Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - Székely Ákos: A víz hasznos és káros hatása a talajra
A vizagálatok eredménye a következő volt: 1./ A'kutakból való öntözést a Kátraalján, tehát Heves megye déli síksági felében, továbbá a Jászság északi részén 26 községben ismerik és alkalmazzák.Az emiitett községek közül 11-ben a kutakat csövezés és szürőzés nélkül telepitették. A kutakból nyert vizzel altalában paprikát és konyhakerti növényeket öntöztek, szántóföldi növények öntözésére csak a bővizű területeken került sor. 2./ A kutakra települt öntözések döntő többsége a Zagyva és a Tarna folyók vízgyűjtőjének alföldi jellegű részén található. A legvizadóbb talajok a Zagyva mentén Boldog es Hatvan környékén, a Tarna mentén pedig a Tarnadob és Boconád körzetében találhatók. 3./ A vizsgált tájegység legtöbb megszivattyuzott kútja inhomogén rétegződésű talajban létesült. Leszivasi viszonyaik a nyomás alatti kutakéra emlékeztetnek. A probaszivattyuzási adatok alapján megfelelő szorosságu korrelációs kapcsolat* volt felállítható a talajminőséget jellemző lo sulyszázalékos szemcseátmérő /D-, / és a vizbőséget jellemző k +-r<v»ző között.Wnnek az összefüggésnek a segítségével következtetni lehetett a meg nem szivattyúzott furatok csemcseeloszlási adataiból azoknak vizbőségére. 4./ A csapadék, párolgás és a talajvizállások függvényében az egyes tájegységi részterületekre vonatkozóan meghatározták a fajlagosan kitermelhető vizhozam mennyiségét. Eszerint a Zagyva és Tarnavölgy hevesi szakaszán 4oo-5oo l/p/km2, jászsági szakaszán 7o-loo l/p/km2 vehető ki folyamatos vizűtánpótlódás mellett. Ezt az értéket a Zagyva ós a Tarna folyók mentén, Hatvan, Boldog, illetőleg Tarnadob községek körzetében a folyóból történő kutszivárgás 15o-3oo l/p/km2 értékkel megemelhető. Amennyiben a vízbeszerzési terület nagyobb az öntözött területnél, illetőleg ha az öntözési üzem az idény folyamán szakaszos, a felhasználatlan területek és idők arányában a fajlagos öntözővizhozam megemelhető. 5./ A kutas öntözések szempontjából fejlesztésre szóbajöhető községek: Boconád,Boldog, Hatvan,Jászfényszaru és Tarnadob lényegesebb mértékben; Csány, Erdőtelek, Erk, Heréd ? Heves, Hort, Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Kai, Pusztamonostor, Tarnaméra és Zaránk mérsékeltebb formában. A. víz hasznos és káros hatása a talajra SZÉKELY ÁKOS, Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet. Fiziko-Kémiai Laboratórium A talaj termékenységének egyik legfontosabb feltétele, annak jó vízgazdálkodása. Száraz, vagy kedvezőtlen csapadékeloszlásu vidékeken az öntözés biztositja, a növénytermesztés száméra, a hiányzó vízmennyiséget, megfelelő időben és megfelelő mennyiségben. Az öntözés hatása kettős. Az öntözés a növenyzet számára közvetlenül megadja, a megfelelő vízmennyiséget, ezáltal elősegíti a növény fejlődését, a igy a jó termest biztositja. Az öntözés azonban magára a talajra is hatást gyakorol, megváltoztathatja annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, s ezek eredőjét - a talaj termékenységét is. A helyesen végrehajtott öntözés mellett a talaj termőképessége nem csökken, hanem nő. A helytelen módszerekkel végrehajtott öntözés arra vezet, hogy a talaj termőképessége gyorsan és nagymértékben csökken. A tiszalöki öntözőrendszerben, a néhány éve berendezett területek jelentékeny részét kellett hasonló okok miatt 1957-ben a termelésből kikapcsolni. Az öntözőviz, tulajdonságától függően, több kevesebb oldott sót tartalmaz. Äz öntözővíz minőségének megszabásánál az első követelmény a maximálisan oldott sómennyiség határértékének megszabása,melyet az öntözőviz még tartalmazhat, anélkül,hogy tartós öntözés esetén, a talajszintekben sófelhalmozódás következzen be. Természetesen az a határérték több tényezőtől is függ, igy pl. a talaj vizvezetőképességétől, a talaj genetikai típusától és az éghajlati tényezőktől. Hazánkban általában 7oo mg/l értékben adják meg az öntözésre még használható víz maximális oldható sómennyiségét, illetve bepárlási szárazmaradék értékét. Az öntözőviz a talajba jutva, azzal kölcsönhatásba lép, és szikesitheti vagy sziktelenitheti a talajt. A viz és a talaj között a talaj és a viz tulajdonságaitól függően egyensúly áll be.Abban az esetben,ha az öntözőviz a talaj nátrium ionjait cseréli ki ket értekü más katiónokra, ugy a viz - szlkteleniti a talajt. Ha a talaj két értékű kationjait a viz nátrium iónokkal cseréli ki, ugy a viz a talajt szikesiti. Erősen függ a viz szikesitő vagy sziktelenítő hatása attól, hogy a viz a nátrium iónt milyen anionhoz kötve tartalmazza.'Általában a semleges nátriumsók /szulfát, klorid/ kevésbé cserélik le a talaj két értékű katiónjait, mint az ugyanolyan töménységű és lúgosán hidrolizáló hidrokarbonát, vagy karbonát anionhoz kötött nátrium ionok.Ezért az olyan vizek, melyek szódát tartalmaznak, öntözésre nem használhatók. Itt azonban tekintetbe kell venni,a vizek kémiai összetételének erős évszakonkénti ingadozásait. 2 NaHCO-j > Na pC0 3 + HgO + CC> 2 /l/ Tél Nyár A vizek széndioxid tartalma nyáron részint a tavasszal meginduló erős asszimilációs tevékenység miatt csökken, ami a' karbonát képződés felé tólja el az /l/-es kémiai folyamat irányát, azaz a tavasz és a nyár a felső nyil irányában. Az öntözött területeken álló viz nyáron jelentékenyen felmelegszik, a felmelegedés szintén a hidrokarbonát- karbonát rendszer egyensúlyát a felső nyil, azaz a karbonátké]DZŐdés irányában tólja el. Ebből az a következtetes vonható le, hogy az esetleg télen öntözésre alkalmasnak talált víz, nyáron erős szódalugosságot mutathat. Valamint a talajtól külön vizsgált vízminta, öntözés után, az árasztásos területen, pár napon át felmelegedve, erős fenolftalein lugosságot, azaz szódalugosságot mutathat. 13
