Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Szilvássy Andor: Rómaifürdő forrásainak 50 éves története

Rómaifürdő langyos forrásainak 50 éves története SZILVÁSSY ANDOR, Beloiannisz Híradástechnikai Gyár A Római-fürdő langyos forrásainak életében az utolsó 5o év igen mozgalmas volt. A források, szintje változott, vizbősége ingadozott. 19oo-191o között a homokos Lőpormalom dűlőt felparcellázták. Igy létesült a Római fürdőtelep. A csatornázás azonnal megtörtént. A futóhomok alatt "kiscelli" márgás agyagot is érintett a csatorna és több helyen forrásra is akadtak. Ezeket a forrásokat ket helyen foglalták és bekötötték a csatornába. Az egyik forrásfoglalás a Rozgonyi Piroska /korábban Drugeth/ utca 2. keritésén belül, a másik az Emőd utca 38. előtt a járda alatt van. Mindkettőt a szokásos csatornakőlappal fedték le. Az 192o-as években ezek még működő források voltak. A Dózsa utca felszinközeli rétegeit kékesszürke dunahomok, alatta agyagos iszapréteg alkotja. Az utca vonala vizválasztó lehet. Keletre a kutak szintje 4-6 m mely, nyugatra, a fürdő tavának megemelt vizszint je. van, alig 2oo m-re az első kuttól. A kutak vizének hőmérséklete is sok érdekességet rejt magában. A Keve-u. 48 kútja hideg ,a Keve u. 39 kútja 2o—2L C hőmérsékletű langyos viz. A két kut között a távolság alig 15o m. A Keve u.39. kútjánál kb 1,5 m futóhomok alatt 1 m agyag után 1,2 m dunakavics van, amelyben hideg a viz- majd a következő 1 m-es agyagréteg után újra dunakavics található, amelyben már 2o-21 C°-os langyos viz van. Amikor ezt a kavicsréteget elérték,a vizszint a felső kavicsrétegig felemelkedett. A Rozgonyi Piroska u.19. kertjében 1915 körül csőkutat fúrtak. A vize langyos volt és a felszin fölé emelkedett, rövidesen a vizszint alá szállt. Emlitésreméltó az Emőd u. 16 kertben lévő kis halas medence, amelyet 1934-ben ástak, alig 2oo m-re a forrástól északnyugatra. Rétegsora: kertiföld, mésztufaréteg, majd-kb 3-4 m agyag, alatta 4 m kavicsos homok. A kavicsréteg a mésztufából elTStörő 2o C ,-os vizet elnyelte és ezért eltömték a próbafúrást. A viz 16-18 u hőmérsékletű volt, még nagy hidegben is, s a túlfolyón keresztül a kert északi részében lévő kisebb tavon át a Petur utcai csatornába ömlött.Evek alatt a vizszint 3o cm-t süllyedt,jelenleg túlfolyása nincs,vize lo C . /1959 december 11./ Érdekes, hogy a kert északi végében a kis tó mellett alapfalszerü római korból való rom van, a talajviz felett alig 5o cm-re. A Római fürdőteleptől délre nagy bolgár kertészet található. Ennek a felszine mélyebb, mint a Római fürdőé. Az öntözéshez a tóból kapja természetes eséssel a vizet. ^ talaj homokos, agyagréteg nélkül csatlakozik a dunakavicsos alsó réteghez, amit az is bizonyit, hogy az 192o-as években magas dunavizálláskor a viz feltört. A Dózsa utca dél felé való meghosszabitásától nyugatra már az alsó, melegvizű kavicsrétegből is tört fel viz. A 4o-es években ezt a területet salakkal' töltötték fel. Még melegebb talajvizü terület volt a platánfasor, a Szentendrei ut és a forrásviz levezető osatorna altal Aquincumig elterülő háromszög alakú terület. Itt csak nagyon ritkán, minusz 2o C alatt fagyott meg a viz. 193o-ban az építkezést megkezdték s"a rétet feltöltötték, mintegy 2o-3o cm-es mélységben az egész területet mésztufa boritotta 2o-5o cm vastagságban. E mésztufában kövesült növények, /nád, sás,' csigák jól felismerhető kövületei maradtak meg. A HÉV állomástól nyugatra kb 3oo m-re egy szivalaku tó van, az úttól 2o méterre északra. 192o. körül a tó alján még apró langyos források voltak láthatók. Ezek vizét a kis tó déli végén árok vezette el, amely télen sem fagyott be. Ma alig van benne viz. A fürdőtől északra a langyos viz a Szatmári utig követhető. A langyos forrás és közvetlen kornyéke

. 18o8-ban a forrásviz elegendő volt a tó mellett levő Lopormalom alulcsaopott kb 6 m átmérőjű kerekének hajtására, amelyet az 192o as években bontottak le.A Tóvendéglő is hasonlóan régi.A tó déli kőoldalfalát római eredetűnek vélik. Á forrástó északi oldalától kb lo m-re /jelenlegi gyermekmedence/ egy 5x5 m-es területű 3 m mély tavacska volt. Alján a bugyogó források fehér homokot mozgattak. Érdekessége, hogy a viz szintje 1,5 m-el alacsonyabb volt, mint a felduzzasztott forrástóé és még sem itt tört fel az összes viz. Ennek a tavacskának a levezető árka keletre megkerülte a nagy tavat és a keleti levezető patakhoz csatlakozott. A vizszintek különbségéből is látható, hogy a nagy tó közvetlen környékén is mások a hidrológiai viszonyok. Az elfolyó viz magas töltés közt /a terepszint felett 1-1,2 m/ folyt Aquincum felé, a régi római vízvezeték romjai mellett. Valisneriával, hínárral volt benőve /191o-192o

/.. Amikor épitették, a terepszint alatt kb 1 m-re az uj kővályus levezető árkot a jelenlegi beton vizbuktatónál abba kellett hagyni,mivel a mésztufából annyi forrás tört elő, hogy a tó forrásainak vizaozama veszélyeztetve volt.A levezető árkot a tóig lemélyiteni nem tudták, ezért nem lehet a tó vizét teljesen leereszteni. A vizeséstől nyugatra 5o m-re kis disztavat ástak /1955

/, ebben csekélyhozamu farrások törtek fel.Itt is megtalálták a 2o-6o cm vastag mésztufát. Ezek a források ma már nem működnek cs&k szivárognak.Vizhozamuk csak annyi,hogy 3o cm-el mélyebb szinten tartják a tó tükrét. A tóforrástól nyugatra a Szentendrei ut felé 4 vizlevezető árok volt. 4. legdélibb a mostani botanikus kert deli szélén csörgedezett igen csekély vizhozammal. A második árok köeivetlenül a platánfasor déli oldalán húzódik, a harmadik a platánfasor északi oldalán van. A negyedik árok az Emőd utca deli oldalán húzódott a jegenyefák tövében. Vizhozama kics'i volt. Ennek a négy ároknak a vize a Szentendrei ut keleti oldalán lévő árokba folyt, amely3o