Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkáiról (Zsuffa István, Kárpátiné Radó Denise, Vancsó Imre, Csobok Veronika, Nádasdi Péter, Szabó Ivánné)

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkáiról A kondorosvölgyi kísérleti belvizgyüjtőterület kiépitéee után a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet Abádszalók és Kunhegyes határában, az u.n. Mirhó-gyolcsi kísérleti belvizöblözetet rendezte be kisérleti célokra /l. ábra/. A kisérleti területen lényegében a vizháztartási egyenlet elemeinek vizsgálatát végez­zük és azokat a természet-földrajzi tényezőket mérjük, amelyek a terület vízháztartását be­folyásolhatják. A C + H « 1 + P + AT vizháztartási egyenlet szerint a C csapadékot a területen elhelyezett 22 csapdákmérővel 4 Hellmann-rendszerü és 3 Anderkó-Bogdánfy-féle csapdékiróval mérjük, illetve regisztráljuk . A vizmérleg bal oldala második tagjának az öntözővíz hozzáfolyásának /H/ mérésére az öntöző főcsatornanak a vízgyűjtő határt átlépő szelvényében Venturi-csatornát építettünk be. A vízgyűjtőterületet elhagyó viz,a /L/ lefolyás megmérésére a torkolati szelvény gravi­tációs ágába trapéz keresztszelvényű Venturi-csatornát a szivattyútelep nyomócsövébe pedig Venturi-csövet építettünk. A részterületek közül a.szabdalt felszínű V.sz. mellékvizgyüjtőről levonuló belvizeket Thomson bukóval, a külterjesebb, erősen szikes Vl.mellékvizgyüjto belvizeit kettős Venturi csatornával, az öntözött területről érkező csurgalékvizeket pedig kiemelhető bukólemezü Thomson-bukóval mérjük. A /P/ párolgás közelítő meghatározása végett külön mérőeszközt, 2 db evapotranspiro­métert építettünk a növényzet párolgásának becslésére, 20 db GGI 500-as és 3 db FTI által tervezett liziméter edényt helyettünk el a talajpárolgás becslésére és három nagyobb méretű /egy 3000 cm2, ill. 2 db 3,0 m2 felületű/ kádat építettünk be a szabad vizfelület párolgásá­nak meghatározására. A / AV/ tározódás meghatározása a legbonyolultabb feladat. A talajvízben tározódott viz mennyiségének megváltozását 45 talajvizszintészlelő kúttal figyeljük meg. A nagyszámú kut gyors megfigyelésének megkönnyítésére a HWK. cég automata eszközét hasznaljuk. A talaj­víz feletti rétegben nedvesség formájában tározott vizet a talajminták kiszárítása utáni sulyveszteségből határozzuk meg és a területen ugyanakkor több ponton elhelyezett mérőszon­dák elektromos ellenállás mérésével és az ellenállás-talajnedvesség kapcsolatnak a meghatá­rozásával is foglalkozunk. A talaj felszínén tározódott viz mennyiségének meghatározására 40 pontban végzünk hósü­rüségmérést. Naponta berajzoljuk térképünkbe az elöntött terület kiterjedését is. A természet-földrajzi viszonyok és a vizháztartási elemek kapcsolatának vizsgálatéra rendszeresen feljegyezzük a területen folyó mezőgazdasági munkák időbeli alakulását. Részle­tes talajvizsgálatokat végeztünk és az időjárási elemek megfigyelésével két elsőrendű mete­orológiai állon-.1st rendeztünk be. A kisérleti telep adatai alapján eljárást dolgoztunk ki belvízrendszerek kiépítési, ill. felújítási terveinek hidrológiai számítására olyan esetekre, amikor a kérdéses terület­ről néhány /1-2/ megmért belvizhullám áll rendelkezésünkre. A kisérleti telepen észlelt adatok /és a kondorosvölgyi adatok/ segítségével, 2 heten­ként belvízi helyzetjelentéseket készítünk és küldünk el az illetékeseknek. Zsuffa István. 1960-ban jelent meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet szerkesztésében a Ma­gyarország Hidrológiai Atlasza cimü sorozat III. 3. "Folyóink jégviszonyai" cimü kötete. A kiadvány a hazai folyók jégjelenségeire vonatkozó észlelesi adatok összefoglaló fel­dolgozását adja közre. A munka statisztikai feldolgozással foglalkozik és nem tér ki a jég­viszonyok és az Időjárás közötti kapcsolat, az éghajlati különbségek, vizbőség, esés, stb. hatásának vizsgálatéra. A szövegrész a jégjelenségek bekövetkezésének jellemző időpontját, tartalmát, évek szerinti gyakoriságát, a jég előfordulás és az állójég gyakoriságát 5 napos időközökben táblázatokban foglalja össze. Áttekintő képet és összehasonlítást ad a Duna és a Tisza, illetve az ország nyugati és keleti részén lévő vízfolyások jégviszonyairól. A szöve­ges részben közölt adatokat 69 melléklet szemlélteti. A kiadvány nagy segitséget nyújt a tervező és kutató mérnökök munkájában, a vizi köz­lekedés tervezéséhen és továbbfejlesztésében. Kárpátiné, Radó Denise. A csapadék mennyiségének előrejelzése cimü /61. 1. d/1959. VlTUKI téma számú/ munka összefoglaló áttekintést nyújt a használatos csapadékmennyiség előrejelzési módszerekről, a 24-36 órás időelőnyüektől egészen a félévesig. A csapadékképződés fizikai folyamatának ismertetése után előbb a rövid idejű előrejel­zéseket tárgyaljuk kiemelve azt az eljárást, amely esetleg hosszabb időelőnyü előrejelzésre is alkalmas lehet. Ezt a módszert, Courvoisier módszerét fejlesztettük tovább és alkalmaztuk a felső l>una vízgyűjtőjére. Munkánk során az 1957-59-ee évek időszakának 18 többnapos esőzésének adatait dolgoztuk fel. Az árvízveszély szempontjából két időjárási helyzettlpus Jelentős. Ilyen ese­tekben 3-6 napon át napi átlagos 15-20 mm-es területi csapadékhullám várható. Kapcsolatot találtunk a naptevékenység változását Jellemző mutatószám és a budapesti csapadék mennyisége között. Ez az összefüggés felhasználható az 5 nap múlva kezdődő 5 napos 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom