Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Juhász Nándor: Típustervek alkalmazása a vízépítésben - Dr. Aujeszky László: Az időprognosztika mai kérdései
következtető módszer használatát ennél nagyobb időtartamokra nem sikerült kiterjeszteni. Az utóbbi évek folyamán egyébként is napirendre került az időjárási előrejelzések érvényességi határainak térbe n és időbe n való kiterjesztésének problémája. A múltban az volt a helyzet, hogy a tudományos előrejelző szolgálatok minden országban olyan előrejelzéseket készítettek amelyek térbelileg csak az illető ország saját területét ölelték fel, időtartambelileg pedigj a már emiitett aránylag szűk határok közé voltak szoritva. Azonban éppen az árvizjelzés es egyéb fontos hidrológiai alkalmazások miatt előtérbe lépett az a kívánság, hogy ezeket a térbeli és időbeli határokat a lehetőséghez képest tágitani kell.A nagy folyók vízjárását nemcsak a helyi időjárás érinti, hanem a vízfolyás egész hosszában fennálló meteorológiai állapotok befolyásolják.A magyarországi Duna-szakasz vízjárása szempontjából a folyam felső szakaszán uralkodó időjárási allapot meg sokkal fontosabb, mint az itt helyben fennálló meteorológiai körülmények. Az időjárási előrejelzések más alkalmazási ágaiban, például a lé^iforgalom biztonsági szolgálatában is túlhaladott ma már az az álláspont, hogy mindep ország csak a saját területére készítsen időjárási előrejelzéseket. Mindenképpen időszerű kérdés tehát, vajon mennyiben lehet az előrejelzések jelenlegi térbeli és időbeli korlátait kitágítani. Külföldi területekre, sőt más kontinensekre vonatkozó előrejelzések Magyarországon már évekkel ezelőtt is készültek. Az előrejelzések térbeli kiterjesztésének nincsen lényegesebb nehézsége, mert a Föld északi félgömbjének egész területére vonatkozó meteorológiai észlelési anyag ma már igen nagy bőségben áll rendelkezésre.Tájékoztatásul meg kell említenünk,hogy a magyarországi előrejelzések készitéséhez is olyan időjárási térképekre van szükség,amelyek az ország határain messze tulmennek és nemcsak Európa e^ész területének, hanem az Atlanti Óceán, az Északi Jeges-tenger és a Földközi-tenger időjárásának is részletes képét nyújtják. Ilyen térképek nélkül még a legszűkebb területre sem lehetne előrejelzést késziteni, hiszen nem egyszer előfordul, hogy egy nagyobb csapadékhullást okozó esőfront 24-3o óra leforgása alatt teszi me§ az utat Grönland va^y Izland vidékéről egészen Magyarországig. Éppen ezért a külföldi orszagokra vonatkozó időjárási adatok a térképeken na§y gondossággal kerülnek feldolgozásra és ez az adatanyag lehetővé teszi, hogy Magyarországon kivül Európa bármely más területére ugyanolyan részletes előrejelzések készülhessenek,mint a saját országunk számára. Sokkal nehezebb feladat az előrejelzések időtartambeli határainak kitágítása. A kutatások egyre világosabban megmutatják,hogy a légkör áramlásainak és egyéb jelenségeinek rendkívül bonyolult természete miatt a fizikai következtető módszer hosszabb idővel előre nem alkalmazható. Éppen ezért a jelenlegi előrejelzéseknek hosszú időre, hetekre és hónapokra óhajtott kiterjesztése számára a tudomány jelenlegi állása alapján még nem sok kilátás nyilik. Világos az elmondottakból,hogy az előrejelzések kapcsán felvetődött kétféle kiterjesztési feladat megvalósítási esélyei korántsem egyforma mértékűek. A külföldi országok területére szóló előrejelzések kidolgozása jelenleg már könnyen megoldható feladatnak számit, a hosszabb Időre szóló előrejelzesek készítése azonban - ha elfogadható beválási eredményre törekszünk - roppant nagy nehézsegbe ütközik . ~ ™ T sajtó és a rádió utján nyilvánosságra hozott hivatalos meteorológiai előrejelzések az időjárásról lehetőleg telges képet igyekeznek nyújtani, ezért a csapadékok és a hőmérsékleti változások előrejelzésen kivül kiterjeszkednek a napsütés várható időtartamára, a szél erősségére és irányára, valamint az ősztől tavaszig terjedő időszakban olyan gyakran előforduló ködjelenségek előrejelzésére is. Első pillanatban talán ugy tűnik, ho^y a most felsorolt előrejelzési ágak kevésbé fontosak a hidrológiai gyakorlatban, a vizjárassal és vízhasznosítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldásában. De ez az álláspont nem helyes. A felsorolt időjárási mozzanatoknak ugyanis roppant nagy szerep gut a vízgyűjtőterületek lefolyási tényezőinek napról-napra mutatkozó lényeges megváltozásaban T A napsugárzas és a 3zél fokozza a terepen bekövetkező elpárolgás! veszteségeket és csökkenti a lefolyásra kerülő vízmennyiséget. A szélre vonatkozó előrejelzések rendkivül fontosak lehetnek a folyómederben történő műszaki munkák és gyakorlati mérési feladatok elvégzésénél. Árviz idején a szél okozta hullámverés súlyos helyzetet okozhat a védőgátakon. Végül igen jó szolgálatot tehetnek a hidrológiai gyakorlatban a ködprognózisok is, mert köd idején a felszíni vizek elpárolgása teljesen szünetel és mihden csapadék víz a ^evezető h|lózato1j terheli meg! " A most targyalt elorejelzesi agak a meteorológiai prognosztika nehezebb feladatai köze tartoznak. A régebbi időkben az előrejelző szolgálatok csak a csapadékjelenségek és a hőmérséklet előrejelzésére helyeztek sulyt, ellenben a napfénytartam, a felhőviszonyok és a szél előrejelzése háttérbe szorult.A mai időjelzéstani kutatások arra irányulnak, hogy ezen a téren is kielégíthessük a felmerülő gyakorlati igényeket. Végigtekintve az időprognosztika legidőszerűbb kérdései felett tartott §zemlénk tanulságain, a következő megállapításokat kell tennünk. A fizikai következtető módszer a meteorológiában nagy fejlődést tett lehetővé abban az irányban, hogy^az előrejelzések Európa bármely országa területén, mármely más ország számára elkészithetőkké váltak, valamint abban a tekintetben is, hogy az előrejelzések ma már az időjárás minden fontos részletére - nemcsak a csapadékokra és a hőmérsékletre - kiterjeszthetők voltak. Ezzel szemben még napjainkban is minimális mértékű a haladás az előrejelzéseknek hosszabb időszakra való kiterjesztése terén és minden ilyenirányú kísérlet a probléma természetében gyökerező súlyos nehézségekbe ütközik. 24
