Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - Király Lajos: Beszámoló a M.H.T. borsodi csoportjának munkájáról

kolc vízellátásáról is gondoskodni. Javaslatunkra azóta egyhangúlag elfogadták a Forrásvölgyi viztározó létesítésének gondolatát. Megállapítottuk, hogy a Szinva vízgyűjtőterületére évenként mintegy 7o-8o m3 csapadék hull. Ennek csaknek a felét a növényzet használja fel. A leszivárgó és felületen elfolyó vízmennyiségnek is legfeljebb a felét-tudjuk hasznosítani, mert a Hámori-tó vizkapacitása igen kicsi. A kettős szintű tófelszin létesítését, igy nagyobb viztározási kapacitás biztosítását viszont amiatt nem lehetett megvalósítani, mert akkor a tavat viztelenitett állapotban kellett volna tartani éveken ét. A Forrás-völgy a Hámori tótól északra fekszik és a terv szerint egy alagút vezeti majd a Hámori tóba összegyűjtött vizet az uj tározóba, amely az eddigi tározotérfogat tízszeresét fogja kitenni.Ha az uj terv gazdaságosságét csupán a régebbi tervnek egy tározótérfogat köbméterére eső költségevei hasonlítjuk össze és nem tekintjük az uj tervnek egyéb előnyeit, akkoris a viszonylagos megtakarítás legalább 2oo-3oo millió Ft-ra tehető. A tározó megépítése azonban még csak az első lépést jelenti a fejlődés terén. Arról kell igen komolyan tárgyalni, hogy hogyan lehet majd a lefolyó vízmennyiséget a tározóba átvezetni. Ma már a források vízhozamának csökkentésére is van elgondolás, amely megfelelő kikísérletezés után a karsztvizkutatásban nagyon komoly változást idézhet elő. Karsztvizkutató csoportunk ezen a vonalon is szorosan kivan e gyüttmüködni a VITUKI-val és a VIZITERV-vel. A forrásvölgyi viztározó, amelynek kimunkálását munkabizottság végezte, egyre-másra termeli az ujabb feladatokat. Most fog igazán megérni a Bükk-i források munkabizottságának munkája is, amely mér eddig is sok értékes ismerettel gazdagította a vizkutatást, A diósgyőri melegvizkutatás munkabizottsága is felmérte a fúrási lehetőségeket és annak várható eredményét. Nngy munka indult meg további négy munkabizottságban is, amelyek a Sajó, a Hernád, a Bódva folyók árvizeit és a delborsodi belvizeket mérik fel és készítenek ezekről véleményes jelentést. A társegyesületeknek nyújtott segítség nemcsak azt eredményezi, hogy látókörünk egyre szélesefdik, hanem egyre harmonikusabb es kollektivebb is lesz. Egészen természetes volt tehát, hogy a városrendezés komplex feladata éppen a borsodi METESZ Intézőbizottságában lett dominánsa. Ez a munka az abban résztvevő összes tudományos egyesületet sziiite eggyé tette, holott az elsősorban az Építéstudományi Egyesület tagjait érintette. Amikor ilyen komplex feladattal találkozunk, akkor látjuk csak igazán, hogy mindenütt mennyi hidrológiai kérdés vár sürgős megoldásra.Hiszen Miskolc város fejlesztési tervénél is a vizigények kielégítése a városon átfolyó Szinva szennyviz-problémája,a vizierő.a környező hideg és melegvizek megfelelő hasznosítása mind megannyi megoldandó feladatként szerepelt. Ha pedig már nemcsak a hibáik kiküszöbölésére gondoltunk, hanem a meglévő és még feltárható vizügyi adottságok leghelyesebb kiépítéséről is tervezni kezdtünk, akkor láttuk, hogy az egész városfejlesztés mennyire a mi problémánkká vált. így született meg az Energia Munka bizottság, majd később a Miskolci Fürdők Munkabizottsága. Komplex igényeink nem egyedülállók. Természetes, hogy éppen Borsod megye az első, ahol a regionális tervezés megindult.Igyekeztünk rámutatni a felölelt terület nagy összefüggéseire, hiszen itt most már nemcsak arról van s zó-, hogy jelenleg mit kell csinálni az egész területtel, hanem arról is, hogy optimálisan milyen lehetőségek megvalósítására kerülhet majd egyszer sor. A Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog évenkint levonuló viztömegei oly&n kincset jelentenek iparunk és fejlődő mezőgazdaságunk számára, amelyekkel okosan kell gazdálkodni. Ebben a munkában maradéktalanul érvényesülni kell azoknak a nagyszabású mezőgazdasági elgondolásoknak is, amelyek nemcsak a talaj megóvását célozzák, hanem annak egyre növekvő termőképességét iparkódnak megvalósítani. A hidrológia e téren végzi a leghatalmasabb munkát. A helyes vízgazdálkodásnak elsősorban is a mi domb- és hegyvidékünkön kell teljes mértékben érvényesülnie, mert ha azt is elhanyagoljuk, akkor ennek károsultja lehet az egész alföld is. Elő kell mozditanunk a mezőgazdaság állandó vízellátását azza-l is, hogy víztározókkal akadályozzuk a fölös vízmennyiségek gyors lefutását, s biztosítjuk a tartalékolt viznek a legalkalmasabb időben a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátását. A helyes vízgazdálkodási munkaban nemcsak a mezőgazdasággal, hanem az erdészettel is együtt kell működni. Ez a kétirányú munka jellemzi tehát a Borsodi Csoportot. 24