Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Stelczer Károly: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet STELCZER KÁROLY Nagyon nehéz néhány sorban, akárcsak átfogó képet is adni az Intézetről, hiszen a kutatómunka egyrészt a vízgazdálkodás igen széles területét öleli fel, másrészt a hidrológiai kutatásnak igen nagy történelmi múltja van. Alig 10 éve, 1952. juliusában alakult Intézetben rövid idő alatt a kiemelkedő tudományos eredmények egész sora született meg. Batran állithatjuk, hogy mind az alapkutatásokban, mind a gyakorlati vízgazdálkodási munkát segitő kutatásokban néhány nemzetközi vonalon is elismerest kiváltó eredményt is elértünk, smely eredmények alapján az Intézet kilépett a nemzetközi életbe. Nemcsak Európa valamennyi és a Világ többi - hidrológiai kutatás területén számottevő - államával van kapcsolatban, hanem az elmúlt évben hat országgal, köztük Szovjetunióval és Kinával, a Műszaki Tudományos Együttműködés keretében, tudományos együttműködést létesitett. A magyar vízgazdálkodási tudományos kutatásnak a felszabadulás utáni nagyarányú fejlődése nemcsak annak a kedvező körülménynek tudható be, hogy a vízgazdálkodás egész területét felölelő, kifejezetten tudományos kutatás céljaira rendelt intézet létesült, hanem annak is, hogy az ország gazdasági szerkezetében forradalmi átalakulás történt, a Vízügyi Szolgálat egységes állami irányítás alá került, továbbá, hogy a kutatás ní^y múltra és hosszú idősoru vizrajzi adatokra támaszkodhat. Hiszen ebben az évben ünnepli 75 éves fennállását a szélesen megalapozott tudományos célkitűzéssel, Európában az elsők között, az akkori Közmunkav és Közlekedésügyi Minisztérium keretében létrehozott Vizrajzi Osztály. Ennek a Vizrajzi Osztálynak több évtizedes munkája, eredményei, nagy szolgálatokat tettek a mai magyar vlzgazdálkodásnak és a mai hidrológiai tudományos kutatásnak. >_ A 75 év alatt gyűjtött adatok, kutatások nélkül nem valószinü, hogy az Intézetnek sikerült volna megbirkóznia az ország rohamos iparosodása és a mezőgazdaság szocialista átalakulása következtében reáháruló egyre nagyobb feladatokkal, sőt, ezen ipari feladatok ellátása mellett az elméleti kutatómunkában a fejlődést is biztositani. Az Intézet alapítása óta egyre több és a vízgazdálkodás egyre szélesebb területeiről kap kutatási feladatokat. Ennek megfelelően kutatási területe és szervezete is állandóan bővült. Jelenleg főfeladata a hidrológiai és vizrajzi adato

k meghatározása, azok gyűjtése és feldolgozása, valamint a vízépítési kutatásokhoz szükséges tudományos alapkutatáso

k; a v

ízgazdálkodás elvi éa gyakorlati kérdése

inek kutatási sikon való megoldása; továbbá a tervezeB és épitéa gazdasa^osságat elösegitó vízépítési kísérletek fejlesztése. E feladatok ellátását az Intézet hat tudományos osztályával végzi, éspedig: I. Vizrajzi Osztály, amely a vizrajzi adatgyűjtést és az adatszolgáltatást végzi, II. Felszínalatti Vizek Osztálya, mely a talajviz, a forrás, a karsztviz és a geofizikai kutatásokat látja el, III. Vízminőségi Osztály, mely a felszíni és felszínalatti kémiai és biológiai vizsgálatokat, a vízellátás, az elszennyeződés> kérdéseinek kutatását és a felszini vizek védelmét végzi, IV. Vízgazdálkodási Osztály, ahol a vízgazdálkodás tervezéséhez szükséges általános műszaki és hidrológiai munka folyik, V. Vizépitési Kismintakisérleti Laboratórium, feladata a vizimüvek és vizi műtárgyak kialakitásával kapcsolatos általános és az egyes létesítményekre vonatkozó konkrét hidraulikai vizsgálatok, VI. Vízépítési Kísérleti Osztály, mely a megépített vizépitési műtárgyak létesitmény-ellenőrzését végzi szervezeti, hidraulikai és üzemelési szempontból. A vízgazdálkodási tudományos kutatásnak a felszabadulás után bekövetkező hatalmas arányú fejlődését legjobban talán néhány adattal lehet jellemezni. A Vízrajzi Intézet 1945-1946 évi 48 fős létszámával szemben, ma az Intézet 240 fő állandó létszámmal és mintegy 150 fő időszaki alkalmazottal rendelkezik. Másik jellemző adatul a vizrajzi észlelőhálózat fejlődése szolgálhat. így a vizmércehálózat fejlődését jellemzi,hogy 1931-ig 97 rendszeresen eszlelt állomással szemben, jelenleg 350 vizmércén folyik rendszeres észlelés. Amig a talajvízszint megfigyelésére 1930-ban mindössze 49 csőkut állt rendelkezésre, addig 1960-ban mintegy 2100 talajvizkutnál észlelték a talajvízszint változását. Hasonló ugrásszerű növekedést mutat a vizhozammérések évenkénti száma is, mert mig 1930-ban 65 mérést hajtottak végre, addig 1960-ban 850 volt a rendszeresen végrehajtott vizhozammérések száma. A számszerű fejlődés mellett talán még nagyobbnak mondható a hidrológiai és hidraulikai kutató munka tartalmi fejlődése. Nagyon nehéz lenne e szíik keretek között a kutatómunka eredményeinek részletes ismertetése, hiszen csak 1952-1959. évek között a kutatás eredményeiről 35 kiadvány és 327 tanulmány jelent meg. Altalánosságban annyi megállapítható, hogy a felszabadulás óta lényegesen megváltozott a kutatómunka módee ere is. Ma már a statisztikai adatokra támaszkodó módszerek mellett, a gyakorlattal a legszorosabban együttműködve, a kutatásokban uj eljárások - például a rádióaktiv izotópok alkalmazása, uj, az Intézet kutatói által elkészített speciális műszerek - kerülnek bevezetésre. A bonyolult hidrológiai jelenségek egy-egy tényezőjének megfigyelésére pedig egyre több jól berendezett kisérleti telep áll rendelkezésére. Lényeges változás állott be a tudományos kutatásnak és a gyakorlatnak a kapcsolatában is. A tudományos kutatásnak nem elégséges a gyakorlattal csak olyan irányú kapcsolatot tartani, hogy a gyakorlat részéről felmerülő kutatási igényeket felvegye és azokat időben megoldja, hanem a kapcsolatnak olyannak is kell lennie, - és talán ez a fontosabbik rész hogy a tudományos eredményeket a gyakorlatnak át is adja. A tudományos kutatás és a gyakorlat kétirányú kapcsolatának kedvező kialakulását nagymértékben segitette elő a Magyar Hidrológiai Társauág is. Munkájával a Társaság nagyon sok esetben biztosította, hogy a tudományos kutatás a vízgazdálkodás előtt álló feladatokat időben megkapja. Például e gondolatok jegyében rendezte meg a Társaság 1960. év májusában a "Vízgazdálkodási Tudományos Kutatás Magyarországon" cimü ankétját. Az ankét megrendezését az tette időszerűvé, hogy a vizgazdál7