pont az 1175. sz.fúrás is, ahol a +129.0 m körül ingadozó karsztviznivót ismertünk meg. A 3-as pont az eredeti nyugalmi vizszintet rögzítette 1934-ben, a süllyedés itt azóta mint látjuk közel 1'5 m. Az 5-ös pont már a +138.3 m-en rögzített karsztviz szintjével mér egy depressziót jelez. A XIV aknai camentálófurások adatait, tekintve, hogy azóta ujabb vizfakadásokkal a • depresszió nagyobb mélységet ért el, nem vettük jelenlegi helyzeténél figyelembe. /17, 18, 19, 2o, 21. pontok/. A VI.akna E-i részén a +lo9.o m-en fakadt 7.5 m3/p-es vízbetörés alakított ki egy kisebb depressziót. Ez É felé a jelenleg viz alatt fekvő Ill/a aknában szivattyúzással tartott depresszióhoz csatlakozik. A Ill/a akna környékén több régebbi adatunk van, amelyek az akkori viznivókra adnak 2o