Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Heyduck György–Marik János: Acélcsövezésű mélyfúrású kutak korrózióvédelme külső áramforrás nélküli katódvédelmi eljárással
A vízhasznosítási müvek fejlesztése és az üzemelés korszerű végrehajtása a fajlagos vízfelhasználásban is érezteti hatását. Ennek bekövetkezését a 4. tábláza t szemlélteti. 4. táblázat. Fajlagos vízfelhasználás Ev Öntözés Halastó Együtt 1947 kh/m3 17000 12500 15000 196o 4600 12300 5900 1961 4000 12000 5300 A fajlagos vízfelhasználás ilyen rendű csökkenése azért következett be, mert az öntözésnél egyrészt eltolódott a rizs és a szántóföldi öntözés aránya, másrészt túlsúlyba jutott az esőszerü öntözés. A halastavak fajlagos vízfelhasználásának csökkenését az áteresztő és átnemeresztő talajokon létesített tavak arányénak az eltolódása okozza. A jellemző adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági vizhasznositás üzemelésének fejlődése és minőségi javulása, a törekvéseknek megfelelően ténylegesen bekövetkezett. A viz nyerését, a vízhozamok vezetését, a viz kormányzását, a vezetett vizek megóvását és a felhasználók közötti szétosztását végrehajtó üzemelési munkák ugy fejlődnek, hogy évről évre gazdaságosabb az üzemelés. Acélcsövezésű mélyfúrású kutak korrózióvédelme kiilső áramforrás nélküli katódvédelmi eljárással HEYDUCK GYÖRGY—MARIK JÁNOS, Országos Vízkutató és Fúró Vállalat 1960-ban kb 30 ezer mélyfúrású kutat tartottak nyilván.Acélcsövezésű mélyfúrású kutjaink körülbelül 60 %-a korróziót szenved. A korrózió következtében a kutak élettartama nagymértékben csökken, ezért a keletkező népgazdasági károk igen nagyok. A kutak 80-85 %-a. falusi közkút.A kitermelt viz közszükségleti és ipari felhasználását a nagymértékű vasasság megnehezíti.A korroziónak közegészségügyi kihatásai is vannak, hiszen a bakteriológiailag tiszta, de vastartalma miatt kellemetlen izü mélyfúrású kutak vize helyett az egészségtelen ásott kutak vizét isszák. A nagy vastartalmú vizek a községi törpevizmüvek építését is gátolják, mert ilyen esetekben vastalanitó berendezést is alkalmazni kell,ami a törpevizmü építési költségét ós üzemét jelentős mértékben növeli. A vastalanitás azonban eredményessége ellenére csak a korrózió eredményét szűnteti meg, a korrózió, a kut pusztulása továbbra is fennáll. Védekezés nem oldódó béléscsövek alkalmazásával, vagy korrózióvédelemmel lehetséges. Mélyfúrású kutak korrózióvédelme hazánkban sokáig mostohán kezelt kérdés volt, bár fontosságát szakcikkek, előadások ismertették. 1958-ban az Országos Földtani Főigazgatóság kezdeményezésére az Országos Vizkutató és Furó Vállalat a már kipróbált korrózióvédelmi eljárások mellett uj eljárások bevezetésére is korrózióvédelmi csoportot állított fel, mely 1959 elejétől kezdve Üzemszerűen végez ilyen jellegű kivitelezést. Anélkül, hogy a különböző korrózióvédelmi eljárások jelentőségét kellően ne méltányolnánk, egy magyar találmányró l, a külső áramforrás nélküli katódvédelemről adunk rövid tájékoztatást . A katódvédelmi eljárások elvileg azonosak. A védekezés alapja a korróziós árammal ellentétes áram létrehozása.Ennek érdekében kutak esetében az acélcsövet katódossá kell tenni. Ez törpefeszültségű egyenáram segítségével történik ugy, hogy a kútba müszén vagy egyéb nem oldódó anódláncot helyeznek. Ezt a pozitív pólushoz,a kut béléscsövét a negativ pólushoz kapcsolják. A védelemhez szükséges áramot hálózati áramból állítják elő. Mint már fentebb utaltunk, mélyfúrású kutjaink zöme falusi közkút és ezeknél hálózati áram nincs, vagy csatlakozásuk igen költséges. A külső áramforrás nélküli katódvédelem előnye más katódvédelmi eljárással szemben,hogy külső áramforrásra nincs szükség.A korrózióvédelemhez szükséges potenciál különbséget a kut béléscsövével összekapcsolt ötvözött magnézium szondák biztosítják, galvánelem elv alapján. Technológiai megoldását tekintve a külső áramforrás nélküli katódvédelmi berendezés a 1 következő.A kútba 5-10 cm átmérőjű 50 cm hosszú hengeres ötvözött magnézium szondaláncot helyezünk el. A szondák átmérője, száma a kut kiképzésétől függ. A magnézium öntvény közepén egy 8 mm átmérőjű acélmag húzódik,mely az öntvényből mindkét vegén kiáll. Ezekkel történik a szondák lánccá való összekapcsolása. A szondák között két vezeték húzódik. Az egyik egy vízmentes szigetelésű, sodrott vörösréz kábel, mely az elektromos összeköttetést biztosítja, a másik vízmentes szigetelésű acélkábel,mely a szondalánc függesztésére szolgál. A szonda-kábel csatlakozásokat megfelelő vizmentes szigeteléssel kell ellátni. A szondaláncnak a kut béléscsövéhez való kötésekor a védelem megindul és a szondák 3-6 évig tartó pusztulásáig tart. Ez idő alatt a berendezés semmiféle kezelést nem igényel. A külső áramforrás nélküli katódvédelem, mint a korrózióvédelmek egyéb formája, egyedi tervezést igényel. A tervezés során a kut részletes állapot felvétele mellett a szükséges korrózióvédelmi méréseket is elvégezzük, melynek alapján a szondalánc megtervezhető. A külső áramforrás nélküli katódvédelem helyszíni szerelési munkái jól képzett szakemberekkel és megfelelő felszereléssel 2-4 nap alatt elvégezhetők. Több éves tapasztalat alapján e védelmi mód főleg kismélységü községi kutaknál használható, de vizmü kutakban a nagyfokú igénybevételre tervezve is megfelelő védelmet biztosit. A korrózióvédelem tervezési és kivitelezési ára 28-30 ezer forint között változik.Ez az összeg bőven megtérül a kut élettartamának kétszeresre növekedésével és a forintban ki nem fejezhető közegészség védelemmel. 51
