Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Bélteky Lajos: A parádsasvári források hidrológiai vizsgálata

A forrá

s A mérés Időpontj

a jele állapota XII.' III. XII. I.' 1.14.1.19.1.27. íí* Ií

1

, ^í* "í* 15. 19. 22, 6. VII

I védett*^

1 - 9'

4 8»

1 7'

8 5'

5 5'

6 4'

5 3'

1 3'5 5,3 4,o 2,6 2,7 3,3 IX FOGLALT - 25,4 22,7 24,4 2o,6 21,3 21,3 21,3 2o,6 22,o 22,o 2o,6 2o,o 19,4 IX a ^

lala

t~ - 5.3 5,1 4,9 3,5 - - 4,2 4,5 4,2 3,9 4,o 3,8 X - " - - 5,4 5.1 5,1 4,9 4,3 - - 4,7 4,8 4,6 4,5 4,1 4,3 XI FOGLALT - 9,4 8,7 8,3 8,3 8,1 8,1 7,9 8,2 8,0 8,0 7,6 6,9 6,9 XII " - 49,1 47,1 44,0 34,8 33,o 3o,o 31,4 3o,o 36,6 38,9 3o,o 3o,o 28,7 XIII ?£glalat- _ 9>4 9f4 8<4 5t

7 _ _ _ _ 3í8 4f7 2f7 3>4 3>

6 XIV - •< - - 11,4 11,o 7,3 4,9 3,o - - l,o XV - " - 1,8 1,8 1,0 1,6 _____ XVI. Vízfolyás - 11,4 3,1 7,3 _____ XVII " - 17,8 5,5 22,3 - -- -- _____ 1711

1 Iaf

ala

t" * " 8'

3 2

2»

3 3'° - - XIX Vízfolyás - 14,7 4,9 9,o - - - - - _____ ** védett

tta

l " " 3

4»° 3

8'

8 3

4'

8 3

4«

8 3

1'

4 3

3»° 31,4 3

4»

8 3

3»° 3

1'

4 3

1'

4 3

o'° 1X

1 lM

lala

t" " " 2

2'

8 1

3»

2 6»

9 " " 6'

7 4»

2 9'

3 8'

3 4»° 4'

3 4«° XX+XXI Patak - - 95,6 lol,9 47,1 38,8 36,6 34,4 38,8 132,3 55,o 47,1 36,6 36,6 1X1

1 l^

lala

t~ ~ " 3»7 3»

5 3»

2 2«

2 " " 2»

4 2»

4 2>

1 2»

1 2»

1 XXIII - » - - - 27,0 44,0 23,6 19,4 16,5 13,5 11,8 3o,o 21,3 16,1 14,o 13,2 XXIV - " - - 6 ,o 8,i 3,9 - - - - - XXV a - " - - - 33,o 55,0 9,9 6,3 6,3 7,3 7,1 22,o 15,o 7,o 6,o 5,2 XXV b - " - - - 14,4 41,4 .2,2 - - - - - - XXV a+b Vízfolyás - - 49,1 llo,o 14,4 8,3 8,5 8,8 8,8 47,1 23,6 9,6 7,6 5,9 XXVI " - - 17,8 55,0 - - 8,3 2tí,o 5,7 3,3 2,4 2,0 XXVII Prälat- _ _ _ 5f8 4f9 2f

7 _ _ 4>1 5f4 4,

3 2>3 1>8 lf

3 XXVIII - " - - - - 22,8 8,0 4,1 2,1 2,2 lo,3 5,6 7,6 2,9 2,1 1,7 Vízföldtani és hidrológiai adottságok

. A parádsasvári források a Központi Mátra ÉK-i szegélyén a Vércverés - Bagolykő - Csörhegy ÉK-i lejtőin 45o-6oo m közötti tengerszint feletti magasságban fakadnak. A terület legelaosonyabb fekvésű részeit az alsómiocén homokkő, a lejtőket az "alsó és a középső"riolittufa,mig a hegygerinceket és a kiemelkedő csúcsokat a középsőmiocén piroxénandezitféleségek építik fel /l.ábr

a/. , A néhány cm-től néhány m vastagságú negyedidőszaki fedőrétegeket többnyire agyag, homokos agyag és törmelék képviseli. A vizsgált források a riolittufa és a piroxénanclezit felszínén, ill. hasadékaiból fakadnak a negyedidőszaki fedőrétegek alól. A források - a települési viszonyok figyelembevételével - többnyire átbukó rétegforrásoknak tekinthetők. A jelentősebb források vizhozama és a területre hullott csapadékmennyiség közötti öszszefüggés meghatározására szerkesztett grafikonokat a 2. ábrá

n látni. A csapadékadatokra vonatkozó grafikon a /Meteorológiai Intézet, Hajóssy osztályvezető adatközlése alapján/ a Galyatetői, Mátraháza-1 és a Parádsasvár-i csapadékmérő állomások /196o.december 1-től 1961. április 2o-ig mért/ átlagértékét tünteti fel. Az ábrán észlelhető, hogy a jelentősebb csapadék hatására már 1-2 nap után megnövekszik a források hozama. A területre hullott csapadék, az V. jelzésű forrás hozamát - a vékonyabb fedőrétegek miatt - erőteljesebben, a IX., XII. és a XX. jelzésű forrásét - a vastagabb fedőrétegek köveLkeztében - kevésbbé befolyásolja. Az 196o. december 15-től 1961. április 19-ig végzett 1, ill. 2 hetenkénti forrásméréseink alapján - a viszonylag rövid észlelési idő miatt - a vizhozamok tartósságára csak általános következtetéseket vonhatunk le. Ha egybevetjük a 4o évi átlagba

n /19ol - 194o, Hajóssy után/ legszegényebb csapadéku december, január, február és március üonapok /a galyatetoi és a parádi állomások átlagértékéből számított/ csapadékát a területünkre 196o. december 1-től 1961. március 31-ig lehűlZZ