Hidrológiai tájékoztató, 1961

2. szám, augusztus - Máté Béla: Barázdás öntözés a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban

A "Hidrotechnikai és Ta lajjavítási Összszövetségi Tudományos Kutató Intézet 1952-ben az öntözőbarázdák hosszára az alábbi adatokat ajanlja: Az öntözőbarázda hossza a barázda esésétől és a talaj vizáteresztő képességétől függően 1. táblázat Vizáteresztő képesség Barázda esése Vizáteresztő képesség o,o2-o,ol o,ol-o,oo4 o,oo4-o,oo2 kisebb o,oo2 Gyenge /kötött talaj/ Közepes Erős /laza talaj/ llo-13o loo-12o 80-I00 9o-llo 80-I00 80-I00 7o- 9o 60- 80 4o- 60 5o-8o 4o-6o 3o-4o A Sztavropoli Kisé-rleti Talajjavító Állomá s kollektiv munkájában már az előbbieknél jóval hosszabb öntözöbarázda hosszat javasol a sztavropoli viszonyokra vonatkoztatva. Öntözőbarázdák hoBsza 2. táblázat Vizáteresztő képesség Barázda esése Vizáteresztő képesség 0,oo7-o,ol o,oo3-o,oo7 kisebb o,o3 Gyenge Közepes Erős 19o-25o 140-190 loo-14o 13o-17o loo-13o 7o-loo 9o-loo 7o- 9o 5o- 7o A hosszanti elrendezésnek több hiányossága van: 1./ Egy-egy ideiglenes öntözőcsatorna mentén 8-lo, sőt több öntözőárok is szükséges, melynek mérete keveset különbözik az ideigle­nes öntözőcsatorna méretétől. Az öntözőárkok épp ugy, mint az ideiglenes öntözőcsatoraák, zavarják a mezőgazdasági gépek átjárását. Ezeket szintén, esetleg többször is be kell temet­ni és vjra nyitni egy vegetációs időszak alatt. Az öntözőárok alatt a terület jelentős ré­sze, átlagban kb.l % elvész, tehát terméskiesés van. Az öntözőviz kb. 5 %-& elvész a szivár­gásra, az öntözőárok mentén tulnedvesedés megy végbe, mely egy időre akadályozza az öntözen­dő terület müvelését. 2./ Csökken az öntözomunkasok termelékenysége, mert a vízmennyiség, amely egy öntözőmunkásra jut, eloszlik több öntözőárokra és igy a dolgozó jelentős időt tölt arra, mig átmegy az egyik öntözőároktól a másikhoz az öntözőviz megfelelő adagolása céljá­ból. 3./Az ideiglenes öntözőcsatornák vizszállitása a nagyesésü szakaszokon a kimosás veszé­lye miatt korlátozott. 4./ Egyes helyeken a talaj tultelitődhet, mert az öntözés az ideigle­nes öntözőcsatornák hosszában történik,és vannak ellentétes irányban öntözött részek, melyek találkozásánál a viz felgyülemlik. 5./ Az öntözés rosszabb minőségű,csökkenti a talaj termő­képességét. Ezekre a következtetésekre jutott a Sztavropoli Kísérleti Talajjavító Állomás és ezért a keresztirányú elrendezést javasolja. Véleményünk szerint a keresztirányú elrendezés egyrészt lehetőséget ad az ideiglenes öntözőcsatorna vizszállitó képességének a kimosás veszélye nélküli növelesére, másrészt pe­dig,mivel ez esetben a viz az ideiglenes öntözőcsatornából közvetlen az öntözobarázdába jut, a megnövelt vízmennyiséget egy helyen kapja az öntözőmunkás.Ez pedig lehetőséget ad az álta­la öntözendő barázdák,vagy sávok számának megnövelésére és igy az öntözőmunkás termelékeny­ségének növelésére a munkafront minimális szélesitése melletti legjobb feltételeket bizto­sitja. Mint ismeretes,jelenleg a Szovjetunióban az öntözőmunkás átlagos teljesítménye - Buda­rl n szovjet mérnök tapasztalatai szerint-o,5-1,5 h/fő egy munkanap alatt. Felvetődött a kér­dés: lehet-e növelni a termelékenységet az öntözés minőségének csökkenése nélkül és ha lehet miképpen? A legutóbbi szovjet és amerikai gyakorlat erre a kérdésre pozitiv választ ad. Az ame­rikai farmer a barázdás öntözésnél 4-8 ha/fő munkanap termelékenységet is elér. Ezt a terme­lékenységet az amerikaiak a következő feltételekkel biztositják: 1./ Mindenütt igyekeznek merőleges irányú elrendezést és ezáltal a hosszú öntozőbarázdákat alkalmazni. Gyenge és közepes vizáteresztő talajon a barázdáik hossza 35o-5oo m, könnyű át­eresztő talajon 25o m. 2./ Az ideiglenes csatornából a vízkivételhez változó vizsugaru szivornyákat alkalmaznak. 3./ Gondos tereprendezési munkát végeznek. Az amerikai gyakorlat ideiglenes öntözőcsatornákat nem használ. Az öntözendő táblákhoz a vizet állandó jellegű nyilt csatornán, esetleg felszini, vagy felszínalatti csővezetékben juttatják el. Ezekből a vízvezetékekből jut a viz az esés irányában vezetett öntözőbarázdá­ba közvetlenül, vagy a zárt vízvezeték oldalsó hálózatán keresztül. " Ha a víz az öntözendő táblára felszínalatti vízvezetéken jut el,akkor erre 5o-6o méte­renként hidránsokat szerelnek,melyeken keresztül a vizet 5o-6o m-es nyitott csatornába veze­tik. Ebből a csatornából szivornyák segítségével veszik ki a vitet a barázdák, vagy a sávok öntözésére /3. ábr a/. 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom